A MAGYAR KIRÁLYOK CZIME A XI. SZÁZADBAN.
A MAGYAR KIRÁLYOK CZIME A XI. SZÁZADBAN.
Melich János (M. Könyvszemle. 1904. 115. 1.) és Sufflay Milán (Turul. 1906. 1. füz. 46. l.) azt vitatják, hogy első királyaink a rex Pannoniae czimét használták és hogy legelőször csak Szt. László kezdte alkalmazni a rex Ungarorum, rex Ungariae czimet amazzal fölváltva s az utóbbi Kálmántól fogva kiszoritotta a másik czimet.
A kérdés a pannonhalmi alapitólevél hitelének ötletéből merült föl. Tudvalevőleg ezen oklevél «Stefanus suprema prouidente clementia Ungrorum rex»-nek irja Szt. Istvánt, a miben Melich és Sufflay urak véleménye szerint olyan anachronismus van, hogy semmiesetre sem készülhetett az oklevél a XI. században.
Nem akarok a pannonhalmi alapitólevél hitelességéhez szólni, melyre nézve megoszlik a nálam sokkal hivatottabbak véleménye is. Csupán a tekintetben szándékozom néhány észrevételt tenni: igazán anachronismusnak tekinthető-e az Ungrorum rex kifejezés?
Legelőször is jöjjünk tisztába azzal, min alapszik az a nézet, hogy eleinte kizárólag a rex Pannoniae czimet használták királyaink?
Melich J. a XI. századból fennmaradt eredeti oklevelet és az érmek alapján jutott ilyen következtetésre. Eredeti oklevél azonban mindössze három ismeretes, ha a dolog természeténél fogva kizárjuk sorozatukból a vitás pannonhalmi alapitólevelet s mind a három olyan időszakra, a XI. század második felére esik, a mikor kérdésessé vált a Szt. István alatt bekövetkezett állami egység s két uralkodója volt Magyarországnak a χραλ πασης Ουγγριας helyett: a király, kinek országrésze túlnyomólag Pannóniát foglalta magában, – meg a Tiszán tuli és északi részek fölött uralkodó «dux» a vezér vagy herczeg.
A három eredeti okmány közt első helyen áll a tihanyi monostor alapitólevele 1055-ből, mely az Andreas rex Pannoniorum czimet adja I. Endrének. Tulajdonképen ez az egyedüli eredeti oklevél, mely bizonyitékul hozható fel a Szt. László előtti királyi czimre nézve; a másik két oklevél Szt. László idejéből való s ha ezekben elő is fordul a ceteri primates tocius Pannonie (1079/80), plures principes Pannonie (1095) kifejezés: a pecsét körirata az utóbbin már: Sigillum Lade[slai regis, Ung]ari[e].
Ebből csak annyit állapithatunk meg, hogy a rex Pannoniorum vagy Pannoniae czim használatos volt a XI. században; de annak a bizonyitására, hogy a rex Ungrorum vagy Ungariae czim nem fordult elő Szt. László előtt, egyetlen egy oklevél nem elégséges.
Az érmek pótolnák az oklevelek hiányát, ha csakugyan olyan kétségtelen és világos volna, hogy ezek is a rex Pannoniae czimet alkalmazzák. Ez azonban még kérdés.
Szt. Istvántól Kálmánig a következő föliratokat találjuk az érmeken (L. Réthy L. Corpus nummorum Hungarić)
Szt. István. Előlap: + STEPHANVS REX. 113Hátlap: + REGIA CIVITAS.
Péter. Előlap: + PETRVS (vagy PETVS) REX. Hátlap: + PANNONIA. A föliratok tisztábbak, az egyes betük pontosabbak, mint Szt. István érmein.
Aba Sámuel. Előlap: + REX SAMVHEL. Hátlap: + PANONEIA. A betük olyanok, mint Péter érmein.
