Tinódi Sebestyén: MÁSOD RÉSZE

Teljes szövegű keresés

MÁSOD RÉSZE
 
Sőt hallyátok erős Murán romlását,
270 Az kegyötlen Basónak bolondságát,
Kinek példájul vehetik ő dolgát,
Ki róla megtanul, megjobbítja ő magát,
 
Erős magas kőszálon Murán vala
Egynéhán országot szűkítnek vala,
275 Erősb várat soholt nem láttak volna,
Az két császárnak es megvenni nagy gond volna.
 
Róla bizon sokan példát vehetnek,
Erős várakat az kik építenek,
Ott szegínyök éhöznek, verítőznek,
280 Az ő cseléggyökkel élhetetlenné lésznek.
 
Rívás, sívás, sok könyörgés Istennek,
Hogy az urak ez miá elvesszenek,
Kit az urak fölök megé sem vesznek,
Bíznak, erős házból sok gonosságot tésznek.
 
285 Üvöltését az kösségnek Úristen
Bizon meghallgattya nagy kegyelmesen,
Mind várával elrontja ő éltében,
Mint az Basó Mátyást Murán erősségében.
 
Vala nagy haragja rá az királnak,
290 Mert sok gonosszal volt ő országának,
Végét soha nem veté gonosságnak,
Isten ostora lőn ez királ az Basónak.
 
Lám, az királ Bebek Ferencnek szóla,
Murán kerül kastélokat állatna,
295 Basó utát mindönfelé irtaná,
Őfelsége hada míg Murán alá jutna.
 
Fáratságát Bebek Ferenc nem száná,
Kastélokat Murán körül állata,
Hat mélföldig nagy fákat levágata,
300 Szent Gergöl nap ulta kikből mind őrt állata.
 
Ott Bebeknek szolgái vigyázának,
Basó szolgáiban sokat fogának,
Lovagot, gyalogot kiszaggatának,
Kiket megölének, kiket fogva tartának.
 
305 Ha gróf juta, Murán alatt megszálla,
Basót közhelre kikívánnya vala,
De ő Basó Mártont bocsátta vala,
Ki által az úrral szörződik, beszél vala.
 
Az Basónak nagy lőn ő kívánsága,
310 Kit fel nem fogada királ hadnagya,
Semmit nem fél, vagyon nagy bátorsága,
De mind semmié lőn az Basó kívánsága.
 
Szállatá meg gróf erős Murán várát,
Bebek Ferenc hozata szép álgyúkat,
315 Sáros várából es nagy szép álgyúkat,
Csuda bölcsen szörzék rendszerént az álgyúkat.
 
Kőszál, magas, az vár előtt áll vala,
Ki Muránnak erőssége az vala,
Mert sohonnét hozzá nem férnek vala,
320 Míg aszt meg nem vennék, ott senki nem használna.
 
Ott dél felől kőszál alatt egy uta,
Nagy magas havasra vagyon hágása,
Az havasnak tetején egy kőszikla,
Annak tetején áll az erős Murán vára.
 
325 Derék bizodalma az kőszál vala,
Annak utát Basó állattya vala,
Napnyugatról az várat meghalaggya,
Az út meg visszatér, ott egy kifolyó kuta.
 
Jő dél felé, ott vagyon nagy kapuja,
330 Belől vagyon az várnak nagy piaca,
Néhol-néhol kőfal nélkül oldala,
Egyenös az kőszál, benne nagy sok szép háza.
 
Kőszál felszél felől magasb az várnál,
Az nyolc álgyú azon helyhösztetve áll,
335 Ott forgódik Bebek pattantyúsokval,
Az álgyúkat hoszta csuda erős munkával.
 
Elrendölé az bölcs hadnagy az népet,
Napkeletről állatá Bebek népét,
Napnyugatról az hajdú gyalognépet,
340 És az felszél felől erős spaniol népet.
 
Sőt Bebek népe mindenkor kész vala,
Horvátinuit másfelől vigyáz vala,
Ő maga gróf az spaniolokkal vala,
Bebek álgyúsmestör mindennél tudósb vala.
 
345 Bátron az kőszálnál sáncot hányának,
Azon belől nagy szép sánca Basónak,
Nagy oltalmára vannak az kőszálnak,
Kikből mind az két fél lövének, harcolának.
 
Vala Basó Mátyás Murán várába,
350 Bízik vala János királ fiába,
De hogy Muránt nem adá birtokába,
Nem lőn segétséggel akkort való dolgába.
 
Sőt vala vakmerő szíve Basónak,
Csak fittyöt hány ő az királ hadának,
355 Ki nem teccik az atyafiainak,
Basó Dömötörnek, vitéz Basó Mártonnak.
 
Az jó Tárnok Ferenc vélök ott vala,
Jámbor vitéz erkölcsében ő vala,
Sok dolgáról Basót megfeddi vala,
360 De ott jámbor tanács semmit nem használ vala.
 
Zaskornik tanácsok néki udvarnak,
Mongyák tolvajoknak, avagy latroknak,
Kik néki tolvajtak, dúltak, fosztottak,
Kiket ott igyébe láta mind árullóknak.
 
365 Sokan hallottatok paraszt példákat,
Az ki bízja csak latorra ő magát,
Megcsalatik, latrul vészi ő hasznát.
Mint ez Basó veszté fejét és Murán várát.
 
Egyfelől gróf Muránt Bebekkel rontatja,
370 Másfelől az kőszálat ostromtatja,
Bebek jámbor szolgáival vívtatja,
Végre az kőszálat adá nékik szerencsa.
 
Bátorsága nagyobb lőn ott az grófnak,
Megfélemlék, bánatja lőn Basónak,
375 Mert nagy részét lerontották az várnak,
Minden rendbéliek készülnek az ostromnak.
 
