Az Ilosvay család leszármazása. (Negyedik, befejező közlemény, tizenöt czímerrajzzal.)
Az Ilosvay család leszármazása.
(Negyedik, befejező közlemény, tizenöt czímerrajzzal.)
(Negyedik, befejező közlemény, tizenöt czímerrajzzal.)
Három közleményünkben beszámoltunk Ilosvay Karácson I. Lászlónak két fiától II. Lászlótól és I. Miklóstól leszármazott utódaival a mai napig, nem hiánytalanúl ugyan, mert még többeket is ismerünk olyanokat, a kiket adataink elégtelensége miatt a családfán elhelyezni nem tudtunk, a most élő nemzedéket azonban teljes számban mutattuk be.
Mielőtt előadásunk fonalát újból felvennénk, lássuk elébb az I. Jánostól leszármazók családfáját.
{A táblákat 1. a következő lapokon.)
158IV. Tábla.
János, ki az I. táblán 1470–1476; I. Lajos 1501–1519 † 1551 előtt; II. János 1505–1554 Folytatása a VII. táblán; III. László 1551–1598 (Pinkóczy Erzsébet 1572); II. Ferencz 1591 †; V. István sz. 1574–1645 (Vinnay Borbála); I. Zsigmond † 1591 előtt; II. Tamás sz. 1578–1648; Katalin (Oroszy Tamás); II. Lajos 1634–1648, IV. László 1649–1652 †; I. Gáspár, sz. 1612-ben 1651; V. Ferencz 1649; VI. István †; V. László 1648 †; VI. Miklós 1648 (Papp Zsófia) Folytatása a VI. táblán; III. Tamás 1636 †; IV. Péter 1630–1671 (Fülpösy Zsófia); III. Gábor †; VIII. István 1665–1678 ugocsai másodalispán 1665 és 1670-ben, első alispán 1671 és 1678-ban; IV. Zsigmond; Márton 1661–1665 (Lápiszpataky Erzsébet); Borbála 1652 (Lázár Pál 1652); X. György 1693–1719 ugocsai alispán 1709–1711-ben és 1717-ben máramarosi alispán 1711-ben Mátyfalvy Ilosvay (Csebi Pogány Katalin 1714) †; III. András †; VI. Gábor †; IX. György †; VIII. János 1666 †; II. Pál 1665; X. János (-Dávid 1709 †1741-ben beregi alispán 1731–34-ig (1. Solymosy Anna 1715 2. Szentmihályi Zsuzsánna özvegy 1742); II. Mihály 1680 (Gerőcs Mária); II. Ádám 1679–1687 (Barkóczy Borbála); II. Imre 1737; IV. Imre szül. 1721–22-ben † 1792-ben (Filczel Rozália † 1792-ben); III. Ádám 1742 Folyt. az V. táblán; 1-től Borbála 1742 (Dolinay Miklós 1742); VII. Ferencz 1737–1775 főszolgabiró 1758–1775 (Komlóssy Krisztina 1752); 2-tól Erzsébet 1742; Karolina 1742; Klára 1742; III. József sz. 1760 †1824 (1. Zboray Anna 2. † 1810 3. Zboray Kata özvegy 1824) †; VI. Imre sz. 1761 † 1826 (Rapkay Terézia); Erzsébet 1797 (Nemes Ferencz); X. László 1824 sz. 1765 † 1841 (Krasznay Anna); Anna 1770 (Vitéz Sándor); Borbála (Gulácsy Sándor); IX. Ferencz 1750 † 1812 beregmegyei számvevő 1789 1790 (Darvay Krisztina † 1819); Julia; Ágnes (Bessenyey Miklós); Katalin; XII. László sz. 1803; Viktória sz. 1803 † 1881 (Kleiszensz Károly orvos); III. Lajos sz. 1806 † 1872 (1. Jékey Viktória 2. Tóth Polixena 3. Jármy Mária † 1870; Veronika sz. 1808; X. István sz. 1810 (Simonyi Anna); Anna sz. 1815 † 1883; Janka (Darvay Dániel); Gedeon 1803–1843 alszolgabiró 1805–1825 †; Dániel 1802 † 1844 főszolgabiró 1828–1832 (Damokos Róza); Terézia (Halmágyi Lajos); 2-tól Emilia szül. 1837 (Bagossy Menyhért); 3-tól Erzsébet sz. 1840 † 1872 (Nagy Mór); II. Ágoston sz. 1842 (Jaksics Eugenia 2. Molnár Janka); Katalin sz. 1844 (Nagy Mór); XVI. László sz. 1846 (Vajda Bella); Anna született 1872 (Boros Dezső); Bella született 1874; III. Károly született 1877; Margit született 1885; XIII. István született 1888; Erzsébet született 1891; Márton szül. 1838 † 1838; György ikrek szül.; János 1838 † 1838; Erzsébet szül. 1839 † 1839; Ignácz szül. 1841 † 1852; Terézia szül 1843 † 1843; István szül. 1845; Bálint Ferencz sz. 1815 † 1820; Luiza-Czeczilia sz. 1816 (Darvay idb. Péter); Piroska-Jozefa szül. 1819 (Darvay ifj. Péter); III. Bálint-András-Zsigmond szül 1821 †; Terézia-Jozefa szül. 1824 † 1881 (Tolvaj Istv.); Kálmán-Árpád sz. 1827 † 1827; Krisztina sz. 1829 (Dercsényi István); Kálmán sz. 1830 † 1858; Gyula sz. 1834 † 1834; Mária (Gáthy Sámuel); Róza sz. 1837 (Dancs Lajos)
János, ki az I. táblán 1470–1476; I. Lajos 1501–1519 † 1551 előtt; II. János 1505–1554 Folytatása a VII. táblán; III. László 1551–1598 (Pinkóczy Erzsébet 1572); II. Ferencz 1591 †; V. István sz. 1574–1645 (Vinnay Borbála); I. Zsigmond † 1591 előtt; II. Tamás sz. 1578–1648; Katalin (Oroszy Tamás); II. Lajos 1634–1648, IV. László 1649–1652 †; I. Gáspár, sz. 1612-ben 1651; V. Ferencz 1649; VI. István †; V. László 1648 †; VI. Miklós 1648 (Papp Zsófia) Folytatása a VI. táblán; III. Tamás 1636 †; IV. Péter 1630–1671 (Fülpösy Zsófia); III. Gábor †; VIII. István 1665–1678 ugocsai másodalispán 1665 és 1670-ben, első alispán 1671 és 1678-ban; IV. Zsigmond; Márton 1661–1665 (Lápiszpataky Erzsébet); Borbála 1652 (Lázár Pál 1652); X. György 1693–1719 ugocsai alispán 1709–1711-ben és 1717-ben máramarosi alispán 1711-ben Mátyfalvy Ilosvay (Csebi Pogány Katalin 1714) †; III. András †; VI. Gábor †; IX. György †; VIII. János 1666 †; II. Pál 1665; X. János (-Dávid 1709 †1741-ben beregi alispán 1731–34-ig (1. Solymosy Anna 1715 2. Szentmihályi Zsuzsánna özvegy 1742); II. Mihály 1680 (Gerőcs Mária); II. Ádám 1679–1687 (Barkóczy Borbála); II. Imre 1737; IV. Imre szül. 1721–22-ben † 1792-ben (Filczel Rozália † 1792-ben); III. Ádám 1742 Folyt. az V. táblán; 1-től Borbála 1742 (Dolinay Miklós 1742); VII. Ferencz 1737–1775 főszolgabiró 1758–1775 (Komlóssy Krisztina 1752); 2-tól Erzsébet 1742; Karolina 1742; Klára 1742; III. József sz. 1760 †1824 (1. Zboray Anna 2. † 1810 3. Zboray Kata özvegy 1824) †; VI. Imre sz. 1761 † 1826 (Rapkay Terézia); Erzsébet 1797 (Nemes Ferencz); X. László 1824 sz. 1765 † 1841 (Krasznay Anna); Anna 1770 (Vitéz Sándor); Borbála (Gulácsy Sándor); IX. Ferencz 1750 † 1812 beregmegyei számvevő 1789 1790 (Darvay Krisztina † 1819); Julia; Ágnes (Bessenyey Miklós); Katalin; XII. László sz. 1803; Viktória sz. 1803 † 1881 (Kleiszensz Károly orvos); III. Lajos sz. 1806 † 1872 (1. Jékey Viktória 2. Tóth Polixena 3. Jármy Mária † 1870; Veronika sz. 1808; X. István sz. 1810 (Simonyi Anna); Anna sz. 1815 † 1883; Janka (Darvay Dániel); Gedeon 1803–1843 alszolgabiró 1805–1825 †; Dániel 1802 † 1844 főszolgabiró 1828–1832 (Damokos Róza); Terézia (Halmágyi Lajos); 2-tól Emilia szül. 1837 (Bagossy Menyhért); 3-tól Erzsébet sz. 1840 † 1872 (Nagy Mór); II. Ágoston sz. 1842 (Jaksics Eugenia 2. Molnár Janka); Katalin sz. 1844 (Nagy Mór); XVI. László sz. 1846 (Vajda Bella); Anna született 1872 (Boros Dezső); Bella született 1874; III. Károly született 1877; Margit született 1885; XIII. István született 1888; Erzsébet született 1891; Márton szül. 1838 † 1838; György ikrek szül.; János 1838 † 1838; Erzsébet szül. 1839 † 1839; Ignácz szül. 1841 † 1852; Terézia szül 1843 † 1843; István szül. 1845; Bálint Ferencz sz. 1815 † 1820; Luiza-Czeczilia sz. 1816 (Darvay idb. Péter); Piroska-Jozefa szül. 1819 (Darvay ifj. Péter); III. Bálint-András-Zsigmond szül 1821 †; Terézia-Jozefa szül. 1824 † 1881 (Tolvaj Istv.); Kálmán-Árpád sz. 1827 † 1827; Krisztina sz. 1829 (Dercsényi István); Kálmán sz. 1830 † 1858; Gyula sz. 1834 † 1834; Mária (Gáthy Sámuel); Róza sz. 1837 (Dancs Lajos)
)
159V. Tábla.
III. Ádám 1742, a ki a IV. táblán; György szül. 1716/7 † 1802 (Teremy Mária † 1791); Gáspár † 1769 (Sándor Erzsébet); Mihály † 1810 (1. Tóth Borbála † 1796 2. Koszta Rebeka); Ádám 1778–1811 (1. Tóth Klára 2. … 3. Potor Terézia); József 1783–1810 (1. Raksányi Borbála † 1784 2. Hetey Mária 1793; Ferencz † 1831 (1. Farkas Borb. 2. Jónás Borbála † 1829); János 1793 (Csicseri Ormós Bora); László † 1773; Erzsébet 1811 sz. 1770 (Győrffy Lajos 1811); 1-től István † 1840 (1. Fülöp Zsuzsánna † 1827 2. Mátéffy Rozália 1836); 2-tól László szül 1801; Zsuzsánna 1821–1839 (1. Nagy György 1834 2. Ormós József 1839); Katalin 1840–1848 (1. Vitéz Sámuel 1840 2. Köröskényi László 1848 3. Nyárády Dániel); 1-től Julianna szül. 1812 † 1812; Zsuzsánna szül 1813 † 1871 (Pap György); Erzsébet szül. 1816 † 1854 (Uzonyi Istv.); József sz. 1821 † 1827; Julianna sz. 1827; 1-től Krisztina szül 1777; Juliánna sz. 1779 † 1800; Mihály sz. 1781 † 1783; Mihály született 1783; Erzsébet sz. 1789 † 1802; Gáspár sz. 1793 † 1849 (Varga Krisztina † 1860; 2-tól Rebeka született 1793; Áron született 1800; Eszter született 1831; Erzsébet szül. 1834 † 1835; Zsuzsánna született 1836; 2-tól Juliánna sz. 1785 † 1805 (Kendi Mihály); Éva született 1791; János † 1795; József, vak sz. 1798 † 1806; 3-tól György sz. 1805 † 1811; László született 1808; Pál sz. 1809 † 1810; Péter sz. 1811 † 1811; 1-től Zsuzsanna † 1789; Sára sz. 1788 † 1858 (Nagymáté Pál); Zsuzsánna született 1791; Ferencz sz. 1795 † 1802; János sz. 1797 † 1799; János született 1799
III. Ádám 1742, a ki a IV. táblán; György szül. 1716/7 † 1802 (Teremy Mária † 1791); Gáspár † 1769 (Sándor Erzsébet); Mihály † 1810 (1. Tóth Borbála † 1796 2. Koszta Rebeka); Ádám 1778–1811 (1. Tóth Klára 2. … 3. Potor Terézia); József 1783–1810 (1. Raksányi Borbála † 1784 2. Hetey Mária 1793; Ferencz † 1831 (1. Farkas Borb. 2. Jónás Borbála † 1829); János 1793 (Csicseri Ormós Bora); László † 1773; Erzsébet 1811 sz. 1770 (Győrffy Lajos 1811); 1-től István † 1840 (1. Fülöp Zsuzsánna † 1827 2. Mátéffy Rozália 1836); 2-tól László szül 1801; Zsuzsánna 1821–1839 (1. Nagy György 1834 2. Ormós József 1839); Katalin 1840–1848 (1. Vitéz Sámuel 1840 2. Köröskényi László 1848 3. Nyárády Dániel); 1-től Julianna szül. 1812 † 1812; Zsuzsánna szül 1813 † 1871 (Pap György); Erzsébet szül. 1816 † 1854 (Uzonyi Istv.); József sz. 1821 † 1827; Julianna sz. 1827; 1-től Krisztina szül 1777; Juliánna sz. 1779 † 1800; Mihály sz. 1781 † 1783; Mihály született 1783; Erzsébet sz. 1789 † 1802; Gáspár sz. 1793 † 1849 (Varga Krisztina † 1860; 2-tól Rebeka született 1793; Áron született 1800; Eszter született 1831; Erzsébet szül. 1834 † 1835; Zsuzsánna született 1836; 2-tól Juliánna sz. 1785 † 1805 (Kendi Mihály); Éva született 1791; János † 1795; József, vak sz. 1798 † 1806; 3-tól György sz. 1805 † 1811; László született 1808; Pál sz. 1809 † 1810; Péter sz. 1811 † 1811; 1-től Zsuzsanna † 1789; Sára sz. 1788 † 1858 (Nagymáté Pál); Zsuzsánna született 1791; Ferencz sz. 1795 † 1802; János sz. 1797 † 1799; János született 1799
