[X.] SZITNYA, LÉVA, CSÁBRÁG ÉS MURÁN VÁRAKNAK MEGVEVÉSE

Teljes szövegű keresés

[X.]
SZITNYA, LÉVA, CSÁBRÁG ÉS MURÁN VÁRAKNAK MEGVEVÉSE
 
Lészön beszédöm itten ez országról,
Szitnya, Léva, Csábrág, Murán váráról,
Ferdinánd királ elrontatásáról,
Az bennök valóknak nagy szernyő halálokról.
 
5 Aszt tudgyátok régtól fogva, magyarok,
Tinköztetök csak dúlátok, fosztátok,
Egymásra kegyötlön agyarkodátok,
Ki miá vesztétök nagyobb részre országtok.
 
Nagy siketség, vakság szállott reátok,
10 Fárahó királhoz hasonló vattok,
Hiszem, Isten keménítötte johotok,
Sem prédikállással, sem énökkel gondoltok.
 
Ti az ó törvénből meghallhattátok,
Mely sokat üvöltünk néktök, tuggyátok.
15 Fárahó, Manasses és Olofernes,
Nabukodonozor lehet néktök példátok.
 
Ó törvénnyel immár ha nem gondoltok,
Csak az mi időnkbe elgondolnátok,
Az fűurakat ti elfogatátok,
20 Kik mast es fogságba, kiknek ott lőn halálok.
 
Sőt mindaz kegyötlenségért veszének,
Fejedelömségnek mert örülének,
Mastaniak jól eszökön légyenek,
Olyan vendégségben, csiklében ne essenek.
 
25 Sok ostort Úristen vete reátok,
Szükségöt, döghalált és pogánságot,
Mindezzel es semmit nem gondolátok,
Immár nemzetségtök vannak mast tirajtatok.
 
Ebben Isten nagy szép utat talála,
30 Császárok köszt békeségöt szállíta,
Az frigy alatt egy ostorát bocsátá,
Ki Magyarországból kobzókat kitisztítá.
 
Bizon sokan hálát adnak Istennek,
És jót mondnak ez jó fejedelömnek,
35 Bátorságos utat szörze az népnek,
Igazat szolgáltat nyomorult szegínyöknek.
 
Ez Ferdinánd királ gyűlést tétete,
Vármegyéket sokat ő felhirdete,
Igaztételét mindönnek ígyérte,
40 Urakat, vármegyéket mind hozzá esköttete.
 
Sokfelől üvöltés lőn ez várakra,
Kikből tolvajok állnak az utakra,
Senki békével nem mehet Posonra,
Sok kincsöt elfosztnak, népit vágják halálra.
 
45 Tanácsa lőn királnak az urakval,
Az ő hadát bocsátná szép álgyúkval,
Ez várakat szállatná hamarságval,
Dúlókat, fosztókat büntetné ostorával.
 
Igen hamar szép táborát készíté,
50 Szép álgyúit szekerekre vetteté,
Jó gróf Miklóst ő képében ereszté,
Csak ötötfélezör nagy szép néppel ereszté.
 
Jámbor vitéz hadban nagy bölcs ez vala,
Királnak főkomornikmestöre vala,
55 Főtanácsa és főhadnagya vala,
Kinek régen attya neuburgi gróf Miklós vala,
 
Jelös hadnagya Károl császárnak vala,
Ki hadakozásban igen bölcs vala,
Francia királt hadba megfogta vala,
60 Ez keresztyénségnek sokszor jól szolgált vala.
 
Eszt erősen királ meghagyá grófnak,
Hogy semmit ne kedvezjön kóborlóknak,
Szabad utat ircson az magyaroknak,
És rontója légyön ez megmondott váraknak.
 
65 Nagy haragja Balassira királnak,
Csábrág várát hogy nem adá királnak,
Semmi lőn szolgálatja ez úrfinak,
Tudgyátok, jól szolgált ő ez szegín országnak.
 
De lám, sokan tudgyátok vitézségét,
70 Ki tart vala sok jámbor vitézöket,
Kikkel ütött törökkel sok igyeket,
Kik közül Lévában sokan veszték fejöket.
 
Ő táborát gróf Miklós elindítá,
Ebestorfot hadnagyul elbocsátá,
75 Horvátinuvityot társul bocsátá,
Erős Szitnya várát ő hamar megszállatá.
 
Erősen kezdék Szitnya várát vínya,
Benne Makri Lukács porkoláb vala,
Véle sok jó legín és hajdú vala,
80 Kik kiötnek vala, sok kárt ők tésznek vala.
 
El-kijöve Bak Orbán száz hajdúval,
Nagy igyet tarta az hadban valókval,
Horvátinuvit forgódik hadával,
Bak Orbán fogllyá esék ötvenhat jó magával.
 
85 Ezön az várbéliek búsulának,
Az hajdúk ott hamar meghasonlának,
Ellene az porkolábnak állának,
Az várat megadák az felségös királnak.
 
Az gróf hadnagy azon nagy örömben lőn,
90 Szitnya vára mert királ kezébe lőn,
Léva alá indulattya hamar lőn,
Balassi Menyhártnak hogy ki nagy búára lőn.
 
Királ hada előtt úrfi ellépék,
Három várában sok vitéz hagyaték.
95 Lévaiakba megmondok tinéktek,
Magyarok kik vattok, hiszem kesörülitek:
 
Kösztök hadnagy az vitéz Daczó Tamás,
Farkas Gyenis porkoláb és Kis András,
Az Horvát Vid, jó vitéz Nemes Tamás,
100 Nagy Orbán, Nagy Amborus, jó legín Terek Tamás,
 
János ispán, Perhát, Kávási János,
Kelecséni András, Alpári János,
Terek Balázs, Nagy László, Móré János,
Körösközi Demeter, Ország István, Nagy Miklós,
 
105 Tései Kelemen, Fekete Mihál,
Tersi Basa, Horvát György, Széköl Antal,
Szabó Vitális, Verebéli Mihál,
Az Somogyi Máté, köztök az Farkas Mihál.
 
Ezökkel Pohárnok Miklós Lévába,
110 Kalandai Jakab, Horvát Kelemen az várba.
Erősen megeskőnek ők az házba,
Holtig ő uroknak lésznek hív szolgálatba.
 
Sietséggel az gróf Miklós eljuta,
Húsvét másnapján népével megszálla,
115 Léva keről ő táborát járatá,
Az királ álgyúit az várnak igazítá.
 
Megszálla ugyanakkor Csábrágot,
Az vár keről állata ő nagy sáncot,
Ott hagyá vitéz Horvátinovityot,
120 Lovaggal, gyaloggal hogy őriznék Csábrágot.
 
Erőssen kezdé Léva várát vívni,
Vékon kőfalát álgyúkkal törtetni,
Mindkétfelől egymást ők igen lőnni,
Ki miatt két félben kezde sok jámbor halni.
 
125 Ezön kéri gróf az jó vitézöket,
Ne veszessék az rossz házba fejöket,
Nyerjenek az jó királtúl kegyelmet,
Mert gróf szánnya vala veszni jó legényöket.
 
Egy holnapig kérik, hogy frigyök lenne,
130 Hogy uroktúl ő kevetök megtérne,
Ily kívánságokban semmi nem kele,
Sokan felelének: készök meghalni benne.
 
Rontaték annéra Léva kőfala,
Szabadon ostromnak mehetnek vala,
135 Benn az jó vitézök forgódnak vala,
Gyakor lövés miatt sokan elhullnak vala.
 
Nagy csudájok mind az hadban valóknak,
Mely vakmerő szívök benn magyaroknak,
Királ szép hadával semmit gondolnak,
140 Az egy tisztösségért ott meghalni akarnak.
 
Erössen huszonharmadnapig vívák,
Nyukhatatlanok az hősek valának,
Sebben sokan epettek, fárattanak,
Mégis nincs kezzőlök, kik halni nem akarnak.
 
145 Kárán az gróf olyha bánkódik vala,
Népében, porában hogy kára vala.
Szent Zsófi asszon estin rágondola,
Népit bátorítá, végostromnak indítá.
 
Sokan az ostromnak ők indulának,
150 Az bennvalók kit ingyen sem vártanak,
Az törésre ők hamar feljutának,
Kösztök az gróf Miklós, nagy bátorok valának.
 
Ott jó Daczó Tamás főhadnagy vala,
Az törésről másfelé ő ment vala,
155 Mert mindönfelé néki gongya vala,
Mindent viadalhoz igen bátorít vala.
 
Kiáltást, sivalkodást nagyot halla,
Kapu fölött törésre ő fut vala,
Sok spaniol immár várban benn vala,
160 Az fáradott népet vágják ők, lövik vala.
 
Vevé magát Daczó Tamás az vízre,
Onnat adá ő magát kegyelömre.
Az vitéz Kis András juta az helre,
Hol megeskött vala, kapu közt, nagy hitire,
 
165 Rajta nagy seb, mégis térdön vív vala,
Ő apróggya oly igen kéri vala
"Minden megfutamott", mutatja vala,
"Mi es elmehetönk", sírva könyörög vala.
 
Azt felelé: "Siess hozzám, apródom,
170 Mint lenne, fiam, az én étöm, itom,
Vitézök közt lenne rossz nyájasságom,
Tudod, itt esköttem, itt lészön én halálom."
 
Kapuközbe nagy viadalt tart vala,
Halálával semmit nem gondol vala,
175 Végre puskából általlőtték vala,
Egynéhány vitézvel ott ő elesött vala.
 
