Margó és Herman
Margó és Herman
Margót a modern magyarországi zoológiai kutatás megteremtőjének tekintjük, s a későbbi hírességek közül nála kezdte pályáját Apáthy István éppúgy, mint id. Entz Géza és Daday Jenő. Margó már 1868-ban elkészítette "A tudományos állattan kézikönyvé"-t, s ez ugyanolyan darwinista szemléletet tükrözött, mint az egy évre rá megjelent híres munkája: "Darwin és az állatvilág". Mint ismeretes, 1873-74-ben jelent meg két kötetben Dapsy László fordításában "A fajok eredete", s e kiadás előszavát Margó írta. 1876-ban készült el az "Állatrendszertani táblázatok" című kötete, s érdemének tartják azt is, hogy az egyetemi oktatásban a mikroszkópiai vizsgálati módszert is magas szintre emelte. 1883-as könyve, "Az állatország rendszeres osztályozása" alapmű, s e köteteivel ő kezdte kialakítani az összehasonlító állattani szemléletet. Valódi darwinista létére Darwinnál is látogatást tett, s amidőn 1884-ben magyar nyelven jelent meg "Az ember származása", annak előszavát e címmel írta meg: Charles Darwin élete, jelleme és irodalmi működése.
Herman Ottóról a jelen kötet gazdaságtörténeti részeiben, elsősorban a halászatnál szólunk, az ott elmondottakhoz e helyütt még hozzá kell tennünk, hogy a magyar állattani kutatásokat nagyban segítette az általa 1877-ben megindított Természetrajzi Füzetek című folyóirat, továbbá az, hogy 1893-ban létrehozta a Magyar Ornitológiai Központot. Könyvei között nemzetközi mércével mérve is egyedülálló a "Magyarország pókfaunája" című háromkötetes munkája, amely 1876 és 1879 között jelent meg. 1888-ban Norvégiában járt, s tanulmányozta az ottani madárvilágot.
