Miklósfia Demeter mester. (1250–1312.)

Teljes szövegű keresés

Miklósfia Demeter mester.
(1250–1312.)
A XIII–XIV. század fordulóján a III. Endre uralkodása, majd az azt követő politikai mozgalmak idején kitűnt Demeter mester, Miklós comesnek, Detrik fiának fia,* 1250 körül született. Atyja borsodi és ipolyvidéki nagybirtokos volt,* nagyatyja, Detrik (1221–1236) az első ismert zólyomi ispán,* egy másik fia, Mikó ágán a Kékkői és Gyarmati Balassacsalád őse.* E Detriknek atyja, mint megállapítanunk sikerült, Syk volt;* utóbbinak nevét genealogiai irodalmunk eddig nem ismerte. A XIII. és XIV. században e család tagjai viselik a zólyomi kir. uradalom ispáni tisztjét; több tagjuk szepesi, sárosi és beregi comes.
A család történetét téves kiindulással ismertette Wertner: Turul 1899. évf. 170.
Orsz. Lt.: Balassa cs. lt. 1233., 1246. év.
Wenzel: Árpádkori új Okmt. I. 263; II. 36.: VI. 414.
Turul 1899. 170.; Nagy Iván: I. 117.
Orsz. Lt.: Szent Ivány-cs. lt. 1283. (1230. évi oklevél átírva).
Demeter testvérei közül a Csorbának nevezett Domokos (1269–1277) sárosi várispán, gömöri, nógrádi és vágvidéki nagybirtokos* korán elhalt. Öccse Csernei Péter (1274–1307) III. Endre király követeként egyízben Csák Máté fivérének, a hirhedt Csák mesternek fogságába esett.* Nővérük Mersa-fia Pós comes neje. Pós comes fiai utóbb Demeter mester udvari vitézei, gazdag birtokosok.*
Turul 1891. 161.; W. IV. 9., 92; Knauz: Monumenta eccl. Strig. I. 572.
Anjoukori Okmt. I. 5I.; W. IV. 45.; Pór: Trencséni Csák Máté 39.
W. IV. 92.; Fejér C. D. VIII. l. 410.
Demeter ifjan, hihetőleg apródként kerül a királyi udvarba. Kún László királynak már kedves embere. Harci érdemei, különösen a győri vár 1273. évben történt visszavétele alkalmával tanúsított vitézsége jutalmául nyeri László királytól meghalt fivére örökén a sárosi ispánságot, majd 1278-ban a magánbirtokaival szomszédos nógrádmegyei Kürtös falut.* 1280-tól 1286-ig királynéi tárnokmester.* Közben, 1281-ben pozsonyi ispán, a királyi tanács tagja.* 1285-ben elnyeri Zólyom ispánságát, mely mellett rövid ideig még viseli tárnokmesterségét,* kevéssel utóbb azonban már minden igyekezetét a zólyomi ispánság – a későbbi Zólyom, Turóc, Liptó, Árva vármegyék akkor még egységes komplexuma –* fejlesztésére fordítja. 1285-ben az északkelet felől beözönlő tatár támadás visszaverésében vesz részt, amint ezt egy serviense említéséből következtethetjük.*
W. IV. 181.
Hóman: M. T. II. 176. 1284–86-ból említi. Lásd 1280-ból Orsz. Lt.: Kállay-cs. lt. 1280. év és Századok 1872. 225.
W. IX. 296.; Knauz i. m. II. 145.
D(emetrius) Magister Tavernicorum. domine Regine et Comes de Zolum. W. IV. 281.
Mályusz: Turócmegye kialakulása.
Kubinyi: Magyar Történelmi Emlékek II. 43.
A lázadó Kőszegiek és Borsafiak 1287 márciusában Kun László seregét a Zsitvánál megbontván, a királyt, mint ez az adatok összevetéséből megállapítható, Zólyomig szorítják. A lázadók végigdúlják a honti ispánság királyhű birtokosainak földjeit. Közéjük áll Demeter vérrokona, a Forró nevezetű Péter honti ispán is, aki siet Demeter ipolyvidéki jószágait elfoglalni. A felkelők ezután Zólyomot veszik ostrom alá, de Demeter mester és vitéz liptói nemesei visszaverik a támadást.* 1290 tavaszán Demeter magánhadjáratot indít az időközben meghalt Forró Péter veje, a birtokait bitorló Hunt-Paznan nb. Lampert ellen. Csak több serviensének eleste és súlyos sebek árán sikerült a kékkői várat és a (balassa-)gyarmati tornyot – saját jószágait – visszaszereznie.*
U. o. Pauler: Magyarorsz. tört. II. 394.; W. V. l. 15; Knauz: i. m. II. 260.
Orsz. Lt.: Balassa-cs. lt. 1290. év; Fejér X. 3. 268–75.
A párt nélkül és tanácstalanul álló III. Endre király nem sokkal megkoronázása után, 1290 szeptember elején már Demeter ispánságában, a megbízható Zólyomban tartózkodik és itt tölti az 1291/2. év telét is.* Szívesen időzik Demeter megyéjében. Demeter és hű zólyomi nemesei már az 1290. évi osztrák háborúban is megmutatták kiváló vitézségüket.* A Borsafiak és Loránt vajda megfékezésére indított 36büntető-hadjáratban is Demeter mester alatt zólyomi nemesek alkotják a csapat túlnyomó részét. Adorjánvára; a lázadók fészke ostromában nehéz sebeket kapnak Mike comes, a Mikefalviak őse, továbbá rokonai: Bitó, a zólyommegyei Zolna ura, Fülöp mester, a Poltári Soósok, és András mester, a Palugyayak őse; válamennyien Demeter vitézei.* Amikor III. Endre, látva a belpolitikai erők gyengeségét, külpolitikai eszközökkel kísérli meg a rend helyreállítását és ennek érdekében egykori ellensége, Habsburgi Albert osztrák herceg leányát, Ágnest nőülveszi, ifjú nejének hitbérül Pozsony megyét, az ország legjelentősebb vám- és határhelyét adja. Egyidejűleg elmozdítja a defenziv szempontból is jelentékeny megye éléről Csák Mátét s új ispánjává kipróbált hívét, Demeter mestert, a zólyomi ispánt teszi meg.*
Jurkovich: Zólyomlipcse tört. 19; Hazai oklevéltár 117. sz.; Pauler: i. m. II. 435/6.; Hóman i. m. II. 240; Ráth: A magy. királyok tartózkodási helyei 35–41.
Orsz. Lt.: Múzeumi Törzsanyag, 1295. febr. 24.
Pauler: i. m. II. 445; A zólyomlipcsei Gizella-árvaház értesítóje 1873–1913. 7; Orsz. Lt.: Beniczky cs. lt. 1296. év; Fejér IX. l. 544. Orsz. Lt.: Múz. Törzsanyag 1295. febr. 24.
W. V. 180., 183., 260., 205; X. 300., 380; XII. 619. stb.
Demeter mester nőtlen volt.* A király és Csák Máté udvarával vetekedő udvartartásában unokaöccseit, ú. m. fivére, Domokos fiát, a később országos szerephez jutott Donch mestert és sógora, Pós comes hét fiát neveli. Hatalmas ispánságai derék tisztjeit, jegyzőit, familiárisait, ítélőmestereit, várnagyait, vitézeit nem ritkán temérdek magánbirtokaiból jutalmazza meg, ezáltal számos későbbi nagynevű nemescsalád, így a Madáchok, Bossányiak, Palugyayak, Bobrovniczkyak, Okolicsányiak őseit juttatja szerephez és birtokhoz.* Demeter azon kevésszámú főurak egyike, akik az oligarchiával szemben a kisnemességre támaszkodnak. Izig-vérig katona. Korábban használt ősi címerét, a Balassák címerében mindvégig megőrzött bölényfejet, elhagyja; 1299. évi nagypecsétjén már a pajzsban felfelé irányított nyílvessző által kettészelt három pólyát látunk.*
Ama Pilis nb. Miklós-fia Demeter, aki neje, Hunt-Paznan nb. Betend bán leánya révén Esztergom megyében birtokos, a mi Demeterünkkel nem azonos. A feltett azonosság alapján véli Wertner utóbbinak a családját egynek a Pilis nemzetséggel. Turul 1899. 170.
W. X. 104., 113., 118., 368., 374; XII. 364; Hazai Okmt. VIII. 248., 441. Turul 1891. 20. 165. Száz. 1909. 891–895; Mályusz i. m. 170. stb.
Anjoukori okmt.V. 371; Nyáry: A heraldika vezérfonala 49; Szilágyi: Magyarorsz, tört. III. 53.
1298 telén, amidőn Albert osztrák herceg szövetségeseivel, köztük III. Endre magyar királlyal, elhatározza Nassaui Adolf német császár megtámadását, a segélyül küldött magyar lovasság vezére Demeter mester, a pozsonyi és zólyomi ispán,* oldalán a fő- és köznemesség java. A III. Endre külpolitikájára is nagyfontosságú diadalmas hadjárat után Demetert, aki ekkor már újra sárosi ispán is, a király első helyen vonja be a hű főurakkal kötött szövetségbe.* 1299 őszén Demeternek alkalma nyílik hűségét újra bebizonyítania; a király a kíváló hadvezért «generalis exercitus» élén Csák Máté ellen küldi s ez alkalommal Demeter Csák Máté egyik főfészkét, Holics várát fogja ostrom alá és súlyos áldozatok árán elfoglalja. Itt veszti el kedvelt unokaöccsét és vitézét, Pós comes fiát, Istvánt.*
Pauler id. m. II. 453. U. o. a hadjárat részletes leírása.
H. O. VIII. 431.
Melczer I.: A Melczer-család oklt. 7.
III. Endre király halála után, jóllehet az egyre erősbödő Anjou-párt azt az álhírt terjesztette el, melyszerint a királyt leghívebb emberei, Demeter mester és Domokos tárnokmester mérgezték volna meg,* a nemzet teljes bizalmát III. Endre főurai közt Demeter mester is bírta és 1301 júliusában tagja annak a magyar követségnek, amely Anjou Károly ellen, aki már III. Endre trónját is igyekezett megingatni, a népszerűbb cseh királyt hívja meg.* Ugyanez év aug. 7-én jelen van Vencel király koronázásán, majd a budai udvarban találjuk, ahol 1301 őszén a király tanácsosa.* Károly-Róbert ellen, kinek hadai már magát Budát is ostromolják, az ország vezetői a királyt, hogy életét biztosítsák, 1302–03 telén Demeter mester oltalmára bízzák. Ő az ifjú királyt az esetleges támadásoknak kevésbbé kitett Zólyom távoli vidékére, a zólyomlipcsei várba viszi. Kitűnik ez abból, hogy 1303-ban Vencel király itt keltez egy Besztercebányát illető oklevelet,* és innen intézi Demeter mester nevezetes levelét Omodé nádorhoz, írván: «… de facto vestro circa Dominum Regem diu noctuque fideliter procuramus et aliquid dubitare non debetis in hac parte».* Károly 1306 tavaszán, Esztergom megvétele után, az ellenpárt leghatalmasabb fészke, Zólyom és ennek ura, Demeter mester ellen indul. Elfoglalja Palojta, Zólyom, Lipcse, Dobronya várakat, mire Demeter Károly Róbertnek meghódol.* Zólyom ispánságát átadja unokaöccsének, Donchnak, maga csak Sárost tartja meg. 1309 június 15-én ő is ott áll az oltár 37mellett Károly harmadik koronázásán,* azonban nemsokára (1310) Csák Máté és Omodé oldalán hatalmaskodik; Sárosban több falut foglal el.* Tehát majdnem húsz évi engesztelhetetlen ellenségeskedés után békejobbot nyujt Csák Máténak. Társaságukba tartozik Omodé nádor is, valamint Ernye bán fia István, III. Endre egykori országbírája, Vencel nádora, Demeter mesternek régi barátja; valamennyien az utolsó Árpádok politikai ideologiájában élő, öregedő generáció tagjai. A fiatal király udvarába a fiatal Magyarország sereglik. Így például Demeter unokaöccse, Donch mester zólyomi comes is.
Pauler II. 473.
Bécsi Képes Krónika.
Fejér VIII. I. 68.; Turul 1916. 39.
Katona: Hist. Crit. VIII. 67.
Fejér VI. 2. 340.
Hazai Okmt. I. 101.
Theiner: Monumenta Vaticana I. 304.
Wagner Dipl. Sáros. 317.
Midőn 1311-ben Omodé nádort Kassa királyhű polgárai megölik, az Omodéfiak hatalmas pusztítások után a király üldözőcsapatai elől Sáros várába, Demeter oltalma alá húzódnak. Ő a várat megerősíti; régi híveinek nagyrésze zászlói alá áll. A sárosi vár védelmét oly tökéletesen szervezi meg, hogy Károly király kéthónapi sikertelen ostrom után Csák Máté hadai közeledtére kénytelen a Szepességbe visszavonulni. Elkeseredésében több ízben «rabie infidelitatis inflatus»-nak írja Demetert, akinek íjjászai súlyos veszteségeket okoznak a királyi hadban.
A két sereg 1312 június 15-én, Károly koronázásának harmadik évfordulóján, ütközik meg a rozgonyi síkon. Az ekkor már hatvanas éveiben járó Demeter mester vad lovasrohamot vezetve, az élen harcol. A siker a felkelőkhöz látszik hajlani, amikor hirtelen kopjától átdöfve zuhan le lováról Demeter mester, majd a többi főtisztek, mire a vezérevesztett had futásban keres menekülést.*
Fejér VIII. 1. 410; H. Oklt. 276; Melczer i. m. 7; Bécsi Képes Krónika, Dubnici Krónika. Feldolgozta több írónk, legrészletesebben Pór: Trencsényi Csák Máté 116–19.
Zolnay László.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT