A BUZÁD-HAHÓT NEMZETSÉG. (Első közlemény.)
A BUZÁD-HAHÓT NEMZETSÉG. (Első közlemény.)
Kézai Simon krónikás történelmi munkájának a jövevény nemzetségekről szóló megbecsülhetetlen függelékében azt mondja, hogy a Buzád* nemzetség Meissenből jött és hogy a wartburgi kerületből származó nemesek sarja. Két századdal később (1488-ban) Turóczi János történetiró már bővíti ez adatokat, azt állitván, hogy IV. István király, az ellene fellázadt Csák nemzetség legyőzetése végett, a thüringiai, az Orlamundi grófok családjából származó Hadoldot hivta volna Magyarországba, kinek (1163-ban) sikerült volna a Németországból magával vitt fegyveresek segitségével a lázadókat szétverni. E Hadoldnak két fia lett volna: Hadold és Arnold. Nevét nem tudván kiejteni (?), azt a paralogia utján Hahold-ra változtatták át. Fiaitól származik Buzád bán.
1 Ennek a középkori fonetika szerint «Boszád»-nak kellene hangzania. Dr. Pauler Gyula a német Bussold névvel veszi azonosnak.
Hogy a két előadás közül melyik a helyes és vajjon e krónika adata Hadold fiairól valóságon alapszik-e, erre határozott válaszunk nincsen; jelen sorokban mi csak a Buzád-Hahót nemzetség okirati történetét akarjuk rajzolni.
***
1192-ben a zalamegyebeli* Hahót nevű «jámbor lovag» Iván comes fia, Páris ellen birtokpert indit. Hahót t. i. Páristól a Zalamegyében fekvő Alsó-Lendva és Venécze nevű helységet 80 márka árán megvette, de a megvett jószágok háboritatlan birtokába nem léphetett, mert Pál, János és Vid, zalai jobbágyok egynéhány lendvai erdőrészre birtokigényt emeltek. Hahót erre Párist Maty nádor elé idézte, hol Páris előadta, hogy Lendvát Hahótnak csak zálog czimén adta el. Miután Hahót azzal védekezett, hogy István zalamegyei főispán előtt* Lendvát Páristól vásárolta és a tanuként idézett István ezt helybenhagyta, megnyerte Hahót a pörét.
2 Jellemző, hogy a német jövevény nemzetség a német határon lévő megyében letelepedett.
1 Előfordul e minőségben 1188-ban. Fejér, Cod. Dipl. VII/I. k. 177. l.
Venéczére pedig Albős, Salomo és Egyed zalai nemesek támasztottak igényt, a mennyiben állították, hogy e birtokra már Tamás comes (ez ugylátszik Matynak hivatali elődje a nádorságban 1185–1186.) itélete alapján van joguk s hogy őket János pristald abba már be is vezette; miután azonban a tanuként megidézett János ez állitásuk valódiságát kereken tagadta, ennélfogva Maty nádor Venéczét is Hahótnak itélte oda. A pör Veszprémben zajlódott le.*
2 Fejér, Cod. Dipl. III/I. k. 277. l.
Ez a Hahót-fiakról szóló első okirati adat. Vajjon e Hahót az 1163-ban bevándorolt Hahóttal azonos, vagy csak annak fia-e? meg nem határozhatjuk; e kérdéssel nem is foglalkozunk behatóan, ő ránk nézve e nemzetség okiratilag hiteles tagjainak sorrendjében az első.
1209-ben, I. Buzád Győrmegyének a főispánja.* Sajnos, hogy atyjának nevét nem ismerjük és igy I. Hahóttal való rokonsági fokát meg nem állapithatjuk.
3 Fejér, Cod. Dipl. III/I. k. 89. l.
Csak tizenhárom évvel később, 1222 október 2031-én akadunk ujra Hahót-fiakra. I. Hahót fiai Mihály és a fiatal Ákos és Miklós a veszprémi káptalan előtt osztozkodnak. Mihály megkapja Szemenyét, kiskoru fivérei Farkasfalvát, Falkosit, Pölöskét, Szilvágyot és Pákát.* Ebből kitűnik, hogy I. Hahót külön ágat alapitott.
1 Wenzel, Árpádkori uj okmtár, XI. k. 170. l.
Kronologiai sorrendben bizonyos Buzád a legközelebb nemzetségi tag, kire 1222-ben akadunk. Miután alig képzelhető, hogy 1209-től 1222-ig nem viselt volna hivatalt, azt hiszem, helyes uton járunk, ha Buzád győri főispán fiának vesszük. E II. Buzád 1222-től 1224 márczius 21-ig Pozsonymegye főispánja.* Ez éppen arra az időre esik, midőn II. András király és fia, Béla között nyilt ellenségeskedésre került a dolog, melynek folyamában Béla a vele rokon VI. Lipót osztrák herczeghez menekült. Buzád főispán, Bélának hive, követte őt Ausztriába s az ő (Buzádnak) érdekében intézett III. Honorius pápa levelet András királyhoz, melyben kéri, hogy Buzád eljárását enyhén birálja meg. Bélának visszajövetele és Andrással történt kibékülése után Buzádra 1225-ben mint vasi főispánra akadunk;* 1231–1232-ben «bán», de bánságát meg nem határozhatjuk,* 1232-ben soproni főispán,* többé nem találjuk őt az országnagyok sorában – 1233 február 14-én «volt bán»-nak nevezi magát és akkor a domonkosrendiek legujabb tagjaként a rend pesti kolostorában időzik. Legöregebb fiának, Buzádnak átadja akkor a zalamegyei Szabar helységet, de a mellett az örökölt birtokainak Buzád és más fiai között már azelőtt megejtett felosztását épségben tartja.* Ez az utolsó róla szóló hir. A hagyomány azt beszéli, hogy 1241-ben Pesten a tatárok megölték. Buzád bán tehát nemzetsége egy másik ágának alapitója.
