Tamás váradi püspök nemzetsége.
Bunyitay Vincze nagy művében Tamás váradi püspöknek csak keresztneveiken emlitett rokonait sorolja föl; nemzetségéről nem ir semmit, sőt úgy véli, hogy e rokonok révén sem juthatunk Tamás püspök származásának nyomába.»
Karácsonyi János munkájában sem találhatni adatot Tamásról, holott az Aba nemzetség Somosi ágánál ugyanazon oklevélre hivatkozik, melyre Bunyitay.
Pedig Tamás nemzetségét könnyen megállapithatjuk. E kérdést csakis egy hibásan keltezett oklevél bonyolitotta össze.
Tamás 1274 után vasvári prépost lett. 1278-ban még prépost. Valószinüleg már 1279-ben (jun. 13. után) választották váradi püspökké, mert 1279-ben a vasvári préposti hely üres. 1282-ben (junius 18. után) szentelték püspökké. Az 1283-ik év vége felé halt meg. Hagyatékán – régi magyar szokás szerint – rokonai egyrészt Péter fia János és Miklós, másrészt György és fiai összepereltek. E rokonok az Aba nemzetség somosi ágából származtak.
IV. László király 1284 augusztus 21-én rendeletet ad ki néhai Tamás váradi püspök jószágainak (az emlitett) atyafiak közt való igazságos elosztására.
De ösmerünk egy – 1280 szeptember 8-iki kelettel ellátott oklevelet, mely szerint ugyanazon Somosi ágbeliek, testvérük, – szintén Tamás mester jószágain, miután egymással már perbeszállottak is, több Aba nembeli közbenjárására békésen megosztoznak.
A személyneveknek, az eseményeknek ezen összetalálkozása nem lehet a véletlenség játéka, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy Kún László rendelete Aba Amadénak is szól s hogy Aba nembeli békebirák között első sorban ugyanazon Amade szerepel.
Az egyezséglevelet Wenzel az egri káptalan 1291-iki átiratából közli s bizonyos, hogy ezen átiratban az 1284-iki évszámból a négyes szám elkallódott.
Ez oklevél tehát 1284. szeptember 8-án kelt, és az egyezség Kún Lásztó 1284. augusztus 21-iki rendelete alapján jött létre.
Nehézséget legfeljebb azon kérdés okozhatna, mint került Tamás a vasvári prépostság élére. Ezt sem nehéz megfejteni.
Ezen időben az Aba nemzetség lőrinczi ágának atyinai alága e vidéken is birtokos volt. Épen 1274-ben kapja I. Lőrincz a vasvármegyei Szent-Mihályt, ugyanő 1253–63-ban és 1268–69-ben soproni főispán, Tamást tehát a befolyásos rokon jóakaratú támogatása és bizonyára nem súly nélküli szava is segithette a prépostság elnyerésére.
Az első Aba nb. Somosyak családfája tehát igy alakul:
I. Péter; I. György ispán 1284; fiai 1284; I. Miklós ispán 1284; I. Tamás mester 1278 vasvári prépost 1273–83 váradi püspök † 1283 végén; I. János ispán 1283–84 1283 királyi apród; Mihály mester 1284–97 1288–97 mislyei prépost
Végül még megemlitem, hogy 1260-ban egy bizonyos Tamás váradi kanonok-dékán. Egy személy-e Aba Tamással, állitani igen, de bizonyitani alig lehet.