Genealogiai Füzetek. Családtörténeti folyóirat. Szerkesztik és kiadják csikszentmihályi Sándor Imre és köröspataki és köpeczi Seb…
Genealogiai Füzetek. Családtörténeti folyóirat. Szerkesztik és kiadják csikszentmihályi Sándor Imre és köröspataki és köpeczi Sebestyén József I. évfolyam. Kolozsvár, 1903. 1–9. füzet.
Egy uj családtörténeti folyóirat első füzeteiről számolunk be olvasóinak, mely változatos tartalmával az erdélyi családok multjára akar fényt deriteni. Az első hat füzet Sándor János és dr. Török Pál szerkesztésében jelent meg, a hetediktől kezdve az utóbbi helyére Sebestyén József lépett.
A folyóirat eddig már több mint 200 erdélyi családra vonatkozólag közölt adatokat. Az egyes füzeteket 191egy általános érdekü értekezés nyitja meg, ezt követi egyes családoknak története, majd egy külön rovat «Ősfák» czimmel, mely erdélyi családok történetére vonatkozó forrásutalásokat, czimerleirásokat és genealogiai táblákat tartalmaz. Külön rovatot képez az Oklevéltár, melyet galgói Rácz Viktor szerkeszt, és a mely okmányokat, czimerleveleket stb. közöl – sajnos – igen hibásan másolt szövegekkel. Végül egy nyilvántartási rovat, mely születési, házassági, névváltoztatási, halálozási és egyéb adatokat tartalmaz, s kérdések és feleletek rovata zárja be az egyes füzeteket.
A folyóirat, mint ebből látjuk, gyakorlati irányt óhajt szolgálni és e czél megvalósitására derekas munkát fordit. Hogy azonban a téoriát sem zárja ki hasábjairól, mutatja két nagyobb értekezése: a «Nemek és ágak a Székelyföldön», és a «Donatio a Székelyföldön» cziműek; előbbi a szerkesztő Sándor Imre, az utóbbi dr. Endes Miklós tollából. Az előbbi végeredményében oda konkludál, hogy «a letelepedés idejében létezett vérrokonságon alapuló törzsszervezet, a letelepedést követő három század alatt teljesen felbomlott és kihatásai megszüntek. A később, valószinüleg a XV. század elején keletkezett és névleg bár hasonló, de jogi és történelmi szempontokból teljesen különböző intézményt a kor behatásai alatt előttünk ismeretlen okok hozták létre». Utal a czikk elején arra, hogy a székelyföldön 1491–1575-ig tart a genusok cyclusa, sem előtte, sem utána nincs az oklevelekben erről emlités, kivéve az Agház nemet. Endes Miklós dr. értekezése tárgyát az képezi, hogy mikor és mikép akad meg a donatio, vagyis a ius regium egyik megnyilatkozása a székelyek között, mik voltak jelenségei, és minő befolyással volt az alkotmány- és jogállapotra. A nagyterjedelmü czikk még befejezetlen.
Az oklevéltár-rovatban három czimereslevél szövege van közölve: Böjthi István czimereslevele 1620 november 6-ról, eredetije Böjthi Gábor tulajdonában, uzapaniti Dózsa Tamás bárói oklevele 1633 május 30-ról, eredeti fogalmazványa a m. kir. orsz. levéltárban, és Pataky István czimereslevele 1662 julius 21-ről, eredetije Pataky Viktor tulajdonában. Az utóbbinak rajzát is közli.
Ugy látszik, hogy változatos és érdekes tartalma daczára a Genealogiai Füzetek sem kerülhetik el a hasonló magyar vállalatok sorsát. A hetedik szám élén álló szerkesztői nyilatkozatból ugy vesszük ki, hogy e folyóirat sem részesül abban a támogatásban, melyet az erdélyi családok részéről, kiknek első sorban volna érdeke, egy az ő történetükkel foglalkozó folyóirat létezése, méltán megvárhatna.
Á–y.