VI. Tábla.
VI. Miklós 1648, a ki a VI. táblán Papp Zsófia; VII. Miklós szül. 1631–1695 (Csepei Zoltán Anna 2. Csókásy Mária 1695); 2-tól XII. János 1739–1742 (Leveleki Molnár Anna); XIII. János 1770–1785 (Szigethi Tóth Erzsébet, özv. 1798); XI. György 1777 †; Sámuel sz. 1775 † 1836; Erzsébet (Komlósy Antal); XII. György sz. 1780 † 1853 helyettes alispán 1825 (Zala-Kopolcsi Domonkos Zsuzsanna); Ignácz † 1811; II. Ábrahám † 1815; Lajos † 1801; V. Ádám † 1819 (Hankus Klára); Eleonóra sz. 1814 † 1814; Karolina-Eleonóra sz. 1816 † 1817; Karolina-Terézia szül. 1817; Eleonóra-Antónia-Zsuzsánna sz. 1819 (Újhelyi János); Lajos sz. 1819 † 1819; Rudolf sz. 1820 † 1893; Tamás sz. 1822 † 1842; Zsuzsánna szül. 1823 (Komoróczy Péter); III. Sándor sz. 1825 † 1890 (Báró Uray Hulda); Amália sz. 1827 † 1849 (Ilosvay Ágoston); Elek sz. 1830 † 1830; Ujhelyi Krisztina (Ilosvay Ágoston); Aladár született 1858 Szatmármegye főjegyzője 1896 (Cserneki és Tarkeői Dessewffy Szeréna); Béla szül 1859; Tihamér szül. 1861 cs. és kir. kamarás, huszárkapitány; IV. Bálint sz. 1866 (Újhelyi Anna); Katalin szül 1889; György szül 1891; Péter szül 1896; VI. Sándor szül. 1892; János szül. 1895
VI. Miklós 1648, a ki a VI. táblán Papp Zsófia; VII. Miklós szül. 1631–1695 (Csepei Zoltán Anna 2. Csókásy Mária 1695); 2-tól XII. János 1739–1742 (Leveleki Molnár Anna); XIII. János 1770–1785 (Szigethi Tóth Erzsébet, özv. 1798); XI. György 1777 †; Sámuel sz. 1775 † 1836; Erzsébet (Komlósy Antal); XII. György sz. 1780 † 1853 helyettes alispán 1825 (Zala-Kopolcsi Domonkos Zsuzsanna); Ignácz † 1811; II. Ábrahám † 1815; Lajos † 1801; V. Ádám † 1819 (Hankus Klára); Eleonóra sz. 1814 † 1814; Karolina-Eleonóra sz. 1816 † 1817; Karolina-Terézia szül. 1817; Eleonóra-Antónia-Zsuzsánna sz. 1819 (Újhelyi János); Lajos sz. 1819 † 1819; Rudolf sz. 1820 † 1893; Tamás sz. 1822 † 1842; Zsuzsánna szül. 1823 (Komoróczy Péter); III. Sándor sz. 1825 † 1890 (Báró Uray Hulda); Amália sz. 1827 † 1849 (Ilosvay Ágoston); Elek sz. 1830 † 1830; Ujhelyi Krisztina (Ilosvay Ágoston); Aladár született 1858 Szatmármegye főjegyzője 1896 (Cserneki és Tarkeői Dessewffy Szeréna); Béla szül 1859; Tihamér szül. 1861 cs. és kir. kamarás, huszárkapitány; IV. Bálint sz. 1866 (Újhelyi Anna); Katalin szül 1889; György szül 1891; Péter szül 1896; VI. Sándor szül. 1892; János szül. 1895
160VII. Tábla.
II. János 1505–1554 Mátyóczi Ilosvay, a ki a IV. táblán (Konczházi Koncz Dorottya 1516); I. Mihály 1560–1587 †1591 előtt Mátyóczi Ilosvay (1. Ráskay Anna 1566 2. Ramocsa Fruzina 1568–1587; IV. István 1591–1624 (Mocsáry Erzsébet 1624; V. János szül. 1596-ban, megöletett 1665-ben (Béchi, Mátyfalvi Barts Anna 1638); II. Zsigmond 1636; VII. István 1645–1667; Zsófia 1645 (Putnoky István 1645); Krisztina 1645; Gergely 1645–1688 országgyülési követ 1688-ban (Bogdáni Farkas Judit 1660–1688); I. Sándor †; V. György 1666–1679 Mátyfalvi Ilosvay; III. Mihály †; IX. István 1701†; IV. Ferencz †; X. István 1701–1727 (1. Keviczky Mária 2. Kemecsey Magdolna, özvegy 1750–1758); VI. György 1691–1728 (Kölcsei Kende Klára 1696–1701); I. Sámuel 1677 †; VI. László †; Mária 1720–1733 (Szécsényi Mihály 1710); XI. János † 1749 előtt (Szentmihályi Zsuzsánna); VII. György 1720–1733 (Lévay Sára özvegy 1753); VIII. László 1768–1770 Folytatása a VIII. táblán; VIII. György; VIII. Péter 1770–1792; Szécsényi Klára özvegy 1746–1774 (Fáy Mihály); Leány 1770 (Tapolcsányi Sándor 1770); Sándor 1733; I. József 1773 † 1797 (Dombai Szegedi Mária 1773 † 1812); Juliánna 1746 özvegy 1774 (Domahidy Miklós); Ágnes 1746 1774 (Szúnyoghy János 1774); VIII. Ferencz 1747 † 1800 (Somlyói Szilágyi Kára); Klára 1774 (Tolvaj László 1774); IX. László 1765 † 1803 (1. ... † 1778 2. Bay Erzsébet † 1805); Fruzina 1775; Mária 1783 (Gyene Antal 1801); Miklós †; Gáspár †; Francziska 1792 † 1855 (Pongrácz Károly); Ferencz szül. 1747; István szül. 1760 † 1829 (Csaholczi Illés Ilona); József sz. 1762 † 1827; Anna szül. 1801 (Némethi József); Erzsébet 1808–1825 (Kaszonyi Pál); Leány 1808; György szül 1805 † 1837; Krisztina szül. 1810 † 1812; 1-től György † 1778; István; Eszter † 1785; 2-tól Polixena (Báji Patay István); Krisztina sz. 1782 (Gróf Tholdy Ádám); Erzsébet sz. 1785 † 1789; XIV. László sz. 1786 † 1832 (1. Csanády Krisztina 2. Kabos Rozália); II. Sándor szül. 1791 † 1825 (Óvári Pongrácz Terézia † 1846); X. Ferencz szül. 1813 elesett 1848 (Kis-Jókai Szakáll Katalin); Karolina † 1890; 2-tól XV. László †; Lilla † 1840; Mária †; Piroska szül. 1820 † 1821; Sándor szül. 1822 † 1830; Ignácz szül. 1823 † 1824; Katalin sz. 1824 † 1892 (Benedekfalvi Luby Zsigmond); III. Pál sz. 1838 él 1896 (1. Draveczky Aranka 2. Draveczky Amália); XI. Ferencz szül. 1840 †; Krisztina sz. 1842 él 1896 (Érkeserüi Buday Andor 2. Szalay Pál, év. ref. lelkész); Karolina sz. 1843 †; László sz. 1845 †; Sándor sz. 1847 †
II. János 1505–1554 Mátyóczi Ilosvay, a ki a IV. táblán (Konczházi Koncz Dorottya 1516); I. Mihály 1560–1587 †1591 előtt Mátyóczi Ilosvay (1. Ráskay Anna 1566 2. Ramocsa Fruzina 1568–1587; IV. István 1591–1624 (Mocsáry Erzsébet 1624; V. János szül. 1596-ban, megöletett 1665-ben (Béchi, Mátyfalvi Barts Anna 1638); II. Zsigmond 1636; VII. István 1645–1667; Zsófia 1645 (Putnoky István 1645); Krisztina 1645; Gergely 1645–1688 országgyülési követ 1688-ban (Bogdáni Farkas Judit 1660–1688); I. Sándor †; V. György 1666–1679 Mátyfalvi Ilosvay; III. Mihály †; IX. István 1701†; IV. Ferencz †; X. István 1701–1727 (1. Keviczky Mária 2. Kemecsey Magdolna, özvegy 1750–1758); VI. György 1691–1728 (Kölcsei Kende Klára 1696–1701); I. Sámuel 1677 †; VI. László †; Mária 1720–1733 (Szécsényi Mihály 1710); XI. János † 1749 előtt (Szentmihályi Zsuzsánna); VII. György 1720–1733 (Lévay Sára özvegy 1753); VIII. László 1768–1770 Folytatása a VIII. táblán; VIII. György; VIII. Péter 1770–1792; Szécsényi Klára özvegy 1746–1774 (Fáy Mihály); Leány 1770 (Tapolcsányi Sándor 1770); Sándor 1733; I. József 1773 † 1797 (Dombai Szegedi Mária 1773 † 1812); Juliánna 1746 özvegy 1774 (Domahidy Miklós); Ágnes 1746 1774 (Szúnyoghy János 1774); VIII. Ferencz 1747 † 1800 (Somlyói Szilágyi Kára); Klára 1774 (Tolvaj László 1774); IX. László 1765 † 1803 (1. ... † 1778 2. Bay Erzsébet † 1805); Fruzina 1775; Mária 1783 (Gyene Antal 1801); Miklós †; Gáspár †; Francziska 1792 † 1855 (Pongrácz Károly); Ferencz szül. 1747; István szül. 1760 † 1829 (Csaholczi Illés Ilona); József sz. 1762 † 1827; Anna szül. 1801 (Némethi József); Erzsébet 1808–1825 (Kaszonyi Pál); Leány 1808; György szül 1805 † 1837; Krisztina szül. 1810 † 1812; 1-től György † 1778; István; Eszter † 1785; 2-tól Polixena (Báji Patay István); Krisztina sz. 1782 (Gróf Tholdy Ádám); Erzsébet sz. 1785 † 1789; XIV. László sz. 1786 † 1832 (1. Csanády Krisztina 2. Kabos Rozália); II. Sándor szül. 1791 † 1825 (Óvári Pongrácz Terézia † 1846); X. Ferencz szül. 1813 elesett 1848 (Kis-Jókai Szakáll Katalin); Karolina † 1890; 2-tól XV. László †; Lilla † 1840; Mária †; Piroska szül. 1820 † 1821; Sándor szül. 1822 † 1830; Ignácz szül. 1823 † 1824; Katalin sz. 1824 † 1892 (Benedekfalvi Luby Zsigmond); III. Pál sz. 1838 él 1896 (1. Draveczky Aranka 2. Draveczky Amália); XI. Ferencz szül. 1840 †; Krisztina sz. 1842 él 1896 (Érkeserüi Buday Andor 2. Szalay Pál, év. ref. lelkész); Karolina sz. 1843 †; László sz. 1845 †; Sándor sz. 1847 †
161VIII. Tábla.