Ez vala Nagybódogasszony nap előtt
Vasárnapon, szintén napkelet előtt,
Jó gróf Miklós forgódik népe előtt,
380 Ostromnak készíté sok népét az vár előtt.
 
Sőt az ostrom előtt nagy csuda esék,
Az kőszálon hágva várba bészökék
Hét spaniol, kik fegyverre kelének,
Öte meg kiszökék, kettőnek fejét vevék.
 
385 Trombiták, dobok zöngeni kezdének,
Rettenetös sivalkodások levének,
Az kőfalnak ostromképpen esének,
Hullának, halának, ott nagy sokan veszének.
 
Tíz óráig ott erőssen vívának,
390 Lábát általlövék Basó Mártonnak,
Kin az várbéliek szomorodának,
Mert nagy vitésségét látták Basó Mártonnak.
 
Jó vitézök magyarok az ostromon,
Spaniolok, fegyverösök akkoron,
395 Sokan aláforognak kősziklákon,
Akkor nagy seb esék vitéz Horvátinovityon.
 
Ím az vitéz Don Gáspár spanyol vala,
Egy kopjával törésre hágott vala,
De csakhamar letaszították vala,
400 Ugyan nyakra-főre ott aláforgott vala.
 
Eljövének, ostromtúl tágulának,
Háromszázan nem sok heán halának,
Fejedelmek ezön megbúsulának,
Halálát ott hallák spanyol vicehadnagynak.
 
405 Nám, az ostromkor az várból kiszökék
Huszadmagával Bebekhöz ő lépék
Gergöl kovács, kinek kegyelmezének,
Mert mindön dolgokat őtőle megértének.
 
Ez Murámban szazkornikok súgának:
410 "Látjuk erőtelenségét Basónak,
Mert nagy sebe vagyon Basó Mártonnak,
Mellette ne vesszünk, aggyunk hitöt az grófnak."
 
Láss, nagy sokan titkon öszveeskűnek,
Az táborba erről ők hírt tevének,
415 Basónak ők mind árulói lőnek,
Tizenhat ha válék, az kik hívök levének.
 
Kiben Basó mégis semmit ért vala,
Szolgáiban vártára küldött vala,
Szaskornikok aszt aláverték vala,
420 Basó eszt megérté, oly igen rettent vala,
 
Egy álajtón féltébe el-kiméne,
Egy álösvényön el-aláerede,
Csak harmadmagával alácsellege,
Széllel ő búdosik ott az nagy kietlenbe.
 
425 Vannak attyafiai egy toromba,
Zaskornikok zöndülének az várba,
Kapuról lakatot leüték azomba,
Mert jelt attak vala hétfőn estve táborba.
 
Nagy sivalkodással bérohanának,
430 Vasas szekrínyök nagy sokak romlának,
Kikben sok kincsöt űk ott találának,
Azon erölének és sokan vigadának.
 
Jó vitéz Basó Márton az toromba
Dömötörrel, Tárnok Ferenccel bánatba,
435 Beandrás feleségével fogságba,
Jó Szöréni Pétör véle vala fogságba.
 
Vivék mindezöket gróf eleibe,
Vala az úr igen nagy örömébe,
Hogy az Murán vagyon királ kezébe,
440 De bánkódik, hogy nincs Basó Mátyás kezébe.
 
Ez idő köszt Basó Mátyás az hegybe
Juta egy juhkosárhoz nagy féltébe,
Egy sótézjának izene az völgybe,
Kinek bízik vala mindenkor hívségébe.
 
445 Tőle bízván segétségöt kér vala
Sótész hallá, igen bisztattya vala,
Az faluból három öccsét szóllítá,
Basónak szolgáit csakhamar levágatá.
 
Hiszöm, hogy ez lőn Isten akarattya,
450 Mint fárahót önmagát es elrontja,
Basót sótész megkötözve vondozja,
Az gróf Mikolának nagy örömmel iktatja.
 
Vala ezön az gróf nagy víg voltába,
Az sótész lőn szép ajándékozásba,
455 Basó látá öccsét az nagy fogságba,
Ott ő véget vete minden gonosságába.
 
Lám, gróf szóla, hogy fejöket elvennék,
Tárnok Ferencnek először fejét vevék,
Basó Mártonnak, Demeternek elvevék,
460 Tizönegyedmagával Basónak fejét vevék.
 
Lám, egy példát ki nagy sokan mondának:
Ebet vernek előtte oroszlánnak.
Erre az magyarok úgy gondoljanak,
Az más embörének hogy ők békét haggyanak.
 
465 Az erős vár Isten ellen mind semmi,
Azért benne senkinek nem kell bízni,
Istenünknek kell szerelmét hallgatni,
Ez földi urunknak es nagy hívön szolgálni.
 
Ti magyarok jobb, ha mind eggyé lésztök,
470 Mint eddég, egymást ne úgy szeressétök,
Úgy ád Isten jó szerencsét tinéktök,
És megszabadítja idegön néptől földetök.
 
No, ha ebben nem akartok elővenni,
Ennél inkább kezdötök fogyatkozni,
475 Két fél között mindenestől elveszni,
Mint az két szék között puszta földön maradni.
 
Aggyatok azért Istennek nagy hálát,
Hogy adott tinéktök kegyelmes királt,
Csak igazán szeressétök ti egymást,
480 Hátra nyerhetitök az elveszött házakat.
 
Kincses Kassa mast vagyon jó őrzetbe,
Benne Sebestyén deák versszörzésbe,
Nem csuda, ha vétök vagyon versfübe,
484 Szörzé 15 és az 49.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem