Vasdényey Imre. Ősi birtokok és birtokosok Somogy vármegyében. Kaposvár; 1922. 62. l.
Vasdényey Imre. Ősi birtokok és birtokosok Somogy vármegyében. Kaposvár; 1922. 62. l.
Nyolc év előtt jelent meg Somogy vármegye családainak rövidre fogott ismertetése Baranyai Bélától (L. Turul, 1915. évf. 45–46. lap), és már akkor sajnálatunkat kellett afelett kifejeznünk, hogy a szűkre szorított helyen nem közölhette mindazt, amit kedvezőbb körülmények között bizonyára közzétett volna. Sajnos, évek multán sem lehetett a mostoha viszonyok folytán ezt a hiányt pótolni! Azonban az új idők szelleme újból felszínre hozott ugyanebből a tárgykörből egy értékes gyümölcsöt, amely a fentírt címen nem régen hagyta el a sajtót. Az ősi birtokok és birtokosok fogalma ma nagyon sokat szerepel a köztudatban; nem véletlen tehát, ha Vasdényey lelkét is megragadták ezek a gondolatok és egy igen magvas összeállításban mutatta ki, hogy kikről és mi réven lehet ma Somogy vármegyében megállapítani, hogy azok ősi, – 1848 előtt szerzett – birtokoknak a tulajdonosai.
A könyv két külön részből áll. Az első részben betűrendben közli községenkint az egyes ősi birtokok tulajdonosainak lehetőleg az első birtokszerzőtől való leszármazását, illetve az első ismert birtokos örökhagyótól számított generációkat akár fi-, akár női ágon, zárójelben megszámozva az egyes nemzedékeket, úgy hogy egy pillanat alatt láthatja az olvasó, hogy a jelenlegi birtokos hányadik kézen tulajdonosa az illető birtoknak. Közben leírja az ízenkinti leszármazást, lehetőleg a feleség felemlítésével és születési és halálozási évszámokkal. Így természetesen a legértékesebb és legérdekesebb genealógiai anyag gyűlt egybe, amelyből egyrészt az érdekelt birtokok története teljesen kitűnik, másrészt az illető család fő leszármazási vonala teljesen összeállítható. Miután jó névmutató is van a könyvhöz, így könnyen ki lehet keresni bármely családra vonatkozólag az adatokat. Bár az adatok óriási halmazát dolgozta szerző fel és azok 43hitelességéhez semmi kétség nem fér, – az egyetlen kívánságunk az lett volna még, hogy forrásait legalább általánosságban sorolta volna fel könyvében valahol.
A könyv második része csupa nemzedékrendi tábla. Mivel Somogy vármegye története Szigetvár történetével összeforrott, azért egyrészt a szigetvári hős vértanú Zrinyi Miklósnak, másrészt Szigethi Anthimusnak, mint Szigetvár középkori birtokosának leszármazottait, mint megyebeli birtokosokat közli, – az előbbieket nyolc, az utóbbiakat 12 táblán. A szigetvári hős Zirinyi Miklós leszármazottjai mint somogyvármegyei birtokosok: a hg. Montenuovo, gr. Ráday, gr. Bölza, Inkey (báró és nemes), Kendeffy, gr. Keglevich, gr. Széchényi, gr. Somssich, hg. Esterházy, gr. Erdődy, hg. Festetics, gr. Rubido-Zichy, gr. Zichy, gr. Edelsheim-Gyulay, gr. Hunyady, gr. Hoyos, gr. Festetics, őrgr. Pallavicini, gr. Andrássy, Gyulai Gaal, gr. Forgách, Vasdényey, br. Weissenbach, Alsószilvágyi Gaal, Somogyvári Somogyi, Thassy, Stephaich, Maár, gr. Jankovich és gr. Niczky családok.
Szigetvár középkori birtokosa Szigethi Anthimus († 1364 után) leszármazottjai mint somogyvármegyei birtokosok: gr. Andrássy, Tallián, Gaal, Igmándy, Jeszenszky, Nádosy, Somssich, Hegyessy, Svastics, Kacskovics, Bogyay, Csorba, Grubanovich, Kovács-Sebestény családok.
Az egész összeállítás meglepően eredeti és annyi genealogiai és birtoktörténeti adatot tartalmaz, hogy azt a Somogy vármegye multjával foglalkozók a legnagyobb elismeréssel és élvezettel forgathatják, úgy, hogy minden tekintetben szerencsét kívánhatunk a szerzőnek érdemes és érdekes munkájához és a vármegyének kitünő históriai kutatójához.
Sárközy Imre.
