JEGYZETEK A MAGYARORSZÁGI PÜSPÖKÖK CÍMEREIHEZ.
66JEGYZETEK A MAGYARORSZÁGI PÜSPÖKÖK CÍMEREIHEZ.
(Második, befejező közlemény.)
13. Isvalies (Isualli) Péter bíbornok, reggiói érsek, 1502 nyitrai, 1503 veszprémi püspök, meghalt 1511-ben. Címere egy 1500 március 12-én kelt kiadványa, mint szentszéki követ (D. L. 22,533.) szép pecsétjén (16. kép) ugyanaz, mint az Abaúj vármegyei Makranc községben felállított kőemlékén.* Az érsek egy 1502. évi másik pecsétjén (D. L. 21,096.) angyal alakja látható, címer nélkül.
Lásd Forster, III. Béla király emlékezete, 329. és 332. lap.
14. Kothrár Lukács boszniai, csanádi, majd zágrábi püspök (1500–1511) címere számos ábrázolásból ismeretes. Ezek közül itt a zágrábi Missale fametszetét mutatjuk be kisebbített alakban (17. kép). A vágott pajzsban fölül növekedő griff, alul korona látható.* A Missale «Dominus Lucas episcopus»-t említi. Itt csak azért hivatkozunk reá, mert az 1884. évi Ötvösműkiállítás katalógusa ugyanezt a címert, mely a zágrábi pásztorboton és szenteltvíztartón bevésve többszörösen előfordul, Thuz Osvát zágrábi püspök címerének mondja és ezt a téves megállapítást Siebmacher is átvette, holott Thúz Osvát címere, amint az a zágrábi Missaléban festett címerből és 1491. évi pecsétjéből (D. L. 19,732.) megállapítható, kékben két keskeny fekete (ezüst?) harántpólya között hatágú aranycsillag.*
Budai könyvárusok jelvényei 1488–1525, Budapest, 1923, a M. Bibliophil. Társ. kiadása.
Hoffmann E. i. m. 119. és köv. lap.
15. Zabardy Mátyás knini, majd 1553-ban váradi püspök, Alsó-Magyarország kapitánya, meghalt 1556-ban. Horvátországi nemesi családból származott (Zabardini). Címerét leírja Bunyitay i. m. i. 417., de nem egészen helyesen. Egy 1550. évből való pecsétjén ugyanis a vágott pajzsban felül liliom, alul cölöp látható* (18. kép).
M. N. Múzeum lvt., törzsanyag.
16. Kövesi András veszprémi püspök (1553–1568) címere az 1560. és 1562. évekből való pecsétjein található.* Megfelel a Kövesi Andrásnak (Andreas de Kewes) mint veszprémi kanonoknak 1548 március 6-án adományozott címereslevélben foglalt leírásnak: «Scutum celestini coloris, in quo homo silvanus, altera manu crucem nodosam tenens est depictus. Supra clipeum sive scutum galea est diffusis laciniis, ac variegatis, cruce simile superaddita». (L. R. II. 320.) (19. kép.) Az érdekes címert Siebmacher nem említi.
Bezerédj lvt. A. II. 24. és M. N. Múzeum lvt. törzsanyag.
17. Dudich András, horechoviczi (Dudich Sbardellatus), 1562 csanádi, 1563 pécsi püspök, apostatál és Lengyelországba költözik, hol Ágost királytól lengyel nemességet nyer. (Turul, IV. 48.). Meghalt 1589-ben. Címere köriratos fedett pecsétjén mint csanádi püspök 1563-ból és több pecséten 1564-ből mint pécsi püspök.* Lépcsősen ékezett harántpólyával osztott pajzsban felül hatágú csillag és korona, alul szintén hatágú csillag (20. kép). Ugyanez a címer látható Dudich Magdolna gyűrűs pecsétjén (u. o.), csakhogy ebben a korona helyén W-betű van. Siebmacher nem ezt, hanem a bővített címert közli.
M. N. Múzeum Kézirattára, Acta Andr. Dudich, Fasc. XXIV. 6.
18. Liszty János veszprémi, 1572 győri püspök, 67meghalt 1578-ban. A nagyköpcsényi Liszty-család címerét különböző változatban ismerjük. A Bécsben, 1554. febr. 1-én kelt armális, mellyel I. Ferdinand Liszty Jánosnak, a kir. nagyobb kancellária titkárának címert adományoz, csak az oromdísz és takarók leírását adja.* Liszty János győri püspök 1576. évi fedett pecsétjén a címer eltérőleg az eddig ismert változatoktól, a négyelt pajzs 1 és 4. hatszor hasított mezeje pólyával van megrakva, a 2 és 3 mezőben jobbra tekintő ágaskodó egyszarvú* (21. kép).
Áldási: Címereslevelek II. 1. 120. lap.
O. L. Litterae ad Cameram, Ser. I, fasc. 15, No 53., 104.
6819. Mossóczy Zakariás knini, szerémi, 1578 váci, 1582 nyitrai püspök, meghalt 1586-ban. Címere egy pecséten 1577 szept. 21-éről:* vágott pajzs, felül hasítva (?) és lebegő korona (de lehet, hogy a korona cölöppel vagy cölöpösen állított karddal, mint a Telegdi-címerben van átdöfve), két hatágú csillagtól kísérve, alul lebegő koronából emelkedő egyszarvú (22. kép). Ugyanez a címer látható a nyitrai püspökvár belső kapujának kőfaragásán, úgyszintén a püspöknek a nyitrai székesegyházban állított síremlékén és több későbbi pecsétjén,* de ez utóbbiakon a fent leírt címer a négyelt pajzs 1. és 3. mezejét foglalja el, míg a 2. és 4. mezőben haránt állított W-W betűk (csukott szárnyak?) és X. O X. betűjelek láthatók. A Mossóczy-címer ezen alakja tudtommal eddig közölve nem volt.
O. L. Litterae ad Cameram Ser. I, fasc. 11, No 242.
1586. u. o. Ser. I, fasc. 19., No 38., 69. stb.
20. Telegdi Miklós 1579 pécsi püspök, 1582 esztergomi érseki helynök, meghalt 1586-ban. Id. Thelegdy Miklós jobbágya volt. Címere, melyet tőle unokaöccse, Telegdi János váradi (1613), majd nyitrai püspök (1619) és kalocsai érsek (1623–1644) is átvett, számos pecsétjén (M. N. Múzeum lvtára) és nevének kezdőbetűivel ellátott super-exlibrisén található.* A kötés, melyen a címer van, Mosóczy 1584.-ben megjelent Decr. Regn. Hung. című munkáját borítja és 1587-ből, vagyis a püspök halála után van keltezve (23. kép). A címer: hasított pajzs, elől cölöpösen állított egyenes karddal átszúrt korona, a kard hegyén hatágú csillag; hátul kereszt (a pecséteken pólyában), fölötte rózsa, alatta liliom. A címert Siebmacher nem említi. Egészen téves rajzát közli Csoma, Turul, XXXIII. 19.
Esztergom primási kvt.
Itt említjük meg, hogy Telegdi János püspök nagyszámú pecsétjén* és érmein* teljesen ugyanez a címer látható, melynek mázaira nézve némi – nem egészen megbízható – tájékozást nyujt a 69nyitrai püspökségen őrzött egykorú miseruha hímzett címere. Ez ugyanis elől vörösben aranymarkolatú kardot, aranykoronát és a kard hegyén aranycsillagot mutat, hátul ezüsttel és kékkel osztott mezőben sárga (?) pólyát, felül vörös rózsát, alul ezüst liliomot. Hogy a sárga (arany) pólya ugyancsak aranykereszttel lett volna megrakva, mint a hímzésen látható, nem valószínű.
O. L. Litterae Archiepiscopales.
Numizm. Közlöny 1911, 68. és 69. sz.
21. Pethe Márton (Hetesi) kalocsai érsek (1598–1601) családi címerét Siebmacher ismerteti, de pecsétek és ötvösműveken vésett ábrázolások után, mázak nélkül. Az érsek festett címere a győri papneveldében őrzött Perényi-Missaleben található,* mely a címer színeit – minden valószínűség szerint hitelesen – így adja: ezüsttel és vörössel négyelt pajzs; az 1. és 4. mezőkben kék harántpólya, a felső sarokban elhelyezett aranynap felé repülő, csőrében olajágat tartó fehér galambbal megrakva, a pólya fölött és alatt egy-egy aranyközepű vörös rózsa. A 3. és 4. mezőben lebegő koronából növekedő, jobbra tekintő arany oroszlán (21. kép). A pecsétek némelyikén az oroszlán koronát viselni látszik.