I. Endre. Egyik sorozat: Előlap: + REX ANDREAS. Hátlap: + REGIA CIVITAS. – Másik sorozat: Előlap: + REX ANDREAS. Hátlap: + PANONEIA vagy PAI[O]INEIA. A betük tökéletlenebbek, mint Péter vagy Aba érmein.
I. Béla. Mint vezér: Előlap: + BELA DVX.
Hátlap: + PANNONIA. Mint király, egyik sorozat: Előlap: + BELA REX. Hátlap: PANNONIA. – Másik sorozat: Előlap: BELA REX. Hátlap: + MONETA.
Salamon. Érmein már nagyon zavaros a fölirat. Előlap: + SALOM–ONI REX, vagy REX SALOMONI. Hátlap: PAN’ONEIA vagy PANONAI vagy PANONIA vagy PANONIA EFRA.
I. Géza. Mint vezér: Előlap: + DVX. MAGNVS. Hátlap: + PANONAI. Mint király: Előlap: GEVCA REX. Hátlap: + PANONEIA.
Szt. László. Egyik sorozat: Előlap: + LADISLAVS REX. Hátlap: + PANONAI. Másik sorozat: Előlap: és Hátlap: + LADISLAVS vagy LADISCLAVS REX.
Kálmán. Előlap: + CALMAN RE., a kisebb fajta sorozaton: CALMA vagy CALMA RE vagy COLVMBANVS RE. Hátlap mindegyiken: + LADISCLAVS RE.
A föntebbiekből mindenekelőtt kitünik az, hogy az érmeken a Pannonia jelzést nem Szt. István kezdte használni, hanem legelőbb Péter alkalmazta a korábbi Civitas Regia fölirat helyett, a mi aztán később ujra előfordul I. Endre érmeinek egyik sorozatán. Már pedig a Civitas Regia semmiféle összefüggésben sincs a király czimével, csakis a veretési helyet (Székes-Fejérvár? Esztergom?) jelentheti, a mi Péter és Aba idejében megváltozott, mert a «Civitas Regia» jelzésü érmeken sokkal kezdetlegesebb a betük alakja, mint Péter és Aba érmein, melyeken Pannonia vagy Pannoneia váltja fel a veretési hely nevét. Világos tehát, hogy a két különböző pénzverő helynek felel meg a kétféle jelzés. Ha nem fordulna elő Salamon érmein a Panonia terra kifejezés: semmiesetre sem érthetnék mást a Pannonia alatt, mint a pannonhalmi monostor közelében a benczések felügyelete alatt levő pénzverő helyet s ilyen közelebbi kapcsolatot találhatnánk a Samvhel Rex névalakban is, melyben a h-s irásmód egészen megfelel a pannonhalmi alapitólevél S. Michahel-jének. A Panonia terra azonban már az egész országrészre utal, nem pedig a pannonhegyi pénzverőre, ámbár ez sem olyan kétségtelen épen Árpádkori okleveleink tanusága szerint, melyek a «terra» szót olyan kisebb vagy nagyobb földterületre is alkalmazzák, hol nincs falu vagy város.
De még ha figyelmen kivül hagyjuk is mindezeket s olyan álláspontra helyezkedünk, hogy csakugyan a Rex Pannoniae czimet akarja kifejezni az érmek Pannonia, Pannonia terra fölirata: akkor is mindenkép föltünőnek kell tartanunk azt a körülményt, hogy legelőbb Péter vereti az érmekre s megváltoztatja a Szt. István idejebeli Civitas Regia jelzést. Péter utóvégre is eleitől fogva pártkirály volt, ki – hogy úgy mondjuk – palotaforradalommal jutott a trónra s csupán az idegenekre és a kereszténységgel már rég megbarátkozott pannoniai részekre támaszkodhatott; semmiesetre sem nevezhette magát, mint Szt. István, χραλ πασης Ουγγριας-nak. Vegyük ehhez hogy akkor marad el az érmekről a Pannonia jelzés, mikor négy évtized zavaros viszonyai után Szt. László helyreállitja Szt. István államát s ennek megfelelően Ungarorum Rexnek kezdi magát nevezni, mint a monte-cassinoi apáthoz intézett s Melich J. által is emlitett levelében, Dávid herczeg 1095-ki oklevelének pecsétjén és törvényeiben, melyek christianissimus Rex Ungarorum-nak irják.