2 Fejér, Cod. Dipl. III/I. k. 395., 430. ll., VII/I. k. 211., 214. ll.; Hazai okmtár, V. k. 10. l.; Wenzel, id. m. I. k. 197. l., VI. k. 420.
3 Wenzel, XI. k. 184. l.
4 Wenzel, XI. k. 223., 250. ll.
5 Wenzel, I. k. 293. l.
6 Fejér, Cod. Dipl. III/II. k. 334. l.
1226-ban e nemzetség más tagjával, Hahóttal ismerkedünk meg, ki királyi adományozás utján szerzett zalamegyei bagotai birtokát vétel utján nagyobbitja.*
7 Wenzel, IV. k. 433., v. ö. VII. k. 86. l. (1239.)
Mielőtt a leszármazást tovább vezetnők, a következőket kell, hogy emlitsük: 1221-ben megengedi András király Sol comesnek,* hogy birtokait, fiörököse nem lévén, kedve szerint szétoszthassa. Sol ennek alapján birtokait leányaira: Éva, Veniver, Helbrung és Ágnesre ruházza át. Éva megkapja a zalamegyei Almád és Iváncz helységeket; már van férje, de még nincs fia.* Hat évvel később (1227-ben) e Sol comes rokonának, István zágrábi püspöknek jelenlétében végrendelkezik. Nején kivül leányai: Éva, Buzád comes fia Buzádnak a neje, Veniver, Helbrung és Ágnes az örökösök. Éva Almádon és Ivánczon kivül még a zalamegyei Kovácsit is kapja. Sol unokája, Tamás megkapja a veszprémmegyei Berzsenyt.*
1 Ez ugy látszik az 1205-ben szereplő krakói főispán. (Fejér, Cod. Dipl. III/I. k. 22. l.)
2 Fejér, Cod. Dipl. III/I. k. 325. l.
3 Fejér, Cod. Dipl. III/II. k. 105., 106. ll.
Sol vejében Buzádban, 1221 és 1227-ben tehát Buzád bán fiára, Buzádra ráismerünk; Buzád bán unokája Tamás pedig 1221 és 1227 között született.
1230-ban felbukkan a nemzetség uj tagja: Arnold fia Ponit, ki ez évben azon somogymegyei telket megveszi, melyen Zalamegye szélén a Szent-Háromságról nevezett bazilika állt.*
4 Hazai okmtár, VII. k. 17. l.
1232-ben felmerül a zalamegyei birtokosok sorában Buzád bán fivére Mihály,* – mig a már 1226 óta ismert Hahót 1232-ben zalai birtokát vétel utján szaporitja.
5 Fejér, Cod. Dipl. III/II. k. 317. l.
1233-ban érdekes válási per folyik:
Buzád bán fivére, az előttünk ismert Mihály, már néhány év óta élt a Héder nb. (güssingi) Mihály özvegyével házas életet, midőn 1233-ban eszébe jutott, hogy neje tulajdon atyjának a kersztleánya s hogy ennek következtében sem isteni, sem polgári jog szerint nem volt neki megengedve vele házasságra lépni. Miután Mihály rokonai: Hahót, Arnold, Ponit és Trisztán e kifogást esküvel megerősítették, felbontották a házasságot, mire Mihály az elvált asszonyt és annak első házasságából származó fiait 140 márkával kártalanitotta.*
6 Fejér, Cod. Dipl. III/II. k. 330. l.
211234-ben a nemzetségnek összes akkor életben levő felnőtt tagjaival találkozunk.
A veszrpémi egyházmegyéhez tartozó Szent-Margitról czimzett hahóti benczés apátság alapitása ügyében t. i. a Hahót nemzetség következő tagjai jelennek meg András király előtt:
a) Hahót comes fiai: Hahót comes, Mihály comes, Ákos, Miklós és Dénes.
b) Buzád bán fiai: Buzád mester, Csák mester, Lankrét és Trisztán.
c) Arnold comes fiai: Arnold comes, Keled és Ponit.
Az illető okiratból kitünik, hogy:
1. Buzád fia Arnold, Keled és Ponit atyja ez apátságot alapitotta és neki Kőhalom, Szántó (Tolnamegyében, az edelényi telkeken), Szent-Mihály (Pölöske mellett Zalamegyében) és Sokoród nevű birtokokat adományozta.
2. Hogy az alapitónak fiai a kőhalmi részt fennebbi Miklós és Dénesnek hahóti birtokáért elcserélték.
3. Hogy Arnold az apátságnak Barnak és Henye, – Ponit a Pölöske folyó mögött fekvő szigetet, Keled pedig a berzenczei földeket adományozta.
4. Hogy Hahót és Buzád fiai az apátságnak szent-mihályi, rajki és szilvágyi, Buzád maga pedig egynéhány ungi földeket adományoztak.
5. Hogy Arnold fiai, mert atyjuk alapitotta kolostora, annak tulajdonképeni kegyurai maradnak és a nemzetség többi tagjai ott csak örökös temetkezési helyet kapjanak.*
1 Zalai okmtár, I. k. 7. l.
Miután már most 1234-ben a nemzetség három külön álló ágára ráakadtunk, ennek következtében a nemzetség további történetét az egyes ágak szerint fogjuk rajzolni.