Hoffmann E. i. m. 189. l.
22. Szuhay István 1593 váci, 1600 egri és nyitrai püspök, majd kalocsai érsek (1607), meghalt 1608-ban. Nagyszámú címeres pecsétjét ismerjük.* Az eléggé szokatlan – kétségkívül választott – címert úgy Csoma (Turul, XXXIII. 19. lap), mint Siebmacher közölték, de részben tévesen. A pajzsfőn ugyanis nem VII és CII római számok, hanem egészen világosan olvasható «VICIT» szó van, a pajzslábban pedig sem korona(mint Siebmachernál), sem lovagkereszt (Csoma), hanem egyszerű kereszttel megtüzdelt hármashalom látható (25. kép).
Az esztergomi káptalani lvt.-ban Caps. 12. Eccl. fasc. 2 alatt, nemkülönben a M. N. Múzeum levéltárában a városi és kamarai iratok között.
23. Bratulich Simon pálos szerzetes, 1598 szerémi, 1603 zágrábi püspök, meghalt 1611-ben. Nagy Iván mint horvát nemest említi a Bratulich-családot, Siebmacher nem ismeri. A püspök, mint több szerzetestársa a püspökök között, a rend jelvényét – kenyeret hordó hollót és pálmafát – veszi fel címerébe, amint ez 1601-ben és 1603-ban kelt pecsétjein látható.* A pajzs harántpólyája egyszarvúval van megrakva; alul hatágú csillag (26. kép). A címert, mely valószínűleg egészében választott címer, publikálva nem találtam.
M. N. Múzeum lvt., törzsanyag fasc. 570 és 573.
24. Radovich Péter, 1600 váci, 1608 veszprémi püspök. Pecsétjein* a következő címert használja: négyelt pajzsban 1. nap, 2. csőrében olajágat tartó repülő galamb, 3. liliom, 4. egyszarvú (27. kép). A Radovics (Radovitius)-családot Nagy Iván említi, de címerét sem ő, sem Siebmacher nem ismeri.
M. N. Múzeum lvt., törzsanyag, fasc. 573 és 574.
25. Lépes Bálint veszprémi, 1608 nyitrai és győri püspök, 1619 kalocsai érsek, meghalt 1623. A Lépes-család címerét Nagy Iván, Siebmacher és Holdházy különbözőképpen közli. Leginkább torony és egyszarvú szerepel az általuk ismertetett címerekben. A püspök számos pecsétjén szintén több változatban fordul elő címere.* Mindég négyelt pajzs, hol szívpajzzsal, hol a nélkül, az 1. és 4. mezőkben hol jobb, hol bal harántpólyával. A pecséteken azonban sohasem egyszarvú, hanem medve, fél- vagy egész alakban, lebegve, nem is torony, hanem kéve látható. A medve egy kerek tárgyat látszik szájához emelni. Ennek magyarázatát egy 1614-ben és 1619-ben használt köriratos fedett pecsét* adja meg, hol a medve fejét röpködő méhek veszik körül. E szerint tehát a medve mézet, lépet enni látszik, vagyis itt a magyar heraldikában elég ritka beszélő címerrel állunk szemben (28. kép).
1610–1619. O. L., Litterae ad Cameram Ser. I., fasc. 27. No 148., 155.; u. o. fasc. 23. No 12. O. L. Missiles, 1622. (kis gyűrűs pecsét). Eszerrgomi kápt. lvt. Caps. 12, fasc. 3, No 66. stb.
O. L. Litterae ad Cameram, Series I, fasc. 24, No 118 és 342.
A szívpajzsban, ahol ilyen előfordul, nem madár (mint Siebmachernél és Holdházynál), hanem griff látható.