VIII. László, a ki a VII. táblán (Thegenyei Krisztina özvegy 1773); XI. László 1775–1817 Beregmegye másodalispánja 1784–1785; XIII. László 1833–1848 honvéd-főhadnagy 1848–1849; XIV. János 1832–1835 beregmegyei esküdt 1835 (Komlósy Klára); Anna; I. Bertalan (1. ... 2. Ortutay Terézia); Kornél †; Lázár †; Mária † (Keményesi István); Emma 1896 (Viscsák György); Lujza 1896 (Pelionicz József); Anna; 2-tól Mária (Geffert Menyhért Bártfa város főjegyzője); IV. Sándor körjegyző Ilonczán (Dolinay Bella); XIV. István sz. 1890
VIII. László, a ki a VII. táblán (Thegenyei Krisztina özvegy 1773); XI. László 1775–1817 Beregmegye másodalispánja 1784–1785; XIII. László 1833–1848 honvéd-főhadnagy 1848–1849; XIV. János 1832–1835 beregmegyei esküdt 1835 (Komlósy Klára); Anna; I. Bertalan (1. ... 2. Ortutay Terézia); Kornél †; Lázár †; Mária † (Keményesi István); Emma 1896 (Viscsák György); Lujza 1896 (Pelionicz József); Anna; 2-tól Mária (Geffert Menyhért Bártfa város főjegyzője); IV. Sándor körjegyző Ilonczán (Dolinay Bella); XIV. István sz. 1890
S most visszatérünk Karácson I. László harmadik fiához I. Jánoshoz, a kinek nevét 1470-ben olvassuk először, a midőn ügyvédi meghatalmazást kapott;* 1476-ban még életben volt, de utóbb már nem tétetik róla említés. Valószínű, hogy vagy korán halt el s fiai zsenge korukban maradtak árván, vagy pedig más vármegyéből nősülvén, neje birtokába tette át lakását s ezért nem fordúl elő neve a többi Ilosvayaknak szomszédaikkal folytatott viszályaiban. Két fia maradt: I. Lajos és II. János, a kiknek utódai rendesen Nagy Ilosvai előnevet viseltek, ámbár egyesek mást is használtak a régibb időkben, s a már tárgyalt Karácson ág is írta magát Nagy-Ilosváról.
* Lelesz, Actor. nr. 4. anni 1470.
A család genealogusai, a kik 1773. 1883. és 1859. években szerkesztettek egy-egy családfát,
valamint Krasznay Gábor úr is, a ki újabban állított egyet össze, semmit sem tudtak az ezen I. Lajos és II. János előtt élő Ilosvayakról, nem ismerték a Kisfalusyakat, sőt magát I. Lajost sem, s csak az első ősről, Tatamérról volt tudomásuk, de az is eléggé fogyatékos, mert életkorát a valóságnál egy egész századdal korábbra, 1200 tájára tették, a családi levéltár okmányaiban felfedezett, 1528 és 1570 között élő valamennyi Ilosvayt pedig, névszerint Mihályt, Lászlót, Miklóst, Orbánt, Ferenczet és Gábort egytől-egyig I. János fiának írták; tényleg azonban csak Mihály volt a fia egyedül, mert Lászlónak Lajos volt az atyja, Orbán, Miklós és Gábor Karácson I. László fiának I. Miklósnak, Ferencz pedig Karácson II. Lászlónak voltak a fiai, a mint ez utóbbiakat elé is adtuk már a maga helyén, a Karácson ág leszármazásánál.
Az 1773-ik és 1833-ik évi családfák, II. János apaságát leszámítva, teljesen hitelesek, támogatják az oklevelek is, de csak a Nagy-Ilosvai ágat hozzák le korunkig; ellenben az 1859-ben néhai Ilosvay Rudolf által szerkesztett s Nagy Iván sokszor idézett művébe is bejutott leszármazási tábla már nem olyan hiteles.
I. Lajos 1501-ben királyi embernek jelöltetett, 1519-ben még említtetik, 1551-ben pedig már néhainak iratott. Egy fia maradt: III. László, a ki 1551-ben jószágvesztésre itéltetett, mert Perényi Ferencz dajkájának a nyelvét kivágatta, s birtokaiba Kerepeczy Demeter és Mucsey Pál lettek beiktatva, de ez ellen óvást emelt és pedig jó eredménynyel, mert jószágait továbbra is megtartotta. Még ugyanazon évben ellentmondott a már nevezett Kerepeczy Demeternek és Mucsey Pálnak néhai Bilkey György fia János birtokaiba magvaszakadás czímén történt beiktatásának. 1570-ben Ilosvay Miklóssal állott perben egy bródi malom végett. 1552-, 1575-ben és 1576-ban mint királyi ember fordúl elő. Életben volt még 1598-ban szentjánoshava 9-én az ó-naptár szerint,* (= május 8.) de utóbb már nem említik okleveleink. Neje Pinkóczy Erzsébet 1572-ben lett, Miksa király adománya czímén, a szabolcsmegyei Gyulaházán valami részbirtokba beiktatva.* Négy fia maradt: II. Ferencz, V. István, I. Zsigmond és II. Tamás.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
* U. ott.
I. Zsigmond 1591-ben már nem volt életben. Utódait, ha voltak is, nem ismerjük.
II. Ferencz neve csak egyszer említtetik, 1591-ben.
V. István, ki ifjú Istvánnak is neveztetett, 1574-ben született, 1615-ben beregmegyei esküdt, 1623-ban királyi ember, 1626-ban pedig táblabíró volt. Élt még 1645-ben is. Nejétől, az ősmagyar Kaplon nemzetből származó Vinnay Borbálától négy fia és egy leánya született: II. Lajos, IV. László, I. Gáspár, V. Ferencz és Katalin Oroszy Tamásné.
IV. László 1649-ben és 1652-ben esküdt volt Beregmegyében. Más adatot nem ismerünk róla.
II. Lajos szintén esküdt volt Beregmegyében 1634-ben és 1639-ben, utóbb 1640-, 1642-ben és 1621643-ban* mint táblabíró működött s 1648-ban még életben volt. Felesége nevét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy két fia maradt: VIII. István és IV. Zsigmond.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
VIII. István 1665-ben* és 1670-ben* Ugocsa-megye másod-, 1671-ben pedig első alispánja volt,* 1678-ban Bicskey István helyettesítette* s még csak annyit tudunk róla, hogy három fia maradt: III. András, VI. Gábor és IX. György, de ezek egyikének sem voltak utódai.
* Századok, 1878. évf. 697.l.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
* Századok, 1878. évf. 697.l.
* Szirmay, Comit. Ugocsa. 53. l.
IV. Zsigmondról is csak annyit mondhatunk, hogy egy fia maradt: X. György, a ki 1693-ban ugocsamegyei táblabíró, 1708-ban pedig az elhalt Ujlaky István után az alispáni teendőket vitte,* 1709-ben első alispánná választatott s abba január 7-én ünnepélyesen be is iktattatott, viselte pedig ezen tisztséget 1711-ig,* a midőn Máramarosmegye hívta meg az alispáni székre;* 1716-ban és 1717-ben ismét Ugocsamegye alispánja volt,* s 1719-ben felmentvényt kapott megyéjétől a felől, hogy alispánsága idején a kurucz- és tatárjáráskor a kezeire bízott értéktárgyakat a tulajdonosoknak visszaszolgáltatta. 1710-ben hanyagúl járt el valami rendelet véghezvitele körül, ezért aztán Vay Ádám udvarmester panaszára azt felelte Rákóczy Ferencz fejedelem, hogy Ilosvayt a maga levelében fogja megdorgálni s reméli, azután majd serényebben fogja az utasításokat végrehajtani.* Neje Csebi Pogány Katalin volt, báró Perényi Gábor özvegye. Mostoha fia Perényi Zsigmond 1714-ben még kiskorú volt.* Gyermekei nem maradván, benne Ilosvay II. Lajos ágának magva szakadt.
* U. ott, 54. l.
* Sajátkezű feljegyzése az Ilosvay ltárban.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
1896/163Történelmi Tár, 1878. évf. 697. l. és Szirmay, Com. Ugocsa 55. l..
* Rákóczi-Tár, III. k. 224. l.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
I. Gáspár született 1612-ben, 1648 és 1651-ben királyi embernek volt kijelölve. Többet nem tudunk róla. Két fia ismeretes: VIII. János és II. Pál.
VIII. János 1666-ban beregmegyei esküdt volt, utóbb Szabolcsmegyébe költözött Gyulaházára, a szépanyja Pinkóczy Erzsébet által 1572-ben szerzett birtokba, s ott halt el nőtlenül.
II. Pál 1665-ben és 1666-ban említtetik Egy fia maradt: II. Ádám, a ki 1679-ben volt beregmegyei esküdt s a ki szintén Gyulaházára tette át lakását, a hol is 1687-ben még életben volt. Nejétől Szalai Barkóczy Borbálától született fiai: III. Ádám 1742-ben még élt Gyulaházán,* ismeretlen nevű nejétől egy fia maradt:
* Másolat Ilosvay László ltárában.
György, a ki 1716/7 körül született s 1802 május 23-án halt meg Gyulaházán.* Nejétől Teremy Máriától, a ki 1791 április 27-én halt el, öt fia ismeretes: Gáspár, Mihály, Ádám, József és Ferencz.
* Innentől kezdve György összes leszármazóira a gyulaházi ev. ref. egyház anyakönyve szolgált adataink forrásául, kivéve ott, a hol más forrást idézünk.
Gáspár 1769 november 4-én halt el Gyulaházán. Nejétől, Sándor Erzsébettől, a ki 1782 november 26-án Csuha Ferenczhez ment nőül, két fia és egy leánya maradt: János, László és Erzsébet.
László 1773 szeptember 29-én halt el mint gyermek.
Erzsébet 1770 február 19-én született, 1791 január 12-én férjhez ment Győrffy Lajoshoz, 1811-ben még életben volt.
János 1793 február 2-án vette nőül Kelecsényből Csicseri Ormós Borbálát, s valószínű, hogy rövidesen Kelecsénybe tette át lakását, mert neve nem fordúl elő többet a gyulaházi anyakönyvben. Két leánya ismeretes: Zsuzsánna és Katalin.
Zsuzsánna 1821-ben mint hajadon, 1834-ben mint Nagy György neje, 1839-ben pedig mint Csicseri Ormós József házastársa van fölemlítve.
Katalin háromszor ment férjhez: 1-ször Vitéz Sámuelhez, 2-szor Köröskényi Lászlóhoz és 3-szor 1848 július 23-án Nyárády Dánielhez.
Mihály 1750/2-ben született, meghalt Gyulaházán 1810 márczius 9-én. Első neje Tóth János leánya, Borbála volt, kivel 1777 január 7-én kelt egybe, s a ki 1796 február 29-én halt el. Második neje pedig Koszta Rebeka volt. Az elsőtől Krisztina, Juliánna, Mihály, másik Mihály, 163Erzsébet és Gáspár, a másodiktól pedig Rebeka és Áron nevű gyermekei születtek.
Krisztina született 1777 október 15-én.
Juliánna született 1779 május 3-án, meghalt 1800 január 6-án.
Mihály született 1781 május 11-én, meghalt 1883-ban.
Mihály született 1783 július 27-én.
Erzsébet született 1789 márczius 28-án, 1802 április 30-án halt meg a száraz malom által összetörve.
Gáspár született 1793 február 12-én, meghalt 1849 márczius 2-án. Nejétől, Varga Ferencz leányától Krisztinától, kit 1830 január 12-én vett nőül, s a ki 1860 január 10-én halt meg életének 60-dik évében, három leánya született, ú. m. Eszter 1831 márczius 25-én, Erzsébet 1834 november 20-án, meghalt 1835 augusztus 22-én, és Zsuzsánna 1836 július 5-én.
Rebeka született 1798 január 1-én.
Áron született 1800 augusztus 30-án.
Ádám 1778 január 13-án vette nőül Ugornyáról Tóth Klárát, második neje Budaházy Juliánna volt, a harmadikkal, Pátroháról való Pótor Teréziával, Mozga József özvegyével 1802 január 19-én kelt össze. Második nejétől két fia és két leánya született: János, József, Julianna és Éva, a harmadiktól pedig négy: György, László, Pál és Péter.
Éva 1791 április 15-én született.*
* Vitkai róm. kath. anyakönyv.
János születési évét nem tudjuk, 1795 április 14-én halt el.
Juliánna Kendi Mihályné 1805 október 25-én halt meg Paposon, 20 éves korában.
József 1798-ban született, mint vak és nyomorék 1806 november 6-án halt meg.
György született 1805 április 19-én, meghalt 1811 október 20-án.
László született 1808 augusztus 21-én.
Pál született 1809-ben, meghalt 1810 deczember 10-én.
Péter született 1811 október 24-én, meghalt 1811 október 28-án.
József (György fia, III. Ádám unokája) 1783 február 24-én vette nőül Raksányi Borbálát, a ki 1784 április 24-én halt el, s kitől egy fia maradt István. Második nejével Hetey Máriával 1793 február 26-án kelt egybe, s ettől egy fia ismeretes: László, a ki 1801 okt. 17-én született.
István 1783/4-ben született és 1840 január 16-án halt el. 1810 február 20-án nőül vette Fülöp József leányát Zsuzsánnát, a ki 1827 deczember 30-án halt meg gyermekágyban, életének 33-dik évében* s kitől négy leánya és egy fia született: Juliánna, Zsuzsánna, Erzsébet, Juliánna és József.
*
Juliánna született 1812 április 6-án, meghalt 1812 julius 30-án.*
*
Zsuzsánna született 1813 október 24-én, meghalt 1871 április 29-én, 1835 február 9-én férjhez ment Pap Györgyhöz, a ki őt 1854 január 11-én hagyta özvegyen.