Mindezekből tehát legfölebb annyit állapithatunk meg, hogy a mennyiben szó lehet a Rex Pannoniae czim rendszeres és kizárólagos használatáról: csakis a Szt. István utáni időkre vonhatunk a rendelkezésünkre álló adatokból valami következtetést, de Szt. István idejére semmi módon sem, mert az érméken másféle kifejezést alkalmazott, a mi különben is a pénzverő helylyel volt kapcsolatban, olyan eredeti oklevelére pedig nem hivatkozhatunk, melynek hitelességéhez kétség nem férhet, hogy abból mutathatnánk ki, milyen czimet használt maga Szt. István.
Ámde ha nem is eredetiben, maradtak oklevelei másolatban.
Való igaz, hogy korántsem alkalmasak az ilyen későbbi átiratok bizonyos nyelvi vagy orthographiai kérdések tisztázására. De azt mégis bajos volna hinni vagy elhitetni, hogy azon nagyon különböző korbeli, állásu és műveltségü emberek, kik lemásolták és átirták azon okleveleket, mindannyian s következetesen fölcseréljék az ország régebbi nevét egy később fölkapott elnevezéssel.
A Szt. Istvánnak tulajdonitott 10 oklevél közül Karácsonyi J. ötöt tart teljes hitelességü-nek.* Ezek:
Sz. István király oklevelei és a Szilveszter-bulla. Budapest. 1891. Itt még az utolsó három sor kivételével a pannonhalmi kiváltságlevelet is a hitelesek közé sorozta, utóbb azonban megváltoztatta ezen véleményét s a Szt. István király élete, 1904. cz. müvében (58. 1.) már csak ötöt mond valódinak.
1141. A veszprémvölgyi görög nyelvü alapitólevél, mely Kálmán király 1109-ki átiratában maradt fenn. Ebben Szt. István «χραλ πασης Ουγγριας» czimet használ. De ugyanitt előfordul a χραλ πασης Ουγγριας kifejezés is az ország területére.
2. A pécsi püspökség alapitólevele 1009-ből: Ezt a somogyvári monostor 1404-ki átirata őrizte meg. Itt Stephanus Hungariae rex czimen fordul elő Szt. István. Az oklevelet Karácsonyi J. szerint vagy Bonipert, az első pécsi püspök, vagy valamelyik Francziaországból származott pap irta.
3. A pécsváradi monostor alapitólevele 1015-ből. 1403-ki átirata szerint a királyi czim: Stephanus superna favente clementia Hungarorum rex. Mint Karácsonyi J. mondja, valamelyik német pap, minden jel szerint Ascrik, az első pécsváradi apát, 1012-től pedig kalocsai érsek készitette.
4. A veszprémi püspökség alapitólevele a tihanyi apátság 1295 körüli átiratában. Ebben az oklevél valószinüen lombardiai eredetű készitője Stephanus Dei gratia Pannoniorum rex-nek irja Szt. Istvánt.
5. A ravennai adománylevél, melynek irójában a pápai levelek készitésmódjához értő papot ismer föl Karácsonyi J. Ebben Rubens (Rossi) J. 1572-ki kiadása szerint igy hangzik a király czime: Stephanus, Dei Gratia Vngariae Rex.*
Dr. Karácsonyi J. Szt. István király oklevelei. 26., 40., 79., 57. és 16. 1. Szt. István király élete. 58–59. 1.
Az öt oklevél közül tehát csak egyben fordul elő a Pannoniorum Rex czim, ellenben a többi négy Hungariae, Ungariae, Hungarorum Rex-nek, Kral Ungrias-nak irja Szt. Istvánt.
