Franciaország.
Franciaország.
A franczia nemesség czimeinél az elsőszülöttségi elv érvényesül; itt azonban a gyakorlatban nem látunk oly egyöntetűséget és folytonosságot, mint például Angliában. A főbb nemesség fiai rendesen a családjuk által tényleg birt vagy igényelt herczegségek, grófságok stb. czimeit szokták viselni; más családokban pedig a fivérek születési sorrendjük szerint fokozatosan lefelé menő czimekkel éltek, igy a marquis elsőszülöttje gróf; a második fiu vicomte; a harmadik báró stb. Ujabban XVIII. Lajos király 1815. évi rendelete azt határozza, hogy a legidősebb fiu az atyjának második czimét, a többi fivér pedig mind a bátyjuké után következőt viselje; e szerint tehát például a marquis legidősebb fia gróf; a többi pedig vicomte. Külömben Franciaországban a rangczimek – és természetesen rangjelző koronák dolgában már a régi monarchia idejében is igen sok visszaélés történt; a királyok a nemesi czimeket jogtalanul viselők ellen többször adtak ki rendeleteket, melyek azonban nem igen járhattak eredménynyel, a forradalmat megelőző években – 110egykoruak állitása szerint – marquis, gróf, vicomte és báró czimmel élőknek csak mintegy negyedrészét illette jogosan meg rangczime.* E mellett sokan saját rangjuknál magasabbat illető koronát használtak: a bárói grófit, a marquis herczegit. Mai nap természetesen még inkább elharapódzott e visszaélés; koronátlan czimerpajzsot alig látni; a nem nemesek is koronát használnak; utóbbiak, a franczia heraldikusok megfigyelése szerint, különös előszeretettel a grófi koronát választják.
* A nemesi rangczimekre való jogosultságra elegendő bizonyitéknak tekintetett, ha az illető be tudta bizonyitani, hogy – par devant notaire – (közjegyzői okiratban) ilyen czimet használt. Már a Moličre grófnéja is dicsekszik, hogy férje «minden szerződésben grófi czimet viselt». Comtesse ď Escarbugnac, scéne XI.)
)
109Francziaország (folytatás): 41. a duc-ök koronája (3. alak), 42–44. a marquis-k, 45–46. a grófok, 47–48. a vicomte-ok, 49. a vidame-ok, 50. a bárók, 51. a banneret-k koronái.
Németalföld és Belgium: 52. A fejedelmek (vorst, prince), 53. a herczegek (hertog, duc), 54. a marquis-k, 55–57. a grófok, 58. a burg.-graafok, 59. a vicomte-ok, 60. a bárók koronái.
***
Dauphin. A trónörökös koronaherczeg koronapártáján nyolcz (5) liliom van. Négy pántját arany delfinek képezik, melyeken az országalma helyét kettős liliom foglalja el. A király koronája ettől abban különbözik, hogy a delfinek helyett nyolcz, gyöngyös pántja van. Régebben a dauphin koronája négy, gyöngyös pánttal is fordul elő. Előbb ugy a királyi, mint a királyi herczegi koronán a vágott lábú liliomot (fleur-de-lys au pied nouri) a pártából mintegy kinövőnek szokták ábrázolni (lásd a táblán), a liliomok közé néha egy-egy nagy gyöngyöt helyeznek. Ujabban a liliom és gyöngy rendesen alacsony ágakon szerepel.
Enfants de France. A király gyermekei és unokái a dauphinéhoz hasonló nyolcz (5) liliomos, de pánt nélküli koronát használnak.
XIV. Lajos király törvényesitett gyermekei is e koronát kapták.
Princes du Sang. A királyi ház többi tagjának koronáján négy liliom négy levéllel váltakozik. Rajzban egy 111egész és két fél liliom között két levél látható.
***
Lajos Fülöp a királyi czimzéssel (Roi de France helyett Roi des Français) uj királyi koronát is vett fel; ez nyolcz leveles és pántos kereszt nélküli országalmával. A néhai bordeuxi herczeg (V.) Henrik, kit Comte de Chamberd néven ismernek, a régi liliomos királyi koronát használta. Jelenleg az orleánsi herczeg nővéreinek czimerében a nyolcz liliomos «fille de France» koronát látni. (A Bourbon ház elsőszülöttje, Don Carlos, madridi herczeg, valamint a nápolyi és pármai ág stb. nyolcz leveles és pántos, konvenczionális királyi koronával él.)
