Legfontosabb búcsújáró helyeink
Legfontosabb búcsújáró helyeink
Andocs Somogy megyében a 16. század óta kegyhely. Mária itteni kegyszobrát legendája szerint angyalok menekítették ide Kalocsáról a török elől, kápolnájával együtt. Ennek őrzi emlékét az is, hogy az öltöztetős Mária-szobor az Angyalok királynéja nevet kapta, a nagyboldogasszonyi ünnepen pedig kalocsai hímzésű ruhába öltöztetik. A kegytemplom és a ferences kolostor mellett szentkút, szent fa és szent tó van, ünnepi szertartásai egy része pedig a távolabbi kálvárián zajlik. Hagyományaihoz számos csodás gyógyulás – főleg szembetegeké – fűződik, különleges szokása pedig a szentkút vizével végzett búcsúkeresztség. Több mint tíz búcsúnapja van, főünnepe Nagyboldogasszony. Nevezetes kincse a Mária-múzeum, amely az 1731 óta öltöztetett szobor kétszáz ruháját őrzi.
Búcsúszentlászló Fogolykiváltó Boldogasszony kegyhelye Zala megyében a 18. század dereka óta működik, legendája azonban a török korba nyúlik vissza. Azt tartják, hogy itt is angyalok hozták a kápolnát. Sok csodás gyógyulása miatt sokan hozzák búcsúira beteg hozzátartozóikat vagy azok ruháit. Kegyszobra a 18. századból való barokk alkotás, csakúgy, mint a templom és a ferences kolostor.
Máriaremete kincse – Budapest II. kerületében – a híres einsiedelni Mária-szobor másolata, amely német telepesekkel került hozzánk. Egy vak asszony csodálatos gyógyulása hírére a 19. század elejétől vált látogatott zarándokhellyé, főleg a budapestiek számára.
Celldömölk bencés apátsága már a török időket megelőzően búcsújáró hely volt. Csodatévő kegyszobrát, a mariazelli másolatát 1720-ban hozták Ausztriából, s a szentélyben kősátor alatt helyezték el. Első csodája egy halálosan sérült építőmunkás életben maradása volt. A kegyhely számos fatáblára festett Mária-kegyképet is őriz, amelyeket eredetileg körmenetben hordoztak.
Különösen hangulatos kegyhely a Bakony szélén Csatka, régi szentkút és pálos kolostorrom mellett. A hagyomány szerint 1792-ben történt itt egy vak ember gyógyulása; a szentkút vizét bénaság és lábfájás ellen tartják jónak és viszik magukkal a búcsúsok. Ma a magyarok és németek mellett a cigány hívek is mind nagyobb számban keresik fel ezt az Imádkozó Szent Szűznek szentelt kegyhelyet.
Csicsó Tolna megyei, a Segítő Mária tiszteletére szentelt kegyhelyén ősi szentkút állt. Az 1700-as években német telepesek hozták a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát. Búcsúit németek és magyarok sokáig külön tartották; egyik legendája szerint egyszer csodatévő Mária-szobrot túrtak itt ki a disznók, egy másik elbeszélés szerint pihenőhely volt itt a Kalocsáról Andocsra kegykápolnát vivő angyaloknak.
Győr székesegyháza vérrel verítékező Mária-képnek ad otthont; a képet menekülő ír katolikusok hozták a városba. Az ereklye 1697-ben Szent Patrik ünnepén verítékezett vért – a magyarázat szerint az ír katolikusok üldöztetése feletti bánatában. A székesegyházban külön kegyoltárt kapott kép a múlt század óta rendszeres búcsújáró hely, különösen Szent Patrik ünnepén.
Nevezetes kegyhelye Szűz Máriának Máriabesnyő, Gödöllő mellett. Itt 1759-ben, templomépítéskor csontfaragású Mária-szobrot találtak, majd pedig a Lorettói Mária egy szobormásolata is ide került. A szépen kiépített kegyhely, ahol szentkúttisztelet is él, sok látogatót vonz; egyebek között a vasutasok zarándokhelye.
Máriagyűd a Dráva közelében a hagyomány szerint már 1148-ban zarándokhely volt, Mária-szobra azonban a török kor után már nem került elő. Új, Kaproncáról való szobra 1704-ben Eszékre jutott. Ennek pótlására készült a mai, ezüst lemezborítású alkotás, amelyet a 18. század dereka óta öltöztetnek. Az első – pestises – gyógyulás után számos további történt, amely kapcsolódik e helyhez; az események gyógyítóudvar építését tették szükségessé. Hivatalosan 1846-ban lett kegyhellyé, és azóta is kedvelt zarándokhely magyarok, horvátok, németek számára. Egyik leglátogatottabb kegyhelyünk temploma basilica minor rangú építmény; mellette szentkút, Mária-szobor és szabadtéri oltár van.
Márianosztra pálosai alapították egykor Czestochowa kolostorát; 1729-ben onnan hozták el a híres Fekete Madonna másolatát. A különösen népszerű kegyképet kétszer, 1749-ben és 1983-ban is "megkoronázták", fejdísszel ékesítették.
Máriapócs görög katolikus Könnyező Szűzanya kegyhelyének története az Istenszülő képének elkészültével kezdődött; a kép 1696-ban könnyeket hullatott. Ennek hírére az ábrázolatot Bécsbe vitték, a pótlására készült másolat azonban megismételte a csodát. A kép számára a 18. században templom épült, mellette bazilika kolostorral. Soknyelvű zarándokai között görög és római katolikusok is vannak, akik gyógyulást remélve jönnek ide, és mankókat, kegyképeket, viasz fogadalmi tárgyakat ajánlanak fel. Maga a kegykép külön kegyoltárt kapott a templomban, amelynek kriptájában görög katolikus püspökök sora pihen. Búcsúalkalmai különlegességei a színpompás körmenetek, amelyek a templom és a temető közötti utat járják be. Igen sok ünnepe van, közötte tíz-egynéhány Mária-ünnep. A hely egzotikumát pedig csak fokozza a szertartások gazdag keleti liturgiája. Mai búcsújáró helyeink sorában talán Máriapócs a legismertebb és minden bizonnyal a leglátogatottabb – az országhatáron belülről és túlról, Romániából, Kárpátaljáról is.
A kegykép a máriapócsi görög katolikus templomban
H. P.