Vajjon hihető-e, hogy mind a négy esetben egész önkényszerüleg fölcserélték a másolók és átirók a Pannonia nevet a Hungaria-val csupán azért mert később ez utóbbi volt használatban? Betü szerinti, pontos átirást – igaz – nem kereshetünk a Hungarorum, Hungariae szavakban, mert a X–XI. században széltire a kezdő h nélküli Ungarii, Ungaria s még inkább az Ungri Ungria alak járta. Ámde más elbirálás alá tartozik az orthographiai dolgok lemásolásánál mutatkozó pontatlanság és a kor szokásaihoz alkalmazkodó átirás, megint más alá tartozik szóknak és neveknek másokkal való szándékos fölcserélése.
A pécsi püspökség és pécsváradi monostor alapitólevelének átiratában levő Hungariae rex, Hungarorum rex kifejezés mindenesetre a későbbi idők orthographiájának felel meg.
A Szt. Istvánnal egykoru Leo Grammatikus byzanczi iró a rendes turk elnevezés mellett ungrok-nak is irja a magyarokat.* A XI. század elején, 1006 felé nálunk járt Querfurti Bruno beszél terra Ungrorum de Nigris Ungris és Ungria Nigráról.* Az 1007-ki frankfurti zsinat aláirói közt ott volt Anastasius Ungarorum Archiepiscopus,* a bambergi székesegyház fölszentelésén pedig Aschericus Ungarorum archiepiscopus.* Az 1000 körül élt Benedek soractei szerzetes Ungari, Ungarorum gens néven emliti a magyarokat.* Lobbesi Heriger († 1007) Ungros-nak nevezi őseinket.* A hildesheimi évkönyvekben Stephanus rex Ungaricus elnevezés alatt van szó Szt. Istvánról.* Az 1013–54 körüli Herimannus Augiensisnél Ungarii, Caedes Ungariorum kifejezések találhatók.*
Bonni kiad. 233–231.
Wenzel: Árp. Uj okl. I. 15.
Pertz: Mon. Germ. Hist. S. S. IV. 796.
Pertz: U. o. S. S. XVII. 635.
Pertz: id. m. S. S. III. 714.
U. o. VII. 171.
U. o. III. 50.
U. o. V. 111.
Egyéb ilyen Szt. István korabeli vagy ahhoz közel eső adatok még a következők: Bruno (Vita S. Adalberti. Pertz, IV. 603, 607): Ungariis, Ungrorum. Ademár (Pertz IV. 129, 130): Alba Ungria, Ungria Nigra. Annales Alamanvici szt. galleni folytatói (Pertz I. 53, 54, 56) Ungri, Cum Ungris, Ungares, Ungari. Annales Augienses (Pertz I. 68): Ungri, Ungari, Ungares, ab Ungaribus, magna pars Ungarorum: Chronica S. Benedicti (Pertz III. 206): Adventus Ungrorum. Annales Besuenses (Pertz II. 149): Ungri. Annales S. Bonifacii (Pertz III. 218): Ungri. Hincmar (Pertz II. 752): Ungris. Annales Lobienses (Pertz II. 210): Ungri, gens Ungrorum. A X. század második felében élt Ruotgernél Bruno kölni érsek életiratában (Pertz IV. 261): Ungros. 115Annales Weingartenses (Pertz I. 66): Ungri. Annales Corbejenses (Pertz III. 4, 6): Ungarii, ab Ungaris, Ungariorum exercitus. Annales Fuldenses (Pertz I. 412): Avari qui dicuntur Ungari s bajor folytatójánál (Uo. 415): Ungari. A metzi évkönyvekben (Pertz III. 157): Ungarii, Ungari. Regino folytatójánál (Pertz 1, 619): Ungarii. A Salzburgi évkönyvekben (Pertz IX. 771): in Ungariam, ab Ungris, Ungari. Widukindnál (Pertz III. 447, 457): Contra Ungaros, Ungarios, duces gentis Ungariae, Unggarii. Annal. Wizziburgenses (Pertz II. 241): Stephanus christianus Ungariorum rex.
