Az ifjabb ág.
Az ifjabb ág.
Sárközy János és második neje Sándor Zsuzsánna három fia: Antal, Gábor és Ferencz alapitották a család ma egyedül élő u. n. ifjabb ágát. Mivel a két fiatalabb testvér leszármazói gyermekeiken túl nem terjedtek és csak Antal maradékai élnek máig, lássuk előbb amazokat.
Sárközy Gábor (sz. 1730 ápr. 8. Nagy-Bajomban, † 1783 Mező-Szent-Györgyön) közszereplése csak az egyházi térre szorítkozott.* 1758-ban anyja nevében eladta pápai kőházukat 160 frtért özv. Csuzi Cseh Pálné sz. Hajnal Teréziának.* Első felesége, Sümeghy István és Panda Zsuzsa leánya: Zsófia († 1762.) egy fiuval Gáborral ajándékozta meg, ki 1784-ben kir. táblai jegyző, 1807–13. a nagyváradi kamarai uradalom igazgatója (dominii cameralis prćfectus), több vármegye táblabirája volt és utódok nélkül halt el. Második felesége Magyary-Kossa Klára volt, kinek gyermekei voltak: 1. Jusztina († 1818 jun. 8.), kit 1793 szept. 16. vett feleségül Pálóczi Horváth Ádám a költő, azonban 1808 jun. 16. szerződés szerint elváltak;* 2. Rozália, ki Tatay Dániel feleségévé lett és 1829 jan. 30. a fejérmegyei Iszka-Szt-Györgyön levő birtokát elcserélte özv. Szokolay Mihályné sz. Bóné Klára székesfehérvári házáért.* 3. Zsigmond (sz. 1779, † 1815 febr. 24.), kinek leszármazói nem voltak és igy Gábor ága benne kihalt. 1796 aug. 23. özvegy anyja a Noszlopon (Veszprém m.) levő Sárközy-birtokot neki adta át, a békási birtokot pedig elidegeniteni készült, a mi ellen Horváth Ádám tiltakozott.*
1770. márcz 25. a pápai ref. egyház beválasztotta abba az 5 tagu bizottságba, a melynek feladatát a város vallásgyakorlatának visszaszerzése képezte. (Liszkay: A pápai ref. egyház levéltára 133. lap.)
Csornai konv. lev.: Proth. 15. folio 168. Nr. 161. Anno 1758.
1810 máj. 19. egyezségüket a zalavári convent előtt visszavonta. (Zalavári konv. lev. Proth. Y. 242–3.)
Károly J.: Fejér m. tört. IV. 253.
Zalavári konv. lev.: Proth. P. 216–7.
Sárközy Ferencz (sz. 1733 okt. 5. Nagy-Bajomban, † 1805 febr. 5. ugyanott) köztéren nem szerepelt, de az 1717-ben elárvult nagybajomi ref. egyháznak ő volt egyik legbuzgóbb támogatója, mignem az 1792-ben ujra életre kelt.* Felesége Kutas Eszter († 1822 szept. 28. Nagy-Bajom), gyermekeik:* 1. Lajos (sz. 1777 aug. aug, 12. keresztelték Kutason, † 1843 jun. 17. Némedi, Tolna m.), ki az 1809. felkelésben, mint hadnagy vett részt; birtoka a Szill melletti Magyaród volt, mit utóbb unokatestvére István vett meg, ő maga pedig Némedibe költözködött. 2. Eszter (sz. 1779 jun. 15. † 1807 decz. 25. Nagy-Bajomban) Rózsás Lajosné, már 18 éves korában elhalt, egyetlen leányát, Esztert Balassa József vette feleségül.
A vallás gyakorlat fentartására az elárvult egyházakban «notarius» czim alatt az egyházmegye titokban tanitókat rendelt; ilyen volt Nagy Bajomban is, mint ezt Sárközy Ferencznek egy 1758 decz. 16. fenmaradt levele tanusitja, a melyben a megszólitás «Tiszt. Komám Uram» és az egyház meszéből kér kölcsön. (A nagybajomi ev. ref. egyház levéltára.)