***
Alábbiakban adjuk a rangczimes nemesség (noblesse titrée) koronáit. A többi nemesnek nincs rangjelző koronája.*
* Chevalier (lovag) a francziáknál nem volt örökös rangczim.
Prince. a) A párta tizenhat (9) ágán levelek és gyöngyök váltakoznak; a négy (3) gyöngyös pánton kereszetes országalma; piros bársony sapka, mely a pántokat rendesen nem tölti ki egészen. b) a pártán tizenkét (7) ékalaku sugár; ritkábban tizenhat (9) is jön elő.
A XVII. században a prince rendesen a nyolczleveles duc-koronát használta, igy a külföldi uralkodóházaknak Francziaországban meghonosult ágai is, mint a Lotharingiai-házból származó. Duc de Mayenne, Duc ď Eelboeuf, Comte ď Harcourt* stb. a Savoja házbeli Duc de Nemours, Comte de Soissons stb. is. Jelenleg némely család (mint a Rohan, La Tour ď Auvergne, La Trémouille stb.) a pántos, más család meg a sugaras koronát használja. Megjegyzendő, hogy a princze czimet marquis, gróf stb. mint mellékes czimet is viselheti, például: Comte de Mailly* Prince ď Orange et de Neufchâtel; Marquis de Gallifet, Prince de Martigues.
* Nem tévesztendő össze a Magyarországon is birtokos Harcourt Reuvron házzal.
* E családból származott boldogult Erzsébet királynénk dédanyja, Anne Marie Julie de Mailly, herczeg Arenberg Lajos Mária neje. A Mailly család a «prince du sang» koronát használja.
A római szent birodalmi herczegi czimmel biró franczia nemesek (pl. Bauffremont, Beauvau, Broglie) az ezzel járó süveget (lásd Németországnál) használják.
Duc. A pártán nyolcz (5) levél, a); a levelek között néha nagy gyöngy; b) rajzban három egész és két fél levél látható. Modern alakján c) a levelek között alacsony ágak; ezeken egy-egy gyöngy is fordul elő. Némely heraldikus a gyöngyös b) alakot a duc fiának tulajdonitotta; egyes házakban ugyanis a legidősebb fiu atyja második duc czimét viseli: pl. Duc de Noailles-é: Duc ď Ayen; a Viguerot-családbeli Duc de Richelieu-é: Duc de Fronsac. E megkülönböztetés a gyakorlatban nem érvényesül; a francziák a főágak és levelek stb. közé csak disz gyanánt alkalmaznak kis ágakat és gyöngyöket, és ezeknek, mint más korona nemeknél is fogjuk látni, jelentőséget nem tulajdonitanak.
E rangnak három osztálya volt: duc et pair; duc héréditaire nonpair; ezeknek czime örökös volt; és az életfogytiglan kinevezett duc ŕ brevet. Mindnyájuk ugyanezen koronát használta. Kivülök a legfőbb állami méltóságok – ezeknek, valamint a ducs ŕ brevet-nek utódai is – gyakran ezen koronával diszitik czimerüket.
Marquis. a) Nyolcz alacsony levél ugyanannyi nagy gyöngyös, magas ággal váltakozva. Rajzban három egész és két fél levél között négy gyöngyös ág látható. b) A pártán négy levél, a levelek között három-három (összesen tizenkét) nagy gyöngy, közvetlen a pártára, vagy ágakra helyezve. Rajzban egy egész és két fél levél között három-három (6) gyöngy látható. c) Az előbbihez hasonló, a hármas gyöngyök azonban herelevél formában egy-egy közös ágra vannak tüzve.
Az a) alak régi, és kevéssé használatos. A XVII. században leggyakoribb a b) forma; ujabban pedig általánosan a c) ábrában adott korona használtatik.
A duc- és marquis korona levelét (fleuron) a francziák «feuille ď Aache»-nak nevezik. (Ache = Apium.)
Comte. a) Tizenhat, egyforma magas ág körül négyen herelevél formában három nagy gyöngy; a hármasával közbeeső ágakon pedig egy-egy, ugyanolyan nagyságu gyöngy. Rajzban 3 hármas gyöngyös és ezek között 3–3 (hat) egy gyöngyös ág látható. b) Tizenhat ágon ugyanannyi nagy gyöngy. (9). Mindkét fajtánál a gyöngyök közvetlen a pártán is szerepelnek.
Az a) alakot a «régi grófok koronájának» nevezik (couroune des comtes anciens); jelenleg általánosan a b) alak használatos, mely megegyezik a magyar, német, spanyol, svéd stb. grófok koronájával. Némely régi heraldikus iró az ágas koronát az uralkodó grófoknak tulajdonitja, és azt kivánja, hogy a többi gróf a gyöngyöket közvetlenül a pártán viselje; e megkülömböztetést tudomásunkkal soha sem követték. A franczia grófi korona fejlődésének legelső stádiumában a gyöngyök a pártán határozatlan számban szerepelnek, olykor harmincz (16) vagy több is.
Vicomte. A pártán négy (3) nagy gyöngy, melyek közé kisebbeket szoktak helyezni a). Jelenleg a nagy gyöngyöket magas, a kisebbeket alacsony ágakra tüzik; ezek között ismét kis ágacskák közvetitik a nagy ágak ivszerü hajlását b).
Vidame. A pártán négy (3) széles águ kereszt, ezek között ágak vagy gyöngyök is szerepelnek.
A vidame (vicedominus) azon ur volt, ki a püspökség világi ügyeiben a püspök személyét helyettesitette, és mint a püspökség védője stb. szerepelt.
Baron. A báró koronája: gyöngyfüzérrel többször, rendszerint hatszor (3) körülcsavart párta; ezért «tortil»nak nevezik. Ujabban a pártára a helyezett nyolcz (5) nagy gyöngygyel is előjön (mint a régi magyar bárói korona).
Banneret. Egyszerü koronapárta* levél-ág vagy gyöngy nélkül. A heraldikusok ezt a saját czimeres zászlajuk alatt harczoló nemesek koronájának nevezik. Úgy ez, mint a gyöngyfüzérrel körültekert párta, mely utóbb a bárók koronájává vált, a régi időkben sisak- és pajzskorona gyanánt alkalmazva is szerepel. Megjegyezzük azonban, hogy a koronával való rangjelzés ekkor még nem létezett; keletkezésekor pedig már nem volt meg a banneret czim létalapját képező feltétel.
* Ilyen a nálunk is ismeretes, lombardiai, úgynevezett vaskorona.
Sisakkorona gyanánt már a XVII. században is rendesen a rangjelző korona szerepel, igy a marquis, vicomte sisakján: marquis, vicomte korona stb.
A helyreállitott Bourbon királyság idejében az ujonnan szervezett pairie-czimekkel járó duc, marquis stb. koronát, angol mintára, arany bojtos, 112hermelin béléses, kék bársony sapka tölti ki; ez fedi a czimert körülvevő pair-palástot, mig a pajzson magán a korona sapka nélkül szerepel.
A régi monarchia alatt a kanczellár és a parlamentek elnökeinek süvege (mortier) heraldikus rangjel gyanánt is alkalmaztatott.
***
Az első császárság nemességének (prince, duc, comte, baron, chevalier) czimerében a koronát az ezen rangoknak előirt udvari gálaviselethez tartozó rangsüveg (toque) helyettesitette; a császárság bukásával e toque eltünik, és az I. Napoleon által teremtett arisztokraczia, valamint utóbb a második császárságé is, a rendes koronákat használja.* Mint kuriózum megemlitendő, hogy I. Napoleon a városok czimerpajzsát fedő falkoronáknak is rangjelző jelleget adott, a mennyiben a városok – három osztályba sorozva – jelentőségük szerint több-kevesebb tornyos falkoronát nyertek.
* Az első császárság heraldikájának legsajátságosabb kinövése a nemesi rangnak, egyházi, katonai stb. állásnak a czimerpajzsban magában, pajzsfő, vagy egyéb járulék hozzáadása által való kifejezése. Igy a duc jelvénye: ötágu ezüst csillagokkal behintett veres pajzsfő; a grófé, ha katonai szolgálataiért nyerte e czimet (comte militaire), kékben arany markolatos ezüst kard. Külön jelvénye van az érseknek, senatornak stb. sőt az udvarhölgynek is. Az akkori mozgalmas időkben persze e jelzés az elméletből egészében nem igen mehetett át a gyakorlatba; egyesek cimerüket egy év leforgása alatt többször is kénytelenek lettek volna módositani. Emlitésre méltó marad, hogy egyes régi nemesek, kik a császárság szolgálatába állottak, nem restellették ősi czimerüket ily járulékokkal elcsufitani. A heraldikus rangjelzés ezen módja részben átment a második császárság heraldikájába is; mint az Mac Mahon, Duc de Magenta, Pélissier, Duc de Malakoff stb. emlitett pajzsfős czimerében láthatjuk.
