Reményik Sándor: Pro libertate
Pro libertate
Szabadság, szabadság: szó, - magvad veszett el.
Lobogód letépted önnön két kezeddel,
Adós maradtál egy, igaz értelmeddel.
Lobogód letépted önnön két kezeddel,
Adós maradtál egy, igaz értelmeddel.
Napod felkél, napod leáldozik,
Eged alatt minden ebfi sátorozik,
Veled, nélküled: a világ nem változik.
Eged alatt minden ebfi sátorozik,
Veled, nélküled: a világ nem változik.
Mindenki szajhája: minden ajkon más vagy,
Tagadja az egyik, mit a másik ráhagy,
Míg minden indulat kimered, csonttá fagy.
Tagadja az egyik, mit a másik ráhagy,
Míg minden indulat kimered, csonttá fagy.
Zuzmara csillámlik odakünn a fákon:
Legeltetem lelkem egy másik világon.
Ez a szabadság: az én szabadságom.
Legeltetem lelkem egy másik világon.
Ez a szabadság: az én szabadságom.