Jó Farkas Dienöst ott általlövék,
Gróf előtt Kávási János levágaték,
Horvát Vidot és Nagy Lászlót ellövék,
180 Körösközi Demetert, Terek Balást ellövék.
 
Sebben esék Nemes Tamás igyében,
Jámbor vitéz vala az ő éltében,
Kinek vitésségét tuggyák végekben,
Igen epett, fáratt, keserödött az sebben.
 
185 Tó vizére, hallá, sokan futának,
Egynéhányan véle kiszaladának
Az tó mellett hír jön spanioloknak
Őt megkörníközék, ott megfogni akarák.
 
Ő forgódik, fogllyá magát sem adá,
190 Egy puska miatt lőn néki halála.
Vitéz Terek Tamás törésre álla,
Palota ablakáról őtet meglőtték vala.
 
Nám, az tisztös vitézök hullnak vala,
Szablyájokkal semmit nem ártnak vala,
195 Mert mind fekete merő fegyverös vala,
Puskájok kettő is, az miá vesznek vala.
 
Az fejedelmek gonoszul cseleködnek,
Kik házokban vitézöket rekesztnek,
Megsegéllik, ők nagy fogadást tésznek,
200 Azt ők hátrahagyák, sok jámbort úgy elvesztnek.
 
Gonosz, nem jó ez képpen cseleködni,
Nem akarnak lelkökre gondot adni,
Csak világi tisztességöt tudnak nézni,
Vitézök az mellett sokan készök meghalni.
 
205 Jó Fekete Mihált ott általlövék,
Nagy Orbánt, Perhátot törésnél lövék,
Nagy Amburust sebben székiben megölék,
Az jó Horvát Györgyöt az törésnél ellövék.
 
Ott jó Alpári Jánost es ellövék,
210 Tersi Basát, Pohárnok Miklóst ellövék,
Kelecséni Andrást tóban ellövék,
Téseni Kelement az törésnél ellövék.
 
Nagy szép nyereséggel ők ott járának,
Az spanyolok véle gazdagulának,
215 Magyarokat vélök sem bocsátának,
Hogy nevet végyenek, az ostromon valának.
 
Immár sok szépségöt hogy ott nyerének,
Akarák szedni fejöket vitézöknek,
Egy úrfinak erről ott hírt tevének,
220 Ő megkeserödék, szóla fő-fő népeknek:
 
"Óh, micsuda kegyötlenök ti vattok,
Eszök, vitésségök nem gondoljátok,
Hogy fejöket szedni ti akarjátok,
Vitézi testöket azzal szidalmazjátok.
 
225 Ti ez várat juhkosárnak montátok,
Talám soha il dolgot nem láttatok,
Mely nagy vitésségöt itt ti látátok,
Mezőn voltak volna, mast többen jajgatnátok."
 
Az spanyolok ezzel sem gondolának,
230 Harminckettőt bennök megnyakazának,
Magyar vitézök ott sokan sírának
Az kegyötlenségön sírva ők ohajtának.
 
Nám, eszt az fővitézök hogy meghallák,
Vitézök halálát igön siraták,
235 Gróftúl az testöket kérék, eltakarnák,
Horvát Vidot, Terek Tamást, Kis Andrást elhozaták.
 
Nám, tizenhat testöt ők elhozának,
Fő nélkül azokat eltakaríták,
Gróf Miklóssal seregök indulának,
240 Erős Csábrág alatt álgyúk igazgattatának.
 
Az harminckét fejet gróf elhozatá,
Az sáncból karókban felrakattatá,
Foglyok közül Móré Jánost hozatá,
Az várat megkérné, az fejekhöz állatá.
 
245 Könyörög Móré János vitézöknek,
"Hogy halálra őhozzá ne lőjjenek,
Mert szernyű halállal most fenyögetnek.
Várat megaggyátok, mert benne mind megölnek,
 
Kit itt láttok, fejök az vitézöknek,
250 Mind várastúl minket mind eltörének,
Ha meg nem aggyátok, ti es így vesztök."
Az fejeket láták, ottan megrettenének.
 
Igen törete gróf egy jelös bástyát,
Ostromnak készíté ő mindön hadát,
255 Szót adának, kérik az gróf Mikolát,
Hogy megkegyelmezjön, mert megaggyák az várat.
 
Jó vitézök valának az Csábrágba,
Nem tudom, mi észveszés lött dolgokba,
Az várat megadák nagy bolondságba,
260 Megküssebbödének az régi jó voltokba.
 
Kárvallással ők kibocsáttatának,
Királ kegyelmére ők tartatának.
Szép seregök onnat elindulának,
Ki lőn törésére erős Murán várának.
 
265 Ez énököt az ki szörzé Kassába,
Magyarok veszésén gondolatjába,
Első része légyen mast ez írásba,
268 Másik része lészön, mint járt Basó Murámba.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem