Magyarszág vármegyéi és városai. (Magyarország monografiája.) Szerkeszti Dr. Borovszky Samu. Szabolcsvármegye. Irták a szabolcsvá…
Magyarszág vármegyéi és városai. (Magyarország monografiája.) Szerkeszti Dr. Borovszky Samu. Szabolcsvármegye. Irták a szabolcsvármegyei helyi munkatársak. Budapest «Apollo» irodalmi társaság, 1900. 4 rét XVI. + 574 II.
E vállalatnak immár ötödik kötete fekszik előttünk. A tiszta magyar vármegye mintaképének, Szabolcs vármegyének monografiáját adja ez, már az előbbi köteteknél követett munkaprogramm beosztása alapján állva. A helyi munkatársak nagy csapat müködött közre vármegyéje monografiájának megírásánál, az egyes fejezeteket még egy külön erre a czélra felkért szakértő birálta felül. E monografiának a vármegye történetével foglalkozó két része van, az egyik dr. Jósa András tollából Szabolcs vármegye őstörténete, a másik dr. ifj. Reissig Ede tagtársunkéból Szabolcs vármegye története, melyek elsejét Nagy Géza, másikát dr. Borowszky Samu revideálta. E két fejezetet, noha azok bennünket közelebbről nem érdekelnek, tárgyuknál fogva megemlítjük.
A vármegye családjaival foglalkozó fejezetnek ugyancsak Reissig Ede a szerzője, míg revízióját Csoma József tagtársunk végezte. Az 506–537 lapokra terjedö fejezetben ifj. Reissig Ede a Szabolcs-vármegyei nemesség történetét a legrégibb korral, a tatárjárás előtti idövel kezdve, az ezt megelözőleg letelepedett legrégibb két nemzetség, a Balogh-Semjének és a Guth-Keledek ismertetésével vezeti be. E két nemzetségrőI valamivel hosszabban emlékezik meg, jóllehet csak a legszükségesebb adatokat, illetve a legkiválóbb tagoknak neveit sorolja fel. Összeállitja továbbá röviden egész a XIX. századig a megye nemességére vonatkozó főbb adatokat. És pedig első sorban a XV. századig a megyében előtünt nemzetségeket, a minők a Boga nemzetség, a Rathold, Bastech, Szoárd, Poch, Pécz, Hont-Pázmán és a Kaplyon nemzetség, s az azokból származott családokat emliti fel egész röviden, majd 95a XV. századbeli családokra tér át, aztán a mohácsi vész utáni idükről szól. Megemlékezik e helyt azon két nemesi vizsgálatról, melyek egyike 1725-ben, másika 1855-ben készült. Közli az első összeirás alkalmával jelentkező családok jegyzékét, melyek nemességüket az eredeti czimerlevél felmutatásával igazolták, adva egyuttal a czimereslevél adományozásának évét is. E családok száma mintegy 83 volt, más okirattal pedig még; 38 család igazolta nemességét. Ez az összeírás azonban az illetékes köröket nem elégítvén ki, 1755-ben tartatott meg az uj országos nemesi összeirás, mely az összes birtokos és 268 armalista nemes családon kivül a főpapokra és főranguakra is kiterjeszkedett. A XIX. század elején a vármegye birtokos nemes családainak száma 530 volt.
E nagyon is rövidre szabott általános bevezetés után betűsoros rendben adja szerző a vármegyebeli nemesi családokat. 298 nemesi családot sorol itt fel hosszabb-rövidebb adatok kiséretében, melyek a család czimerszerzésének idejére, főbb tagjaira, czimerére stb. vonatkoznak. E részben szerző felhasználta nem csak a főbb genealogiai munkákat, s egy-két ujabb segédkönyvet, mint pl. Csánki Dezső művét, hanem az országos levéltárban őrzött adóösszeirások és nemesi vizsgálatuk, a vármegye levéltárában lévő nemesi vizsgálatok adatait, továbbá egyes családok birtokában lévő okiratokat is. Folyóiratunk olvasói előtt nem ismeretlen, hogy szerzőnek a jelen munkája nem az első e nemben; már az előző, Vas és Nyitra vármegyéket tárgyazó kötetekben is ő közölte volt az illető megyék nemesi családainak jegyzékét. Ez ujabb munkája a Genealogiai irodalmat egy igen hasznavehető utmutatóval gyarapítja, mely e vármegyei nemességre nézve nélkülözhetetlen kalauz gyanánt fog a jövőben a nemességi kutatásoknál szolgálmi. A szöveget egyes családok czimereinek metszetei illusztrálják, melyeknél azonban nem hallgathatjuk el abbeli megjegyzésünket, hogy azok között kivitel tekintetében nem egy nagyon kezdetleges fokon áll. A munka belbecséből e körülmény mit sem von le, de a kiadványnak mindenesetre előnyére fog válni, ha a szerkesztőség a további köteteknél a czimerrajzokra nagyobb gondot fordit.
– y. –
