Cuvier és Darwin magyarul
Cuvier és Darwin magyarul
Vajda Péter e korszak érdekes személyisége, költő és pedagógus egy személyben, s nagy tette, hogy Lipcsében 1834-ben megindított egy magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő folyóiratot, ez volt a Garasos Tár. 1841-ben a Magyar Tudományos Akadémia jóvoltából tudta közreadni Cuvier állattanát, de e nagy mű második kötete már kéziratban maradt, a tudóstársaság szerény könyvkiadási kerete ugyanis nem tette lehetővé, hogy az 1845-48 közötti években ez a rész megjelenjen. Vajda emellett a Királyi Magyar Természettudományi Társulatban is vállalt feladatot.
Érdekes módon a budai főreáliskola, majd a Műegyetem tanára, Kerner Antal publikációi nagyon nagy hatással voltak a biológusokra is, pedig mint látható, ő nem a Tudományegyetemen adott elő. Alapművei nem is itthon jelentek meg, hanem Innsbruckban 1863-ban és 1893-ban, s a biológiatörténészek véleménye szerint az úgynevezett szukcesszió-kutatás első szaktekintélye volt ő. 1893-ban művében arra kereste a választ, hogy vajon egy növény megőrzi-e eredeti sajátságait, ha más tengerszint feletti magasságba ültetik át.
A modern biológiai szemlélet a múlt század 60-as éveiben kezdett kialakulni, s egyértelműen a darwinisták munkásságához kötődik. Darwin híres munkája, "A fajok eredete" 1859-ben jelent meg, s arról már az 1860-as Budapesti Szemle közölt is ismertetést, míg a teljes mű a 70-es évek első felében jelent meg magyar fordításban a Természettudományi Társulat kiadásában. A korai darwinisták közül Jánosi Ferenc, Rónay Jácint és Margó Tivadar nevét említjük meg, de természetesen még sok nagy tudású biológus csatlakozott hozzájuk.
Rónay Jácint már 1847-ben tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, de a forradalom után emigrált, a szigetországba került, ahol az Angol Királyi Földrajzi Társaságban megismerkedett Darwinnal, Lyell-lel és másokkal, s így a 60-as években Magyarországra visszatérve az új tanok egyik első hirdetőjévé vált. Nagyon fontos műve a "Fajkeletkezés", amely komolyan hatott a magyar biológiai gondolkodásra. A már említett Jánosi Ferenc a Budapesti Szemle 1863-as évfolyamában ismertette Darwin tanait "Új természetrajzi elmélet" címmel, s később is mint publicista ébren tartotta ezt az új szemléletmódot.
Raff kedvelt tankönyve kassai kiadásából
Raff 1835-ös tankönyvének egy lapja