Erzsébet született 1816 márczius 3-án, meghalt 1854 november 28-án, 1838 február 20-án nőül vette Uzonyi István, a ki 1870 október 7-én halt meg 62 éves korában.
József született 1821 április 8-án, meghalt 1827 június 14-én.
Juliánna született 1827 deczember 4-én.
Ferencz György fia III. Ádám unokája született 1761/2-ben, meghalt 1831-ben augusztus 18-án. Első neje Farkas Borbála volt s ettől három leánya és három fia született: Zsuzsánna, Sára, Zsuzsánna, Ferencz, János és másik János. Második feleségétől, Jónás Borbálától, a ki 1829 október 18-án halt meg 73 éves korában, nem maradtak gyermekei.
Zsuzsanna meghalt 1789 augusztus 14-én.
Sára született 1788 július 27-én, meghalt 1858 január 1-én, 1805 február 19-én férjhez ment Nagymáté Pálhoz, a ki 1809-ben részt vett a nemesi felkelésben s a ki 1846 július 6-án halt meg.
Zsuzsánna született 1791 január 23-án.
Ferencz született 1795-ben, meghalt 1802 június 5-én.
János született 1797 június 4-én, meghalt 1799 május 15-én.
János született 1799 július 14-én.
V. Ferenczről csak annyit tudunk, hogy Beregmegye táblabírája volt 1649-ben, s hogy egy fia maradt: Márton, a ki 1661-ben és 1665-ben említtetik az élők között a kinek nejétől, a harmadik magyar király Aba Sámuel véréből származó Lápiszpataky Erzsébettől két fia született: X. János és II. Mihály.
164X. János, másként Dávid 1709-ben említtetik első ízben, 1713-ban táblabíró, 1727-ben királyi ember, 1731-től 1734-ig pedig Beregmegye alispánja volt. Ő alatta kezdetett meg a megyeház építése.* 1740-ben tett végrendeletet, meghalt 1741-ben. Első nejétől, Somosi Somossy Annától egy fia és egy leánya született: VII. Ferencz és Borbála, 1742-ben már Dolinay Miklós beregmegyei táblabíró házastársa. Második nejétől pedig Szentmihályi Zsuzsánnától három kiskorú leánya maradt: Erzsébet, Karolina és KIára.
*Beregmegyei jegyzőkönyv, 110. l. 43. sz.
VII. Ferencz és Borbála 1742 május 20-án egyességre léptek mostoha anyjukkal Szentmihályi Zsuzsánnával s atyjuk végrendeletén anynyit változtattak, hogy a gulácsi szerzeménybirtok egészen Ferencznek jutott, – a juhok és sertések az özvegy, két mostoha és három édes gyermeke között hat egyenlő részre osztattak, a temetési költségeket egészen az özvegy és leánykái viselték, a vermes élet és a fényeslitkei vetés az özvegyé és leányaié, a gyulaházi vetésnek fele szintén az özvegyé, másik fele pedig az öt gyermeké lett, a zemplénmegyei czékei udvarházban és tartozékaiban lévő részöket, valamint Kárászban és Eszenyben egy-egy telket osztatlanúl közösre hagytak, – a gyulaházi három puszta telket maguk között hat felé osztották. Ezeken kívül jutott az özvegynek Ilonczán 5 jobbágy és egy puszta telek, Bródon két jobbágy, Polyánkán pedig, mely akkor Lozának neveztetett, két jobbágy és két puszta telek, ellenben Ferencznek és Borbálának Ilonczán két jobbágy és egy puszta telek, Polyánkán öt jobbágy, Ilosván az udvarház, Gyulaházán két jobbágy és egy puszta telek, végre Bródon Mahunrács (?) teleke adatott által.* VII. Ferencz Ilosván lakott s 1758, 1760, 1765, 1768, 1769, 1773 és 1775-ben Beregmegye főszolgabirája volt; téves tehát azon állítás, hogy 1773-ban alispán lett volna,* mert még 1775-ben is csak főszolgabiróságot viselt; 1775-ben táblabírónak íratik, 1773-ban pedig a család pallosjogát gyakorló bíró volt*, ezen évben szerkesztett egy – a már említett tévedés leszámításával, – teljesen hiteles családfát is. Neje Komlósy Krisztina volt, kitől egy fia és öt leánya maradt: IX. Ferencz, Anna Vitéz Sándorné, Borbála Gulácsy Sándorné,
* Másolat Ilosvay László úr ltárában.
* Nagy Iván, id. mű. Pótlékkötet, 286. l.
* Sajátkezű aláirása az általa készített családfán, Ilosvay László úrnál.
Ágnes Bessenyey Miklósné, Júlia és Katalin. A két utolsó sorsáról nincs tudomásunk.
IX. Ferencz született 1750-ben, 1784-ben hadnagy volt a beregmegyei gyalogos nemes seregben*, 1689-ben, 1691-ben Beregmegye számvevője*, 1802-ben pedig táblabírája volt.* Ilosván lakott, de bírt Ugocsamegyében is, Rákóczon és Fancsikán.* Meghalt Ilosván 1812 május 25-én.* Nejétől Darvay Krisztinától két fia és két leánya maradt: Gedeon, Dániel, Janka és Terézia.
* Lehoczky Tivadar, id. mű.
* Beregmegye jegyzőkönyve.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
* Szirmay, Com. Ugocsa 89. és 120. l.
*Bilkei ev. ref. anyakönyv.
Terézia Halmányi Lajosné lett.
Janka 1805 deczember 8-án ment nőül Darvay Dánielhez, 1830-ban még életben volt mint özvegy.*
* Bilkei ev. ref. anyakönyv.
Gedeon 1803-ban táblabíró, 1804-ben helyettes alszolgabíró, 1805-ben a felkelt nemes gyalogseregben százados, 1805-től 1825-ig pedig alszolgabiró volt a felvidéki járásban. 1843-ban még életben volt, utóbb nőtlenül halt el.
Dániel 1814-ben beregmegyei táblabiró, 1825-től 1828-ig alszolgabiró,* 1828-tól 1832-ig főszolgabiró volt. Az Erk hegyen szép úri lakot építtetett, mely most már romokban hever. Meghalt 1844 augusztus 27-én.* Neje Zala-Kopolcsi Domokos Dienes és Nagy-Váradi Várady Mária leánya volt, Domokos Róza, kitől öt fia és hat leánya született:
* Eredeti.
* Bilkei ev. ref. anyakönyv.
1. Bálint-Ferencz, született 1815 január 1-én, meghalt 1820 november 20-án.
2. Lujza-Czeczilia, született 1816 január 15-én, idb. Darvay Péterhez ment nőül.
3. Piroska-Jozefa-Rozália, született 1819 január 21-én, Darvay ifj. Péter neje lett.
4. Bálint-András-Zsigmond, született 1821 május 27-én, nőtlenül halt el, 1840 és 1842-ben Beregmegye tiszteletbeli aljegyzője volt.
5. Terézia-Jozefa, született 1824 márczius 1-én, meghalt Ilosván 1881 június 11- én, özvegyen 165hagyva férjét Tolvaj Istvánt, kivel 1843 október 3-án lépett volt házasságra.
6. Kálmán-Árpád, született 1827 június 6-án, a meghalt 1827 június 13-án.
7. Krisztina, született 1829 február 14-én, Dercsényi Istvánné, jelenleg (1895) Kemecsén lakik Szabolcs megyében.
8. Kálmán, született 1830 szeptember 21-én, 1848-ban a X. honvéd zászlóaljba lépvén, utóbb főhadnagy lett és több ütközetben vett részt, 1858-ban a farsangi mulatságok áldozata lett, gyermekei nem maradtak s vele X. János-Dávid fia ága sírba szállott.
9. Gyula született 1834 szeptember 29-én, meghalt 1834 október 6-án.
10. Mária, születése nincs bejegyezve a bilkei ev. ref. egyház anyakönyvébe, Gáthy Sámuelhez ment férjhez.
11. Róza, született 1837 július 13-án,* Dancs Lajoshoz ment nőül.
* A Dániel összes gyermekeire vonatkozó adatok a bilkei ev. ref. egyház anyakönyvében.
II. Mihály nevét csak egyetlen egyszer olvassuk 1680-ban. Valószinű, hogy már ő költözött a zemplénmegyei Czékére, a hol utódai még ezen század elején is birtokosok voltak. Nejétől Gerőcs Máriától egy fiat ismerünk, II. Imrét, a ki tévesen íratik Rákóczy hívének és gyermektelennek,* mert a fejedelem világosan mondja emlékiratában, hogy az ő híve Ilosvay Imre, a Bálint testvére volt, tehát a Karácson ágon álló I. Imre volt Rákóczy ezredese s ezt már el is mondottuk a maga helyén, – hogy pedig Mihály fia II. Imrének maradtak utódai, azt is látni fogjuk.
* Nagy Iván, id. mű. Pótlék kötet, 286. l.
II. Imre öröklött birtokán, Czékén lakott Zemplén vármegyében, de a rokonságot fentartotta a beregmegyei Ilosvayakkal s 1737-ben meg is látogatta attyafiát Ferenczet.* Nejétől, kinek nevét azonban nem ismerjük, egy fia maradt csak: IV. Imre, a ki 1721 vagy 1722-ben született s 1752 május 11-én megszerezte csere útján Ilosvay VII. Ferencztől annak Zemplénmegyében fekvő czékei, kisfaludi és a nagy erdőben lévő részét, valamint a beregmegyei bródi Mahunrács (?) telek felét, oda adván ezekért az ilosvai jószágban lévő minden igényét.* Meghalt Czékén 1792 november 2-án.* Neje Ficzel Rozália 1723 vagy 1724-ben született s szintén Czékén halt el 1792 augusztus 26-án. Három fia és egy leánya maradt: III. József, VI. Imre, X. László és Erzsébet, Nemes Ferenczné.
* Eredeti Ilosvay László úr ltárában.
* Eredeti Ilosvay László úr ltárában.
* Czékei róm. kath. anyakönyv.
III. József, 1760-ban született Czékén s ugyanott lépett házasságra mint legényember Zboray Annával, Miklósy Gáspár 44 éves özvegyével, 1787 deczember 27-én. Második neje, de a kinek neve nincs bejegyezve az anyakönyvbe, 1810 április 9-én halt el életének 49-ik évében. Harmadik felesége Zboray Katalin volt, a kit 1824-ben hagyott özvegyen. Gyermekei egyik házasságából sem maradtak.
VI. Imre 1761-ben született Czékén s ugyan ott vette nőül Czehánszky György özvegyét Rapkay Teréziát 1792 április 23-án. Meghalt 1826 február 19-én. Csak egy fiáról van tudomásunk, XII. Lászlóról, a ki 1803-ban született Czékén, de élete folyását nem ismerjük.*
* Valamennyi adat a czékei róm. kath. egyház anyakönyvében.
X. László 1765 október 10-én született Czékén.* 1797 január 4-én zálogba adta czékei udvarházát, minden tartozékaival együtt, 420 vonás forintért Zsigovényi Czecziliának, mint osztályos attyafia Ilosvay Borbála, X. János-Dávid leánya unokájának és férjének Szele-Farmosi Bodó Lajosnak,* s még ugyanazon év április 6-ára megidéztette hivatalos úton Ilosvay IX. Ferenczet Czékére, az eddig osztatlan állapotban lévő zemplénmegyei jószágoknak közöttük való felosztására, de Ilosvay Ferencz azt felelte, hogy az ő atyja idősebb Ferencz még 1752-ben átadta czékei és egyéb azon vidéki részbirtokait az idéztető Ilosvay László atyjának, Imrének, annak az ilosvai jószágban lévő részeiért s így neki semmi köze sem lévén már a zemplénmegyei birtokokhoz, – nem is megy el az osztályra.* Ezek után elköltözött Ilosvay X. László Zemplénmegyéből s 1802 május 3-án nőül vette Krasznai Krasznay Annát,* letelepedvén vele Eörben, Szatmár-megyében. 1661824 márczius 21-én zálogba adta 600 váltó forintért Boronkay Ágostonnak 12 évre azon zemplénmegyei kisfaludi részjószágot, melyet a magnélkül elhalt testvér bátyja III. József után örökölt volt. Meghalt Eörben 1841 június 5-én,* neje 1834-ben halt el. Két fia és három leánya maradt:
* Eredeti keresztlevél Ilosvay László úr ltárában.
* Eredeti u. ott.
* Eredeti Ilosvay László úrnál.
* Nyir-baktai róm. kath. anyakönyv.
* Paposi róm. kath. anyakönyv.
1. Viktória, született Eörben 1803 április 2-án,* 1836 január 17-én nőül ment Kleiszensz Károly orvoshoz,* meghalt Eörben 1881 április 12-én.
* Vitkai róm. kath. anyakönyv.
* Paposi róm. kath. anyakönyv.
2. Lajos, kiről alább.
3. Veronika, született Eörben 1808 február 7-én,* s ott él ma is mint hajadon.
* Nyir-baktai róm. kath. anyakönyv.
4. Anna, született 1815-ben, meghalt Eörben 1883 január 31-én, mint hajadon.*
* Paposi róm. kath. anyakönyv.
5. István, született Eőrben 1810 október 26-án,* s ott halt el 1845-ben, nejétől Simonyi Annától hét gyermeke született:
* Vitkai róm. kath. anyakönyv.
a) Márton, született 1838 márczius 7-én, meghalt márczius 30-án.
b) György és
c) János ikrek, születtek 1838 november 28-án,, de harmadnapra elhaltak.
d) Erzsébet, született 1839 deczember 11-én, elhalt öt hetes korában.
e) Ignácz, született 1841 február 7-én, meghalt 1852 deczember 9-én.
f) Terézia, született 1843 június 15-én, meghalt június 28-án.
g) István, született 1845 márczius 5-én,* 1870-ben eltávozott Eörből s azóta nyoma veszett.
* Az István gyermekeire vonatkozó adatok a paposi róm. kath. egyház anyakönyvében.
III. Lajos 1806 január 29-én született Eörben,* 1842-ben Kömörön lakott Szatmármegyében, meghalt 1872 márczius 8-án Penyigén,* 1833 február 16-án vette nőül Búji Jékey Viktóriát,* de ezen házasságából nem maradtak gyermekei. Másodszor Tóth Polixénát vezette oltárhoz Ramocsaházáról, kitől 1837 október 15-én egy leánya született: Emilia, Bagossy Menyhértné. Harmadik nejével Szolnoki Jármy Máriával,* a ki 1870 július 14-én halt el Penyigén,* 1839 április 15-én kelt össze* s tőle négy gyermeke maradt:
* Nyir-baktai róm. kath. anyakönyv.
* Penyigei ev. ref. anyakönyv.
* Fehér-gyarmati róm. kath. anyakönyv.
Jármy Mária leszármazása:
Jármy József, Kércsen; Budaházy Mihály, Veskóczon; Jármy Gergely, szül. Kércsen; Budaházy Sára, szül Kércsen; Jármy Mária † 1870 Penyigén, Ilosvay Lajos † 1872 Penyigén
* Penyigei év. ref. anyakönyv.
* Fehér-gyarmati róm. kath. anyakönyv.
1. Erzsébet, született 1840-ben, meghalt 1872-ben mint Nagy Mór v.-oroszi birtokos neje.
2. Ágoston, született 1842-ben, 1861-ben a reformatus hitre tért át, jelenleg (1896) körjegyző Pappon, Szabolcs megyében. Első neje Jaksics Eugenia volt, a második Molnár Janka, de gyermekei egyiktől sincsenek.
3. Katalin, született 1844-ben s nénje Erzsébet halála után sógorával Nagy Mórral lépett házasságra.
XVI. László született 1846-ban, márczius 1-én Kömörőn, Szatmármegyében, 1866-ban a református vallásra tért; jogi tanulmányait elvégezvén, 1868-ban fogalmazó gyakornok lett Szatmármegyében a nagy-károlyi törvényszéknél, de már az év végén maga mellé vette Újfalussy Miklós főispáni titkárnak, 1869-ben tiszteletbeli aljegyző és törvényszéki iktató lett, 1872-ben másod aljegyzővé választatott és helyettes szolgabirónak neveztetett ki a központban, 1875-ben az első aljegyzőségre lépett elő, de már deczemberben Szörénymegyébe küldetett, mint a királyi biztos titkára s ott 1876-ban főjegyzőnek neveztetett ki, 1879-ben pedig helyettes alispán lett, mely állásáról azonban 1880-ban lemondott és Szatmármegyébe tért vissza, a hol is 1881-ben tiszteletbeli főjegyzővé neveztetett ki, majd 1882-ben a máté-szalkai járás főszolgabirójává választatott, végre 1884-ben segéd-levéltárnok, 1886-ban megyei számvevő, 1894-ben pedig tiszteletbeli főszámvevő lett. Nejét Vajda Bellát 1871 június 27-én vezette oltárhoz Nagy-Károlyban s a következő élő gyermekei vannak:
1. Anna, született Nagy-Károlyban 1872 szeptember 6-án, 1895 május 28-án férjhez ment ugyan ott Boros Dezsőhöz.
1672. Bella, született Nagy-Károlyban 1874 június 1-én.
3. Károly, született Karánsebesen 1877 szeptember 20-án.
4. Margit, született Nagy-Károlyban 1885 január 24-én.
5. István, született Nagy-Károlyban 1888 augusztus 16-án.
6. Erzsébet, született Nagy-Károlyban 1891 szeptember 5-én.
III. Lászlónak, negyedik fia II. Tamás 1578-ban született, 1634-ben Beregmegye táblabírája volt, 1648-ban még mint élőről tétetik említés, ezenkívül még csak azt tudjuk róla, hogy hat fia maradt: VI. István, V. László, VI. Miklós, III. Tamás, IV. Péter és III. Gábor.
VI. István és III. Gáborról semmi adat sem maradt reánk.
III. Tamás 1636-ban beregmegyei esküdt volt. Utódairól nincs tudomásunk.
V. Lászlóról csak egyszer tétetik említés 1648-ban. Utódait szintén nem ismerjük.
IV. Péter neve 1630-ban említtetik először, 1638-ban megyei csendbiztos, 1642 és 1669-ben* táblabiró, 1665-ben pedig a németek ellen felkelt nép kapitánya volt.* 1669-ben zálogba adta több dobrókai jobbágy-telkét Dolhay Györgynek és feleségének Szuhay Erzsébetnek. 1671-ben még életben volt. Nejétől, Fülpösy Zsófiától csak egy leánya született: Borbála, a ki 1652-ben már Lázár Pálné volt.
* Sajátkezű aláírása.
* Beregmegyei jegyzőkönyv.
Fülpösy Zsófia őseit és Ilosvay Borbála utódait mutatja a mellékelt táblázat.
Dersy Márk (Szepesy Ilona); Márk; Albert; János; Gáspár; Borbála (Parlaghy László); Parlaghy Anna (Paksy Gáspár); Paksy Erzsébet (Fülpösy András); Fülpösy Zsófia (Ilosvay Péter 1630-1671); Fülpösy Zsófia (Ilosvay Péter 1630-1671); Ilosvay Borbála 1652 (Lázár Pál 1652); Lázár Mária (Bogárdy Bálint); Bogárdy György 1763 (Ilosvay Karácson Borbála; Lajos 1763; Bogárdy Lajos 1771, 1783; György 1783; Elek 1771, 1783
VI. Miklósról csak egyszer tétetik említés 1648-ban. Nejétől Papp Zsófiától egy fia maradt: VII. Miklós, a ki 1631-ben született s 1695-ben még életben volt. Első neje Csepei Zoltán Anna, a második Csókásy Mária volt, Csókásy N. és Bilkei Gorzó Éva leánya. A Zoltán család czímerének még kiadatlan sisakdísz változatát itt bemutatjuk Zoltán Pál 1755-ik évi pecsétjéről.
VIII. Miklósnak Csókásy Máriától csak egy fia maradt: XII. János, a ki 1639-ben és 1642-ben Beregmegyében egészségügyi biztos volt s a kinek feleségétől Leveleki Molnár Annától két fia született: XIII. János és XI. György, ez utóbbi 1777-ben említtetik, gyermekei nem maradtak.
XIII. János 1770 és 1775-ben beregmegyei esküdt, 1784-ben tiszteletbeli főszolgabíró, 1785-ben pedig táblabiró volt. Nejétől, Szigethi Tóth Erzsébettől, a ki 1798-ban özvegynek íratik s utóbb a Karácson ágból származó Ilosvay VII. Gáborhoz ment nőül, – kivel másodfokú unokatestvér volt, – hat fia és egy leánya maradt:
1. Sámuel, az író, született 1775 deczember 5-én, 1803-ban Beregmegye táblabirája, utóbb a helytartó tanácsnál volt alkalmazva Budán s ott halt el mint titkár nőtlenül 1836 november 4-én.
2. Erzsébet, Komlósy Antalné, meghalt Ilosván, 1830 január 8-án.*
* Bilkei ev. ref. anyakönyv.
1683. György, kiről alább.
4. Ignácz, született 1782-ben, meghalt Ilosván, 1811 február 24-én.
5. Ábrahám, született 1778-ban, meghalt nőtlenül 1815 június 15-én.
6. Lajos, 1801 május 13-án halt el mint gyermek.
7. Ádám, 1810-ben levéltárnok, 1814-ben táblabiró és másod aljegyző, 1818 és 1819-ben első aljegyző volt Beregmegye tisztikarában, meghalt 1819 október 6-án.* Nejétől Hankuss Klárától, ki utóbb Ilosvay Károlyhoz ment nőül, négy leánya született:
*
a) Eleonóra, született 1810 október 28-án, meghalt másnap.
b) Karolina-Eleonora, született 1816 január 15-én, meghalt 1817 június 4-én.
c) Karolina-Terézia, született 1817 szeptember 29-én.
d) Eleonóra-Anatonia-Zsuzsanna született 1819 augusztus 10-én.* Tisza- Újhelyi Újhelyi Jánoshoz ment férjhez, leányukat Újhelyi Krisztinát Ilosvay Ágoston vette nőül.
* Valamennyi adat a bilkei evang. reform. anyakönyvben.
XII. György 1780-ban született, 1803-ban Beregmegye táblabirája, 1805-ben tiszti alügyésze, 1814-ben főügyésze volt, 1825 augusztus 22-én helyettes alispánná lett,* 1827-ben pedig elnöke volt azon bizottságnak, mely a Szaszko és Holubina között tervezett útvonal megvizsgálására és arról javaslattételre küldetett ki. 1828-ban egy szabad házat vett Munkácson a megyétől az Új-utczában, mely később a gróf Schönborn család uradalmába jutott s utóbb katonai laktanyának használtatott.* Idősebb korában lakását Pestre tette át s ott 1853 november 25-én rablógyilkosság áldozata lett. Neje Zala-Kopolcsi Domokos Zsuzsánna, kit 1817-ben vett nőül, anyai ágon az ős magyar Szalók nemzetből eredő Baládffy családból származott, melynek törzse Simon bán már 1317 előtt birta Erdélyben egyebek között Almást, Darlaczot, Somogyont és talán Kendhidát és Csikmántelt is. Fiai zálogba adván Hevesmegyei tisza-szalóki és eger-szalóki ősi birtokaikat, véglegesen Erdélyben telepedtek meg. Töredékes családfájuk következőleg alakúlt:
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
* Lehoczky, id. mű.
Simon bán, de genere Szalók 1317; Tamás 1325; Jakab 1328–1344; Miklós 1328–1355 de Darlacz; György mester 1328–1333; Mihály; Demeter 1328–1344; Leány (Szentpáliné); János 1366 de Csikmántel; István 1377–1391 de Darlacz; Tamás 1377–1391 de Darlacz; László 1380 de Darlacz; Jakab 1344–1358 de Somogyon; Simon 1344–1358 de Somogyon; Péter 1344–1355; János 1344–1358 de Somogyon; Antal de Darlacz † 1413 előtt; György; Móris 1333–1354 de Bekchen; Katalin 1333 Szepethneki Miklós 1333); Balád 1344–1358 de Kendhida; János 1344–1358 Konya de Kendhida; István 1344–1372 de Kend, de Kendhida; Miklós 1344–1372 de Kendhida; Domonkos 1413 de Kend, de Kendhida; Balád 1413; Tamás 1413
Ezektől származott a Baládffy család, melyből 1593-ban élt Zsigmond, a kitől leányágon következőképen eredt a Domokos család egyik vonala:
169Baládffy Zsigmond 1593; Margit (Várady János); Várady István; Ferencz; Klára (Domokos Péter); Domokos Péter; Domokos; Domokos Lajos debreczeni főbiró (Kenessey Katalin); Dienes tengerész angol szolgálatban (Nagyváradi Várady Mária); Zsuzsánna (Ilosvay György); Bálint †; Róza (Ilosvay Dániel)
Ilosvay XII. Györgynek négy fia és két leánya született:
1. Lajos, született 1819 deczember 13-án, meghalt más nap.*
* Bilkei év. ref. anyakönyv.
2. Rudolf született 1820 deczember 10-én,* hites ügyvéd, 1842-ben Beregmegyének tiszteletbeli jegyzője, 1845-ben pedig táblabirája volt, 1848-ban beállván honvédnek, utóbb százados és zászlóaljparancsnok lett. 1861-ben törvényszéki biró volt. Megvette Ilosvay Kálmán ilosvai, ilonczai polyánkai, bródi és csertészi birtokait az erkhegyi úri lakkal együtt, de utóbb 1866-ban eladta Buzáth Kajetánnak* s attól fogva ügyvédeskedett Ilosván s ott halt el nőtlenül 1893 április 8-án.*
* U. ott.
* Lehovzky, id. mű.
* Bilkei év. ref. anyakönyv.
3. Tamás született 1822 január 24-én, meghalt mint jurátus 1842 október 27-én.
4. Zsuzsánna született 1823 május 25-én, Komoróczy Péterhez ment nőül.
5. Sándor, kiről alább.
6. Amália, született 1827 deczember 20-án, meghalt 1849 szeptember 17-én, mint Ilosvay Ágoston neje.
7. Elek született 1830 április 21-én, meghalt ugyanazon év július 7-én.*
* Valamennyi adat a bilkei év. ref. egyház anyakönyvében.
III. Sándor született 1825 november 30-án Ilosván,* meghalt 1890 szeptember 6-án Nyír-Megyesen, Szatmármegyében. 1848-ban beregmegyei helyettes esküdt volt, a midőn május 26-án kiküldetett a felvidéki járásba az önkéntesek szervezésére.* Utóbb Szatmármegye tiszteletbeli főjegyzője volt, 1881-ben pedig a függetlenségi párt Beregmegye felvidéki választókerületében képviselő jelöltnek léptette fel. Birt Ilosván, Ilonczán, Bródon, Polyánkán, Bilkén, Szajkófalván és Dobrókán Beregmegyében, Rákóczon Ugocsamegyében, Nyír-Megyesen, Kocsordon és Tyukodon Szatmármegyében. Nejét Báró Uray Huldát, a kinek őseit ezen táblázat mutatja, 1857 június 15-én vette nőül.
* Bilkei év. ref. anyakönyv
* Lehoczky id. mű.
Uray Sámuel – Majos Erzsébet; Ludányi Bay Ádám – Csebi Pogány Krisztina; Báró Uray Bálint; Bay Anna; Báró Uray Hulda szül. Tyukodon 1835 november 28-án meghalt Majtison 1876 július 3-án
Négy fia maradt: Aladár, Béla, Tihamér és Bálint.
Aladár született Tyukodon 1858 június 15-én, 1895 deczember 19-én Szatmármegye főjegyzőjévé választatott. Neje Dessewffy Szeréna, kit Nagy-Doboson 1887 április 17-én vezetett oltárhoz s kinek négy őse a táblázaton látható:
Cserneki és Tarkői Dessewffy Pál – Benedekfalvi Luby Amália; Szakállasfalvi Lengyel János – Szentmiklósi Vincze Anna esküvő Fekete-Győrösön; Dessewffy János szül. 1834 † 1888 nov. 17-én Lengyel Jolán esküvő Debreczenben 1864 november 20-án; Dessewffy Szeréna született Debreczenben 1865 október 9-én
Három gyermekük van:
1. Katalin, született Nyír-Megyesen 1889 márczius 18-án.
2. György, született Nyír-Megyesen 1891 október 15-én.
3. Péter, született 1896 Augusztus 1-én.
Béla született Tyukodon 1859 július 26-án, Nyír-Megyesen lakik nőtlenül.
Tihamér született Tyukodon 1861 június 13-án. Cs. és k. kamarás és huszár kapitány.
170Bálint született Nyír-Megyesen 1866 május 23-án. Jogtudor, 1890 január 1-én szatmármegyei aljegyző, 1892-ben alszolgabiró, 1893-ban pedig főispáni titkár lett, miniszteri fogalmazói ranggal. Nejét Újhelyi Annát 1891 június 9-én vette nőül Debreczenben, a kinek őseit ezen táblázat mutatja.
Tisza-Újhelyi Újhelyi János – Tisza-Ujhelyi Újhelyi Jusztina esküvő 1842-ben Tisza-Újhelyben; Adorjáni Ráthonyi Károly – Homoród-Szt-Páli Szentpáli Mária esküvő 1832-ben Halmiban; Újhelyi András szül. 1844-ben T.-Újhelyben Ráthonyi Emma szül. 1841-ben Halmiban esküvő 1868-ban Halmiban Újhelyi Anna szül. 1870-ben Tisza-Újhelyben
Két gyermekük van: Sándor, a ki 1892 augusztus 6-án Csengerben és János, a ki 1895 augusztus 14-én Nagy-Károlyban született.
***
II. János neve 1508-ban említtetik első ízben, a midőn kérelmére II. Ulászló király márczius 19-én úgy az ő, mint testvére Lajos részére átiratta a Maximháza határjárásáról kiadott és Károly király által megerősített 1342-ik évi bizonyságlevelet.* 1523-ban királyi embernek jelöltetett. 1518-ban perben állott Karácson Istvánnal és fiaival Péterrel, Andrással és Jakabbal, valamint néhai Ilosvay (máskor rendesen Kisfalusy) Demeter fiaival Istvánnal és Andrással, a kik ilosvai szántóföldjeit és egy malom helyét még 1505-ben erőszakosan elfoglalták, de viszont ő ellene is pert támasztott Karácson István többféle kártételek miatt. 1525-ben a katonai törvényszék (militaris curia) elé idéztette Lajos király Perényi Gábor ugocsai főispán panaszára, minthogy Perényi dandárát, melynek évdíjas tagja volt,* elhagyva, 1524 deczember közepe táján a beregmegyei zászlóhoz csatlakozott. 1532-ben adományba kapta János királytól a hűtlen Konczházi Koncz Tamás és Mátyás ungmegyei birtokait, de a beiktatásnak a két Konczházy ellentmondott. 1545-ben Büdy Mihály munkácsi várnagygyal perelt Ilosvay Karácson Ferenczczel együtt a «Hát» erdő végett, 1546-ban pedig az ilosvay határban fekvő Mocsár nevű erdejében termett makk felétetése és kisfalusi jobbágyainak kifosztása miatt emelt vádat a munkácsi várnagy ellen. Végre 1547-ben Karácson Ferenczet és Istvánt idéztette törvény elé az ilosvai határhoz tartozó Mocsár és Halastóhelye nevű szántóföldjei elfoglalásáért. 1554-ben még életben volt, de ezentúl már nem említik nevét az oklevelek. Neje Konczházi Koncz Aladárnak és Mátyóczy Péter leányának Annának a leánya volt, Koncz Dorottya,* kit mint Sztrittey Miklós özvegyét vett volt nőül, kivel Mátyóczon, Ungmegyében, szép birtokhoz jutván, lakását oda tette át s onnan Mátyóczi Ilosvaynak neveztetett. Egyetlen fia maradt csak: I. Mihály, a ki szintén Mátyóczon lakván, a Mátyóczi előnevet viselte s a ki mint Ferdinánd párthíve említtetik 1563-ban. 1591-ben már nem volt az élők között. Első neje Ráskay Anna a Guthkeled nemzet ivadéka, a második pedig Ramocsa Fruzina volt, Gecsey Márton özvegye. Egy fia maradt: IV. István, de hogy melyik nejétől született, azt nem tudjuk meghatározni.*
* Hitelesített másolat az Orsz. ltárból az Ilosvay ltárban.
* Lelesz. Actor, nr. 72. Anni 1525.
* Lelesz, Protoc. parvi folio 262.
* U. ott, Actor nr. 13. anni 1595.
IV. István 1591-ben ellentmondott Kúnmissey Lukács deák beiktatásának azon ilosvai, ilonczai, bródi és kisfalusi részbirtokokba, melyeket 1200 magyar forintért vásárolt volt meg Vitkai Ilosvay Jánostól. 1595, 1606, 1607, 1612, 1614 és 1619-ben királyi embernek, 1613-ban pedig táblabírónak iratik. 1624-ben még együtt említtetik nejével Mocsáry Erzsébettel, kitől II. Zsigmond és V. János nevű fiai maradtak.
II. Zsigmondról nevén kívül egyebet nem tudunk.
V Jánosról is csak annyit, hogy 1596-ban született, 1623, 1630, 1632 és 1638-ban királyi embernek jelöltetett s hogy 1665-ben megöletett. Neje Barts Anna volt, Béchi, máskép Mátyfalvi Barts Ferencz és Bilkei Lipcsey Zsófia leánya, kitől négy fia és két leánya született: VII. István, Gergely, V. György, I. Sándor, Krisztina és Anna Putnoky Istvánné, a ki az anyja jogán a Lipcsey család birtokaiból örökölt máramarosmegyei rekitai jószágát 1645-ben zálogba adta 300 forintért Lipcsey Gergelynek és feleségének Szuhay Annának.
171Krisztinának és I. Sándornak, a kinek magva szakadt, csak a nevét ismerjük.
VII. István 1657-ben osztozott meg testvérével Gergelylyel az ilosvai, ilonczai és bródi birtokokon, 1666-ban pedig testvérei Gergely és György nevében is pert folytatott Kisfalusy Györgygyel valami «százaranyos» Joódy-féle ilosvai jószág végett. 1667-ben királyi embernek volt kijelölve. Három fia maradt: III. Mihály, IX. István és IV. Ferencz, de már ezeknek magvuk szakadt s róluk semmi adat sem áll rendelkezésünkre.
Gergely 1649-ben és 1666-ban szolgabíró volt Beregmegyében,* 1666 és 1667-ben táblabírónak s utóbb alispánnak íratik, 1667-ben mint királyi ember működött, 1668-ban pedig követül küldetett az országgyűlésre. Neje Bogdáni Farkas Judit a Rozsályi Kún család birtokainak felét örökölte,* melyet azonban György (fia? vagy unokája?} utóbb elzálogosított. Gergelynek három fia maradt: VI. György, I. Sámuel és VI. László.
Eredeti az Ilosvay ltárban.
* Bogdáni Farkas Judit leszármazása így áll:
Kozmay Ferencz; – Kozmay Ilona Ladmóczi Sutha János; – Sutha Zsófia Bogdáni Farkas László; Bogdáni Farkas Ferencz 1651; János 1651; Borbála 1651 1688 (Szalay Boldizsár 1688); Erzsébet 1651 1688
VI. Lászlóról semmit sem tudunk mondani, I. Sámuel neve 1697-ben említtetik. Gyermekeik egyiknek sem maradtak.
VI. György Fülpösön lakott Szatmármegyében, 1691-ben zálogba adott egy bródi jobbágytelket Komlósy Sándornak, 1696-ban pedig mátyfalvi birtokát zálogosította el 50 forintért Pap, máskép Jankó Andrásnak.* 1702-ben keresetet indított Lipcsey István ellen a nagy anyja Barts Anna, néhai Lipcsey András nővérének leánya öröksége kiadása végett* s úgy látszik eredménynyel, mert utóbb tényleg volt is birtoka Szinevéren, Máramarosmegyében.* 1701-ben ifjú Ilosvay Istvánnal együtt egy jobbágy telket ajándékozott Ilosvay Gergelynek,* az ilosvai, ilonczai, kisfalusi, bródi, csertészi, polyánkai és dobrókai birtokok iránt folytatott perökben. tett fáradozásaiért. Neje Kölcsei Kende Klára volt, Kende Ferencz és Csepei Zoltán Mária leánya; kitől két fia és egy leánya maradt: XI. János, VII. György és Mária, a ki Szécsényi Péter († 1710 előtt) és Csebi Pogány Mária fiához Szécsényi Mihályhoz ment férjhez s kinek egyetlen leánya Szécsényi Klára 1746-ban már Fáji Fáy Mihály özvegye volt s még 1774-ben is az élők között említtetik. Ezen Szécsényi család kiadatlan czímerét bemutatjuk itt Szécsényi Klárának 1746-ik évi kezdőbetűs pecsétjéről.
* Eredeti a gyömrői ltárban.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
* U. ott.
* Ezen Gergely nevét nem tudjuk a családfán elhelyezni.
XI. Jánosról csak annyit tudunk, hogy 1749 előtt halt el, mert neje Szentmihályi Zsuzsanna ekkor már Lányi Józsefné volt.
VII. Györgyről sem sokat tudunk, 1720 és 1733 között említtetik. Nejétől Kis-Telki Lévay Sárától,* a ki özvegységében 1753-ban Hegyköz-Pályiban lakott s az ottani református egyháznak ajándékozott egy könyvet, mely ma is anyakönyvül használtatik, négy fia és három leánya született: Sándor, I. József, VIII Ferencz, IX. László, Julianna, Klára és Ágnes.
* Lévay Sára leszármazását ezen táblácska mutatja:
Kis-Telki Lévay; József; Sára, özvegy 1753 (Ilosvay György); József 1789
Sándor 1733 márczius 17-én már felserdült volt, midőn atyja György, anyja Lévay Sára és atyjának testvér nénje Ilosvay Mária, Józsa 172György nevű fülpösi jobbágyukat felszabadították. Utóbb Sándor neve nem említtetik többé.
Juliánna és Ágnes 1746-ban növendék korukban egy szép patyolat kendőt hímeztek aranynyal és zöld selyemmel a fülpösi egyház úrasztalára, mely ott ma is meg van.
A Kis-Telki Lévay család ismeretlen czímerét is bemutatjuk itt Lévay József 1789-ik évi kezdőbetűs pecsétjéről.
Juliánna 1774-ben Domahidy Miklós özvegye, ugyanakkor Klára Tolvaj Lászlóné, Ágnes pedig Szunyoghy János felesége volt.
1. József Szatmármegyében lakott Tatárfalván, melynek nagyobb részét birta, de volt birtoka Ugocsamegyében is Turczon.* 1775-ben felesége nevében perelt Maróthi Maróthy László özvegyével Komlósy Juliával a keselyűmezei, lipcse-polyánai, ripinyei, másként bisztrai és kelecsényi részjószágok végett.* 1781-ben zálogba adott két csomaközi jobbágytelket 400 forintért Mészáros Jánosnak, a Wurmser magyar lovasezred főhadnagyának.* 1784-ben Szatmármegye aladószedője volt.* Neje idb. Dombai Szegedy Ferencz és Lónyay Borbála fiának, ifjú Szegedy Ferencznek Csomaközy Krisztinától született leánya Szegedy Mária volt, kit 1773 április 13-án vett nőül* s ki 1797 január 16-án özvegyen maradván,* utóbb Nagy Mihályhoz ment nőül s 1812 deczember 26-án halt meg Tatárfalván.* Ilosvay Józsefnek nevezett nejétől öt gyermeke született:
* Szirmay. Comit. Ugocsa 154. l.
* Eredeti az Ilosvay ltárban.
Eredeti az Ilosvay ltárban.
* Nagy Iván, id. mű V. k. 231. l.
* Tatárfalvi ev. ref. anyakönyv.
* U. ott.
*Tatárfalvi ev. ref. anyakönyv.
1. Fruzina, született 1774-ben.
* U. ott.
*Dányádi ev. ref. anyakönyv.
3. Miklós, született 1785 május 11-én, meghalt 1790 márczius 23-án.*
*Tatárfalvi ev. ref. anyakönyv.
4. Gáspár, született 1787 február 10-én, meghalt 1788 január 24-én.*
*U. ott.
5. Francziska, született 1792-ben, 1812 január 12-én férjhez ment Szent-Miklósi és Óvári Pongrácz Károlyhoz, meghalt Tatárfalván 1855 szeptember 6-án.*
*U. ott.
VIII. Ferencz 1774-ben osztozott meg testvéreivel. Meghalt Fülpösön 1800 deczember 20-án.* Nejétől, Somlyói Szilágyi Klárától három fia maradt:
* Fülpösi ev. ref. anyakönyv.
1. Ferencz, született 1747-ben, 1809-ben Óváriban lakott a más telkén s mint vagyontalan a nemesi felkelés költségeire 5 forinttal rovatott meg.* Gyermekei nem maradtak.
* Szatmármegye összeírása a nemesi felkelésről.
2. István, született 1760-ban, kiről alább, és
3. József, született 1768-ban, 1809-ben Óváriban lakott, a nemesi felkelésre alkalmasnak találtatott, de teljesen vagyontalan volt, 1813-ban azonban már alkalmatlannak találtatott a hadi szolgálatra, minthogy fogai kihullottak.* Gyermektelenül halt el 1827-ben.
* U. ott.
A fenti István nőül véve Csaholczi Illés Ilonát, Óváriból Fülpösre telepedett, 1804-ben zálogváltási pert kezdett Mátay Sándor és Ferencz ellen, két császlói telek iránt, de nem érte meg végét a pernek, melyet még fia is folytatott.* 1808-ban kézi munkájával tartotta fen családját, a felkelési szolgálatra alkalmasnak találtatott és 5 frt adóval rovatott meg.* 1829-ben már nem volt az élők között. Egy fia és négy leánya maradt:
*Szatmármegye ltára, Fasc. 18. Act. 35. anni 1812. és fasc. 46. Act. 27. anni 1829.
*Szatmármegye összeírása a nemesi felkelésről.
1731. Anna, született 1801 április 20-án, 1824 február 10-én férjhez ment a kis-naményi születésű Némethi Józsefhez.*
* Fülpösi év. ref. anyakönyv.
2. Erzsébet, 1825 február 5-én ment nőül Kaszonyi Kaszonyi Pálhoz*
*U. ott.
3. Egy ismeretlen nevű leány, a ki két nénjével együtt 1808-ban életben volt.
4. Krisztina, született 1810 április 23-án, meghalt 1812 augusztus 9-én.*
*U. ott.
5. György, született 1805-ben, meghalt Fülpösön 1837 május 20-án.* Gyermekei nem maradtak.
*U. ott.
IX. László Fülpösön lakott, de irt Fülpös-Daróczon, Kömörön, Kölcsén* és Rákóczon is.* 1769-ben Szatmármegye pénztárnoka volt, utóbb pedig alispánja lett. Ismeretlen nevű első nejétől, a ki 1778-ban halt meg, két fia és egy leánya maradt: György, István és Eszter, második nejétől Ludányi Bay Erzsébettől szintén két fia és három leánya született: XIV. László, II. Sándor, Polixena, Krisztina és Erzsébet.
*Szirmay, Szathmár vármegye. II. k. 225. 227. 241. és 254.
*Szirmay, Com. Ugocsa, 89.
Polixena Báji Patay István szabolcsi alispán és országgyűlési követ neje lett.
Krisztinát gróf Tholdy Ádám vette nőül.
Erzsébet született 1785-ben, meghalt 1789-ben.
Eszter meghalt 1785-ben.
György meghalt 1778-ban.
Istvánról semmit sem tudunk.
II. Sándor született 1791-ben, 1808-ban törvény gyakorlaton volt Osváth Lajos szabolcsi alispán mellett, a midőn 745 frt 20 kr felkelési költséget rótt rá Szatmárvármegye és hadi szolgálatra is alkalmasnak találta.* Fülpös-Daróczon lakott Szatmármegyében, de azért Beregmegye is táblabirájának választotta. Nejétől Óvári Pongrácz Teréziától, ki elébb Bányaffyné volt, hat gyermeke született:
*Szatmármegye összeírása a nemesi felkelésről.
1. Lilla, meghalt 1840-ben.
2. Mária, kis korában halt el.
3. Piroska, született 1820-ban, meghalt 1821-ben.
4. Sándor, született 1822-ben, meghalt 1830-ban.
5. Ignácz, született 1823-ban, meghalt 1824-ben.
6. Katalin, született 1824-ben, meghalt 1892-ben, mint az 1887 július 5-én elhunyt Benedekfalvi Luby Zsigmond királyi tanácsos és szatmármegyei tanfelügyelő özvegye. '
XIV. László született 1786-ban. Biharmegyében Hegyköz-Pályiban lakott, de Beregmegye is táblabirái közé számította. Első nejét Csanády Krisztinát 1812-ben vette nőül Álmosdról, de ez 1817-ben február 26-án élete 25-ik évében elhalálozott.* Második nejét Gyerőmonostori Kabos Rozáliát Vessződről hozta 1818-ban január 1-én, kitől azonban nem sokára elvált s utóbb elmezavarában saját kezével vetett véget életének Nagy-Váradon, 1832 augusztus 8-án.* Első házasságából Ferencz és Karolina, a másodikból pedig László nevű gyermekei maradtak.
*Hegyköz-pályi ref. egyház anyakönyve.
*Várad-olaszi róm. kath. plébánia halotti könyve.
XV. László született Hegyköz-Pályiban 1812 április 4-én.* Madán lakott Szabolcsmegyében s nőtlenül halt el Munkácson.
*Hegyköz-pályi ref. egyház anyakönyve.
Karolina született Hegyköz-Pályban 1815 augusztus 16-n,* unoka nővérénél, Ilosvay Katalinnál lakott Fülpös-Daróczon s ott is halt el mint hajadon 1890-ben.
*U. ott.
X. Ferencz született Hegyköz-Pályiban 1813 november 19-én,* 1838 február 11-én vette nőül Tóthiból Szakál Katalint, Kis-Jókai Szakál Pál és Nyírő Klára leányát. Elesett Erdélyben mint honvéd százados, utolsó haza írott levele Abrudbányáról kelt 1848 október 24-én. Négy fia és két leánya maradt. Özvegye Szakál Katalin 1849 deczember 22-én halt el Hegyköz-Pályiban életének 68-ik évében; testvére volt azon Szakál Pálnak, a kit Nagy-Váradon a magyar szent koronáért agyonkínoztak. A szabadságharcz után ugyanis Lónyay Menyhért, Bónis Sámuel és Josipovich néhány napot Szakál Pálnál töltöttek Tóthiban; pár nappal utóbb Szakál unokatestvére Nyirő Miklós, kit kegyelemből tartott házánál, valami felett való bosszúságában azon hamis feljelentést tette, hogy a koronát Szakál rejtegeti s ő látta, mikor Lónyay, Bónis és Josipovich a Szakál fejére fel is tették. Erre katonaság jött ki Tóthiba s Szakál Pált ott helyben kezdették, 174kínozva vallatni, utóbb Nagy-Váradra vitték és ott folytatták a kínzást. Atyja éppen a legmagasabb fokú tüdőgyuladásban feküdt, midőn egy csapat katona a beteg szobájába rontott s az öreg urat az ágyból kirántotta, a minek következtében meg is halt. A koronát keresve, össze törtek és össze vagdaltak mindent; a padlástól a pinczéig és az istállókig nem maradt épen semmi az egész udvaron. Szakál Pál Nagy-Váradon bele halt a kínzásba, titkon temették el roncsolt tetemét s még sírját sem mutatták meg az édesanyjának.
*U. ott.
Ilosvay X. Ferencz gyermekei a következők:
1. Pál, született 1838 november 15-én Tóthiban Biharmegyében,* 1864 május 1-én nőül vette Dráveczky Arankát, a ki gyermektelenül halt el 1894 február 4-én. Másodszor nősülvén, 1895-ben lépett házasságra Dráveczky Amáliával, Gencsy István özvegyével. Jelenleg kataszteri biztos Nyíregyházán.
*Micskei ref. egyház anyakönyve.
2. Ferencz, született 1840-ben, szeptember 6-án* Hegyköz-Pályiban, de még gyermekkorában elhalt.
*Hegyköz-pályi anyakönyv.
3. Krisztina, született Tóthiban 1842 márczius 15-én,* 1861 május 1-én férjhez ment. Érkeserűi Buday Andor volt honvéd főhadnagyhoz (született 1826-ban, meghalt 1868 október 14-én), Buday Imre és Rápolthi Nagy Magdolna fiához. Utóbb 1872-ben Szalay Pál hegyköz-pályi ev. református lelkész neje lett.
*Micskei anyakönyv.
4. Karolin, született Hegyköz-Pályiban, 1843 október 28-án.*
*Hegyköz-pályi anyakönyv.
5. László, született ugyanott 1845 február 10-én * és
*U. ott.
6. Sándor, született szintén Hegyköz-Pályiban 1847 január 17-én.*
*U. ott.
Mind a hárman kicsiny korukban haltak el.
***
V. György neve 1666-ban említtetik először; 1677-ben helyettes szolgabiró, 1679-ben pedig táblabiró volt Beregmegyében, utóbb anyai jószágára, Mátyfalvára telepedett Ugocsamegyébe s innét Mátyfalvi Ilosvaynak neveztetett. Egy fia ismeretes: X. István, a ki 1713-ban beregmegyei esküdt, 1714-ben táblabiró, 1727-ben pedig alszolgabiró volt. Első neje Keviczky Mária volt, a második pedig Kemecsey Magdolna, a ki 1750-ben és 1758-ban mint özvegy még életben volt.* Két fia maradt: VIII. György és VIII. László.
*Eredeti az Ilosvay ltárban.
VIII. Györgyről csak annyit tudunk, hogy egy Péter nevű fia maradt, a ki 1790-ben és 1792-ben Beregmegyének fő útbiztosa volt és Sáros-Orosziban halt meg. Egyetlen leánya, de a kinek nevét nem ismerjük, 1770-ben Tapolcsányi Sándor neje volt. A Tapolcsányi család kiadatlan czímerét az 1770-ik évi pecsétről itt bemutatjuk.
VIII. László 1770-ben két jobbágy telket vett Ilonczán és egy féltelket Polyánkán 100 forintért Ilosvay Annától, Vitéz Sándornétól. Egy fia ismeretes: XI. László, a ki 1775-ben beregmegyei számvevő, 1784 és 1785-ben másod alispán volt,* lakását Ilonczán tartotta, de birt még Debreczenben, Puszta-Kerepeczen és Bródon is, ez utóbbi birtokát azonban 1784-ben eladta gróf Schönborn Ervin Jánosnak. Egy fia maradt:
*Beregmegye jegyzőkönyve 342. l. 879. sz.
XIII. László, a ki szintén Ilonczán lakott s 1848/49-ben honvéd főhadnagy volt s kinek két fia és egy leánya maradt: XIV János, I. Bertalan és Anna.
XIV. János 1832-ben tiszteletbeli, 1835-ben pedig rendszerinti esküdt volt. Nejétől Komlósy
175Klárától született gyermekeinek nevei a leszármazási táblán olvashatók.
I. Bertalan fia IV. Sándor ilonczai körjegyző 1889-ben vette nőül Dolinay Bellát, kitől fia István 1890-ben született.
***
Ezzel már be is fejezhetnénk dolgozatunkat, ha még a család vallásáról s azon tagokról, kiknek neveit a nemzedékrendi táblákon elhelyezni nem tudtunk, az idők folytán viselt különböző czímerekről s azokról is meg nem kellene emlékezni, a kik bár nem származnak Tatamértól, de llosvay nevet viselnek.
A reformáczió terjedésével az összes Ilosvayak elfogadták az új hitvallást s később is csak hárman tértek vissza a római katholikus egyház kebelébe, úgy mint:
II. Mihály 1680 táján, a hagyomány szerint, hogy megyei hivatalra megválasztható legyen, utódai azonban a legújabb korban ismét felvették a református hitet.
János, Rákóczy Ferencz fejedelem fegyverhordozója, 1716-ban lett katholikus, de mint már a maga helyén elmondottuk, nőtlenül halt el, s végre
Menyhért, 1809-ben katholizált neje kedvéért, unokái és kisunokái máig megmaradtak ezen vallásban.
***
A kiknek neveit a családfán elhelyezni nem lehetett, a következők:
Sára 1595-ben Dobrókai Palkó Péter özvegye, született 1545-ben s élt még 1615-ben is.
Ilona Korláth Gáborné 1611-ben már nem élt.
Erzsébet 1667-ben Zoltán Pálné.*.
*Lehoczky Tivadar, id. m.
Mária 1690-ben Csernel Pálné.*
*Nagy Iván, id. mű III. k. 25. l.
Mária 1693-ban Kis Sámuelné.*
*Széll Farkas úr ltára.
*Siebmacher, Der Adel von Ungarn. Supplementband, 68. l.
.
Borbála, Unghváryné 1720 körül zálogba adta dávidházi részjószágát Komlósy Sándornak, mely birtokot fiai, Unghváry András és István 1732-ben Szenczy Ferencznek engedtek át.*
*Eredeti az Ilosvay ltárban.
Klára 1740-ben Fáy Mihályné,* de ez téves adat lesz Szécsényi Klára helyett, a kinek az édes anyja volt Ilosvay leány.
*Nagy Iván, id. mű IV. k. 133. l.
Ábrahám, a ki 1742-ben zászlótartó volt a halicsi átjáráshoz rendelt beregmegyei felkelt nemes seregben* a ki még 1760-ban életben volt.*
*Lehoczky Tivadar, id. mű.
*Siebmacher, Der Adel von Ungarn. Supplementband, 68. l.
György, a ki a fentemlített felkeléskor őrmester volt.*
* Lehoczky Tivadar, id. mű.
Anna 1830 körül Sarkady Mihályné.*
* Nagy Iván, id. mű X. k. 908. l.
Anna szintén 1830 körül Kemecsey Lászlóné.*
*U. ott, VI. k. 174. l.
Egy névtelen, a kinek 1830 körül Lövey Anna volt a neje.*
*U. ott, Pótlék kötet, 334. l.
János az «író».*
*Siebmacher, Der Adel von Ungarn. Text, 257. l.
Végre azon János, a ki 1791 vagy 1792-ben Szatmármegyében született, utóbb Deésre telepedett, a hol 1848/9-ben összes iratai és ingóságai elpusztíttattak s ott halt el 1859 május 13-án. Nejével, nemes Ambrús Sárával a következő családot alapította:
János szül. 1791–92 † 1859 (Ambrús Sára); I. Lajos szül. 1823 † 1892 (Turbucz Amália); II. Lajos szül. 1851 (Trotter Julia); Jenő szül. 1854 (Baráth Emma); Géza szül. 1855 † 1859; Mária szül. 1857 † 1861; Mária szül. 1861 † 1873; Ilona szül. 1892; Jolán szül. 1893
I. Lajos született Deésen 1823 augusztus 26-án, Dobokamegye várnagyja volt Deésen, meghalt ugyanott 1892 január 8-án. 1851 február 5-én nőül vette az 1830 szeptember 30-án született és 1882 május 2-án elhalálozott nemes Turbucz Amáliát, kitől három fia és két leánya született:
1. II. Lajos született 1851 október 31-én. Bölcsészet tudor, a királyi József műegyetemen a chemia nyilvános rendes tanára s ugyanott 1761886–1892-ig az egyetemes és vegyészi szakosztály dékánja volt; 1892/3-ban az építész és mérnök szakosztály választott prodékánja, 1893/4-től pedig máig ugyanezen szakosztály dékánja. 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A királyi magyar természettudományi társulat örökítő és választmányi tagja, a magyarhoni földtani társulat, az erdélyi magyar közművelődési egyesület és a magyarországi Kárpát-egyesület alapító, nemkülönben a magyar mérnök és építész-egylet, az országos állatvédő egyesület s az országos közegésségi egyesület rendes tagja s ez utóbbinak 1894 óta a technikai szakban elnöke, a budapesti fényképész ifjak önképző és segélyegyletének tiszteletbeli tagja. Tagja volt a feloszlatott országos közoktatási tanácsnak, tagja az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak, stb., stb. Neje Trotter Júlia 1870 május 21-én született, leányaik: Ilona, született 1892 a július 8-án, és Jolán, született 1893 november 28-án.
2. Jenő, született 1854 február 6-án, városi közigazgatási tanácsos és helyettes anyakönyvvezető Deésen. Neje Baráth Emma.
3. Géza, született 1855-ben, meghalt 1859-ben.
4. Mária született 1857-ben, meghalt 1861-ben.
5. másik Mária, született 1861-ben, meghalt 1873-ban.
***
Bereg és Ugocsa megyékben él a Szilágyságból származó Szilágyi, Ilosvai Borbély család, mely nemességét Mária Teréziától kapta. Ezen családhoz tartozik Ilosvay György, a kinek Biró Sárától született fiait és utódait ezen táblázat mutatja:
György (Biró Sára); Gedeon szül. 1811 † 1883 (Szendrei Szécsényi Katalin † 1869); József szül 1820 (1. Récze Borbála 2. Váczi Mária; Imre szül. 1822 † 1889 (Nagy Zsuzsa † 1888); Katalin szül. 1844 (Muzsalyi József); 1-től Sándor (Tar Rozália); 2-tól József szül. 1855 (Serényi Berta); Bertalan szül. 1860; Mária szül. 1871 (Tóth Kálmán); Lajos szül. 1874; Gyula szül. 1884; Ernő szül 1886; Sándor; Zsigmond; Róza; József; Endre; Erzsébet
A családfa élén álló Györgynek testvére lehetett azon István, a ki Ugocsamegyében lakott s nemességét 1817-ben igazolta,* talán ennek fia volt Bertalan, a ki néhány év előtt halt el s kinek már szintén elhalt leánya Piroska Tar Gyula debreczeni királyi táblai biró neje volt.
*Dr. Illéssy és Pettkó, Királyi könyvek. 211. l.
A családfán látható Gedeon (született 1811-ben, meghalt 1883-ban) 1834-ben vette nőül, az 1869-ben elhalálozott Szendrei Széchényi Katalint. Tizennégy gyermekök közül csak Katalin él Muzsalyi Józsefné.
József született 1820-ban. 1848-ban nőül vette Récze Borbálát, kitől egy fia maradt: Sándor. Neje elhalván, 1853-ban Váczi Máriával lépett házasságra, kitől három fia és egy leánya maradt: József, Bertalan, Lajos és Mária Tóth Kálmánné.
József született 1855-ben, jelenleg Beregszászon számellenőr a pénzügyigazgatóságnál. 1881-ben vette nőül Szerényi (Schönherr) Imre nagyváradi ügyvéd és Holtság Eleonóra leányát Szerényi Bertát, gyermekeik neveit a táblázat mutatja.
Bertalan született 1860-ban, nőtlen.
Lajos született 1874-ben, jelenleg tüzér Lőcsén.
Józsefnek első házasságából született fia Sándor 1876-ban vette nőül Tar Rozáliát Csetfalváról, kitől hat élő gyermeke van.
Talán ezen családhoz tartozik azon János, kinek fia Kázmér Nagy-Szőllősön lakott, ennek fia pedig György vasuti tisztviselő Ákoson.
Szintén ide tartozhatik azon Ilosvay Mihály, a ki 1812-ben Piskárkoson községi jegyző volt s mint nemes ember adakozott a nemesi felkelés költségeihez. Ennek unokája lehet a ma ottan élő eloláhosodott Ilosvay Illés.
Nem tudjuk, hová tartozott azon ifjú Ilosvay László, a ki 1787-ben szeptember 11-én vette nőül Simonyi Klárát Paposról* s kiknek leánya, Klára 1792 augusztus 11-én született.*
*Vitkai róm. kath. anyakönyv.
*U. ott.
Azon Ilosvay Mihály deák helyét sem tudjuk kimutatni, a ki 1615-ben deési városi esküdt volt.
***
1781 szám.
2. szám.
3. szám.
4. szám.
5. szám.
6. szám.
7. szám.
8. szám.
9. szám.
10. szám.
11. szám.
Az Ilosvay család czímerpajzsának alakja eredetileg csak két hal volt, ezzel pecsételtek V. János 1781617-ben, IV. Péter 1671-ben, VI. György 1728-ban, I. Bálint 1731-ben, sisakdísz nélkül (1. számú ábra) és 1652-ben egy Ilosvay, kinek azonban keresztneve olvashatatlan (11. számú ábra). VII. Ferencz 1765-ik évi pecsétjén már görbe kardot tartó pánczélos kar van sisakdíszül alkalmazva, csakhogy tornasisak helyett helytelenűl és bizonyára illetéktelenül is a magyar szent korona helyeztetett a czímer pajzsára. (2. számú ábra.) V. Imre 1780-ik évi pecsétjén szintén kardot tartó pánczélos kar a sisakdísz. (3. számú ábra.) Élőfát először III. Péter 1665-ik évi pecsétjén látunk a pajzsban, de a mely a két hal megkettőzésével és két herczegi* korona belehelyezésével meg is van bővítve. (5. számú ábra.) Simon 1708-ban egy élőfát és egy halat mutató czímerrel pecsételt.* (4. számú ábra.)
*És nem királyi (leveles) korona, mint a Siebmacher's Wappenbuch Supplementband 45. tábláján látható.
*Siebmacher's Wappenbuch Supplementband 45. tábla.
I. József 1784-ik évi pecsétjén pedig a fa is és a hal is meg van kettőzve s közibe még két hal van helyezve, sisakdísze a már látott pánczélos kar a görbe karddal. (7. számú ábra.) Egy másik, ma is meglevő pecsétnyomóján azonban a pajzs már vízszintesen két részre van osztva; a felső részben a kardos kar van, az alsóban pedig két élőfa látható a földből kinőve, sisakdíszül itt jön elő legelsőbb a vállára helyezett rúdon két halat vivő magyar vitéz. (6. számú ábra.) Ábrahám is két részre osztott pajzszsal pecsételt sisakdísz nélkül 1760-ban, a felső részben három makk, az alsóban három hal látható. (8. számú ábra.) 1770-ben VIII. Péter pecsétjén először fordúl elő, de még sisakdísz nélkül, a czímer úgy, a mint azt a család ma használja: Vörössel és kékkel négyelt pajzs első osztályában arany királyi (leveles) korona, a másodikban görbe kardot tartó pánczélos kar, a harmadikban egymás felett vízszintesen két hal, a negyedikben pedig zöld talajon két zöld lombos fa. A pajzsot torna-sisak fedi, melynek koronájából vörös ruhás prémkalpagos magyar vitéz emelkedik ki vállára helyezett rúdon két halat tartva. Sisaktakaró jobbról kék arannyal, balról pedig vörös arannyal. (10. számú ábra.) Így viselte XIV. László is 1817-ik évi pecsétjén, csakhogy ott a negyedik osztályban egy élő fa van kettő helyett, talaj nélkül s az elsőben szintén egy élőfa van a korona helyett, a sisakon lévő vitéz pedig csak egy halat tart a rúdra felszúrva. (9. számú ábra.)
A «Századok» 1888-iki évfolyamának 312. lapján azt írta Thaly Kálmán, Rákóczy Ferencz fejedelem történetírója, hogy egy Zuwaniczen 1735 február 13-án kiállított okmány egyik pecsétjén Ilosvay János ismert családi czímere látható; ha ez így van, akkor valószínűleg valamely külföldi fejedelem – mert Rákóczy nem igen osztogatott czímerleveleket – adta a czímerbővítést, mit aztán Ilosvay János haza írott leveleinek pecsétjéről rokonai s ugyanakkor a Komlósyak, Lipcseyek és a Gorzók is átvettek.
Az Ilosvay család eredeti czímerlevelét nem sikerült feltalálni; mint már említettük volt, Ilosvay János családi leveleit 1711-ben állítólag a danczkai püspöki levéltárban helyezte el, de ott ma nem található s minthogy a danczkai püspökség leveleinek egy része utóbb Wlacklavekbe vitetett át, ott is nyomozta a szentpétervári cs. és királyi nagykövetség, de – mint a cs. és kir. külügyminiszterium Szatmár vármegye közönségét f. é. 35863/2. szám alatt értesíti – eredménytelenül.
Petrovay György.