1772 máj. 29. Sárközy Ferencz felhatalmazta testvérét Gábort, hogy Pápán a Pálosok szomszédságában levő házukat – mivel az igen távol esik tőlük – a Pálosoknak eladhassa (A pápai benczésekkel szemben levő sarokház lehetett.). Zalavári konv. lev.: Proth. H. 449
Sárközy Antal (sz. 1726 jun. 5. Nagy-Bajomban, † 1779 máj. 3. Kisasszondon) közhivatalt nem viselt; az ő korában protestáns embernek ezen a téren nem igen kedvezett a szerencse. De maradandó emlékü munkásságot fejtett ki a családja multjára vonatkozó adatok felkutatásában.* A család régebbi történetére vonatkozó adatokat országszerte felkutatta és hogy többet ne emlitsünk, pl. a leányági rokonoknál Nadasdon 1753 máj. 13. megtalálta az 1510-iki czimerlevelet.* A multakon épülve 1756 febr. 9. Somogy vármegyétől nemesi bizonyitványt vett ki és abba nemcsak apja összes hivatalos állásait, de Komárom vármegyétől 1679-ben és Győr vármegyétől 1291685-ben nyert nemesi bizonyitványait is teljes szövegükben bele foglaltatta.*
Apját 9 éves korában elvesztette, a ki viszont körülbelül 20 éves lehetett mikor árvaságra jutott és Somogyba költözött. Miután Somogyba alig került valami családi irás. – igy a családi szájhagyományoknak is nyoma veszett annyira, hogy pl. Sárközy Antal nagyapján tul képtelen volt a leszármazást felkutatni.
Az egykoru másolat a családi iratok között ma is meg van.
Eredetiben a családi iratok között van.
Egyedül az egyházi tér volt az, a hol a nyilvános szerepléstől nem tartózkodott. 1760 jun. 4. a belsősomogyi ev. ref. egyházmegye gondnoka volt és ezt az abban az időben igen sok gonddal és felelősséggel járó állást hiven betöltötte. Élénken tanuskodik erről az a család birtokában levő nagy jegyzőkönyv, a melybe az egyházmegye életére vonatkozó minden egykoru okiratot és eseményt összegyüjtött.*
Czime: Industria Antonii, Gabrielis et Francisci Sárközy de Nadasd, Adnotatć Possessionis Dominorum Terrestrium Curatum. Anno dni MDCCLII. Die 20. Julii Papae. 388 nagy irott lap, legnagyobbrészben Sárközy Antal irása. A családi iratok között.
A lelkiek mellett az anyagiakat sem hagyta veszendőbe menni és apjától örökölt szép vagyonát továbbra is együtt igyekezett tartani; igy 1747 márcz. 24. Nagy-Bajom részeire, Korokna, Lók, Kak, Lencsen pusztákra Pálffy János gr. nádor uj adománylevelet állitott ki özv. Sárközy Jánosné, mostoha fia János, továbbá gyermekei: Antal, Gábor, Ferencz, Juliánna és Zsuzsánna részére;* 1751 jan. 9-ikén pedig Kisasszond-ra szereztek uj nádori adományt.* Ezek a levelek az ő gondoskodásának tanujelei.
Eredetije a családi iratok között van.
U. o. eredetiben.
1752 aug. 23. feleségül vette Szántó Ágnest, Szántó István* ezeredes (colonellus) és Pap Judith leányát a veszprémmegyei Adáz-Tevel-en. Házasságukból született gyermekeik: 1. Pál (sz. 1754. Kisasszondon, †), 2. Antal (sz. 1755. Kisasszondon, †), 3. Antal (sz. 1756. Kisasszondon, †) 4. István (sz. 1759 ápr. 22. Kisasszondon,* † 1845 aug. 29. Nagy-Bajomban), kiről bővebben lesz szó alább, 5. Gáspár (sz. 1766. Kisasszondon, † 1768 jul. u. o.), 6. Károly (sz. 1771 aug. 14. Kisasszondon, † 1828 jun. 3. u. o.) szolgabiró, neje Győri Eszter (sz. 1773, † 1836 szept. 16. Kisasszond), kinek azonban utódai nem maradtak.*
Szántó István Pápán lakott, de a betiltott vallásgyakorlat miatt Tevelen kellett az esküvőt megtartani.
Anyakönyvezve Gigén van.
Károly 1809 decz. 8. tekintettel arra, hogy a nemesi felkelésre nagy költségei voltak, diási (Zala m.) és kamondi (Vas m.) pusztákban levő részbirtokait 24,000 frtért Festetich György grófnak eladta. (Zalavári Conv. Lev. Proth. Y. 117–120.)