Bizonyos tehát, hogy a pannonhalmi oklevélben található Ungrorum Rex nemhogy anachronismus, de egyenesen, még pedig kétszeresen is korhatározó jegy Szt. István idejére nézve egyrészt a név alakjánál fogva (Ungri), másrészt pedig azért, mert a XII. századtól kezdve az ország neve (Ungaria, Hungaria) helyettesiti királyaink czimében a nemzet nevét. A forduló pontot nyilván az idézte elő, hogy Kálmántól fogva már Horvát- és Dalmátország neve is bejutott a királyi czimbe.
Egy 1211–1215 körül élt hamisitó semmiesetre sem merte volna alkalmazni a szokatlan Ungrorum Rex kifejezést az akkoriban már általános Rex Hungariae helyett. Annyira elavuló ez a forma, hogy a pécsváradi alapitólevél átirója is a későbbi elnevezéssel egyezőbb Hungarorum Rex alakban adta vissza.
Kétséget sem szenved tehát, hogy Szt. István nemcsak Pannoniorum rex-nek, hanem Ungrorum vagy Ung(a)riae rex-nek is nevezte magát, sőt az oklevelek többsége szerint ez volt a szokottabb czime.
Más kérdés, hogy az utána következő királyok nem szoritkoztak-e csupán a Pannonia név használatára?
Mint emlitettük, a Szt. István és Szt. László közti időszakból csupán a tihanyi alapitólevél maradt fenn eredetiben s itt I. Endre csakugyan Pannoniorum Rex-nek nevezi magát. Az ismert százdi (zastyi) alapítólevél, mely IV. Béla 1267-ki átiratából ismeretes, ennek megfelelően in Regno Pannonico-t emleget. (Árp. Új Okl. I. 24.) De már I. Géza király czime a garam-szentbenedeki monostor 1075. alapitólevelében, melyet II. Endre irt át 1217-ben: Ego Magnus qui et Geisa in primis Hungarorum dux, postea uero gracia dei rex consecratus (Knauz Mon. Strig. I. 53.) A Hungarus, Hungaria kifejezést használja VII. Gergely pápa is azon leveleiben, melyeket 1074–1075-ben irt Gézának, hogy igy czimezi: Geusae Duci Hungarorum vagy Geuzae Hungariae Duci, Magyarországot pedig regnum Hungariae néven emliti. (Fejér Cod. Dipl. I. 420, 423, 424.)
De nem csak Gézával, hanem Salamonnal és feleségével szemben is ezt az elnevezést használja az ország és a nemzet megjelölésére, nevezetesen 1074-ben Salomoni Regi Hungarorum (Fejér id. m. I. 421), 1075-ben Judith Hungarorum Reginae (U. o. 425) czimmel ir nekik levelet. S midőn Salamon a mogyoródi ütközet után IV. Henrik császárhoz menekül s adományt tesz 1074-ben a fritingi egyháznak, a császár szintén Salomon Rex Vngarorum czimmel emliti őt az adományt megerősitő oklevelében. (Wenzel: Árp. Új Okl. I. 268.)
A pápai és német udvar tehát nem vett tudomást a fölkapott Rex Pannoniorum czimről, a miből legalább is kitünik annyi, hogy már a Szt. László előtti időkben is általánosabb volt a másik, emez volt a hagyományos, a mit tehát Szt. István vitt be a használatba s tett ismeretessé.
Ha Szt. István halála után királyaink fölhagytak a Rex Ungrorum vagy Ungriae czimmel s helyette a Rex Pannoniorum jött szokásba, a mi ha nem is egészen bizonyos, de lehetséges: ennek megvolt az oka.
A hogy Szt. István elődei, maga Géza fejedelem is, csak egy része fölött uralkodtak a magyarságnak, akkép utódai is kénytelenek voltak osztozkodni az ország területében.