26. Folnay Ferenc jáki apát, erdélyi püspök (1663–1667) két kőfaragású címere a jáki templom kőkerítésének kapuján, a püspök nevének kezdőbetűit és 1663. évszámot feltüntető felirattal. Hasított pajzs, elől hármasdombra helyezett koronán ágaskodó, jobbra tekintő koronás oroszlán, jobb vállán oszlopot tart; hátul sziklákon álló, kiterjesztett szárnyú sas, fölötte hatágú csillag (29. kép). A címert Siebmacher nem említi.
27. Zongor Zsigmond 1644 csanádi, 1648 váradi, 1655–1658 váci püspök. Nagy Iván szerint 70a vasmegyei eredetű beődi Zongor-családból való volt, de a család címerét sem Nagy Iván, sem Siebmacher nem ismeri. A püspök több címeres pecsétje maradt reánk, így teljes köriratos pecsétek 1644 és 1649-ből* és gyűrűs pecsétje 1645-ből.* A címer valamennyin lebegő koronán ágaskodó két szembenéző oroszlánt mutat, melyek legyezőszerűen széthajló pálmalevelet (vagy kalászokat?) tartani látszanak (30. kép).
Eszterg. Kápt. lvt., Eccl., Caps. 12, fasc. 6, No 49 és 51.
U. o. No 26.
28. Balogh Miklós, Galánthai, lelkéri apát, esztergomi kanonok, majd nagyprépost, 1685 szepesi prépost, 1681 csanádi, 1685 váci püspök, meghalt 1689 (Kollányi). Az 1683. és 1684. évekből való gyűrűs pecsétjén* a vágott pajzs alsó mezejét betöltő várfalon páncélos (?) vitéz emelkedik, jobbjában görbe kardot, baljában levágott fejet tart (31. kép). Siebmacher a nebojszai és galánthai Balogh-család címerét egészen más alakban ismerteti, a pecséten látható címert pedig mint valamelyik más Balogh-családét sem ő, sem Nagy Iván nem ismerik.
Eszterg. Kápt. lvt., Caps. 68, fasc. 8, No 10, 17 és 9.
29. Dvornikovich Mihály, Liptó-teplai, 1687 csanádi, 1689 váci püspök, meghalt 1705-ben. Címere szép, köriratos függő pecsétjén:* a pajzs felső széléig érő, hajlottszárú ékben hármashalmon hatágú csillag, kétoldalt szembenéző ágaskodó egyszarvú (32. kép).
M. N. Múzeum lvt., törzsanyag.
Nagy Iván és utána Siebmacher más alakban ismerteti a D.-család címerét.
30. Dolny István 1696 pécsi püspök (székét nem foglalta el), 1703 csanádi püspök, meghalt 1707-ben. Számos pecsétjén az 1698–1700. és 1706. évekből* a címer ugyanaz: dombon ágaskodó oroszlán, jobbjában görbe kardot tart, baljával az előtte álló alacsony oszlopra támaszkodik, melyen tűz lángolni látszik (33. kép). A Dolny-család a magyarországi nemesek között sem Nagy Ivánnál, sem Siebmachernél nem fordul elő.
Eszterg. Kápt. lvt., Caps. 57, fasc. 3, No 18, 19 és u. o. Caps. 67, fasc. 8, No 19.
A felsoroltakon kívül úgy a címeralakokra, mint a mázakra nézve kiegészítések, illetve helyesbítések vagy egészen új adatok állapíthatók meg a következő püspöki címereknél: Kutasy, Micatius, Simándy, Lósy, Kőszeghy, Török, Csajághy, Kunst, Miklóssy stb.
Jegyzet. Kálmán herceg győri püspöknek első cikkünkben közölt pecsétje (4. kép) bizonyos problémák elé állított. Örömmel értesülök, hogy Ghyczy Pál t. tagtársunknak sikerült a kérdést nagyon egyszerűen – valóságos Kolumbus-tojás módjára – megfejteni. A pecsét t. i. megfordítva volt beállítva. Az, amit oromdísznek, püspöksüvegnek néztünk, valóságban a pajzs, a különös alakú pajzs pedig nem más, mint az oromdísz (Schirmbret vagy szárny). Így ez a pecsét is egyezik a többiekkel – a liliomok természetesen ugyancsak fordítva gondolandók – és a hozzája fűzött megjegyzések tárgytalanok.
VÉGH GYULA.