A «Turul» f. é. 2. füzetében azzal igyekeztem megmagyarázni a X. századbeli hármas fejedelemség eredetét, hogy itt tulajdonkép három egyesült politikai nemzet, a turkok, kabarok és itt talált avarok fejedelmeiről van szó, kiknek egymás közti viszonya – legalább kiindulási pontjában – ismétlődik negyedfél századdal később, mikor IV. Béla király befogadta népével együtt Köten kun királyt. Ez utóbbi esetnél azonban az adott helyzet nagyon meggyorsitotta azt a fejlődési folyamatot, a mely előzőleg egy század leforgása alatt ment végbe. De ahogy azután is megmaradt a kunok külön politikai szervezete s a nádorban külön birájuk volt: ép 116úgy nem lehetett egy csapásra kiirtani a keleti részekben tömörült s querfurti Bruno által (Wenzel: Árp. Új Okl. I. 15.) 1006 körül fekete magyaroknak – Ungri nigri – nevezett, előbb nyilván a Gyulák alá tartozó s Árpád nemzetétől mindenesetre különböző politikai nemzet önálló szervezetének hagyományait.
A dolog természete hozta magával, hogy az ország I. Endre alatt királyságra és herczegségre történt felosztása csak folytatása és szabályozása volt a pannoniaiak és az u. n. fekete magyarok közt mindjárt Szt. István halála után kitört ellentétnek, mely egyelőre Péter elkergetésével és a kun-kabar eredetü, hagyományainknak egy korai változata szerint egyenesen az Attila nemzetségéből származott Aba rövid ideig tartó királyságával végződött.*
A XII. század vége felé, mint Béla király jegyzője tanusitja, már Árpád nemzetségét származtatták Attilától; de hogy eredetileg Abát tartották Attila ivadékának, kitünik abból, hogy Árpád genealogiájában ugyanaz az Ed vezér az unokája Attilának, kitől mind a Hun Krónika, mind pedig Béla jegyzője szerint Aba származott s kit hagyományaink mindkét forrása az Árpádhoz csatlakozó kunok vagy hunok vezérének mond.
Bizonyos, hogy nem ez volt az egyedüli oka Péter gyors bukásának. De az Árpádház ifjabb ágának trónra jutásával s a magyar nemzetben a XI. század dereka táján még létezett törzsi ellentétek elsimulásával a későbbi nemzedék Péterben már csak az idegent látta s erre a körülményre vezette vissza az ellene kitört mozgalom minden motivumát és nem vette észre, hogy Péter Szt. István udvarában növekedett; bár anyai ágon: az Árpádháznak volt a tagja nemcsak az idegenek közt, hanem a magyarságban is volt tekintélyes pártja s maga Péter hivein kivül üldözte azokat is, kik az idegenben bujdosó Árpádfiakhoz szitottak.
Bármennyire elmosódtak is a későbbi fejlemények hatása alatt azok a motivumok, melyek irányitották a Szt. István alatti és rákövetkező nemzedéket, mégis maradt egy pár töredékes emlék, melyből arra következtethetünk, hogy Aba trónra jutásának egyik s talán nem is a legkisebb tényezőjét az Árpádház elleni visszahatásban az u. n. fekete magyaroknak Árpád népével szemben való politikai ellentétében kell keresnünk.
Az ellentétek kiegyenlitésének politikai szükségszerüsége hozta létre a herczegséget.
A Németország részéről fenyegető veszedelem miatt I. Endre arra nem gondolhatott, hogy mint Szt. István, fegyverrel egyesitse a keleti részeket Pannóniával. Bele kellett nyugodnia, ha félig-meddig függetlenek maradnak s legalább öcscsét, Bélát ismerik el fejedelmüknek.
De ezzel aztán a királyság is jobbára csak Pannonia területére szoritkozott. Szent István Ungriája egyelőre politikailag is megszünt. Érthető, ha I. Endre nem nevezi magát Ungrorum vagy Ungariae rex-nek, hanem a tényleges viszonyokkal számolva, a rex Pannoniorum czimet használja.
NAGY GÉZA.
