101A Petki család nemzedékrendje.
101A Petki család nemzedékrendje.
Petki Domokos de Petek 1455. (1471) I. György 1478 de Ders. (1502). 1505. 1509 († 1511 előtt.) ([Wass] Dorottya [de Szent-Egyed], 1529-ben özvegy.) I. János 1478. I. Ferencz (1511.) Gábor. (1511.) 1535. nótázva. 1564. csiki főkapitány s a székelység fővezére 1570. II. Miklós (1511.) Lázár (1511.) Nicefor (1511.) Anna (1529.) I. László 1501. 1502. 1505. Antal 1501. 1512. 1519-ben királyhalmi birtokából zálogba ad. 1537. nótázva.Katalin. 1571. (ábrahámfalvi Ugron Tamás. 1562. 1570. 1571.) II. László 1566. Bálint 1566–1577 de Csány, utóbb de Kányád. (a. harinnai Farkas Zsófia. b. a.-csernátoni Damakos Anna, 1586-ban özvegy.) Tamás † 1580 előtt. Patakfalvi N., a Patakfalvi Basilius leánya.) II. György 1566. 1570. † 1580 előtt. a. csemátoni Domokos Margit.) Katalin † 1580 előtt. (zabolai Mikes János † 1580 előtt.) II. János 1547. 1549. (Lázár Orsolya de szt.-Anna.) Magda (al-torjai Apor Lukács.) Benedek. III. Mihály 1580. Katalin (Komis Farkas de Homoród-Szt.-Pál, † 1602.) a) Katalin (nosztolyi Cseffei Benedek.) b) II. Mihály 1580. de Petek, kevéssel utóbb † b) András † 1586 előtt. b) Anna 1586. (mohai Széki Boldizsár.) III. János 1580. de Pálos. I. István Fiatalon Egerben harczol, azután Erdélybe visszajön. 1576. fejedelmi udvarnok. 1577–1580. de Pálos. 1582. 1583. 1588–1590. de Véczke. 1593. 1594. † 1601. aug. 3-án a goroszlói csatában. (sarmasági és mező-kövesdi Sarmasághi Anna, 1605. özvegy.) Zsófia Anna. IV. János 1601. 1603. 1605. udvarhelyszéki főkirálybiró, 1607. titkos tanácsos, kanczellár és «magnificus», 1608. márcz. 31-én a kanczellárságról lemond, 1612. május 25-én nótázva. † 1612. októb. 23-án. (Komis Katalin de Homoród-Szt-Pál 1617. özv. † 1637. október 21-én.) III. Ferencz 1614–1630–31. dobokamegyei főisp. 1633. aug. 21. nótázva. † Törökországban 1640 előtt. (körtvélyfái Kovácsóczi Katalin. 1640. jan. 8-án uj házasságra lép.) Borbála 1641. és 1644. mint özvegy († 1660.) (apa-nagyfalusi Apaffi György † 1635) Zsuzsánna (sófalvi Givai Péter.) Pál † 1595. II. Ferencz † 1595. Esztergom ostrománál esnek el. II. István 1601. de Véczke. Talán ez volt Bethlen Gábor egykori főudvarmestere, ki 1636. okt. 6-án Szalontánál esett el. I. Faras (1576–81 táján) lugosi és karánsebesi bán és kanczellár (?), 1601. 1603–05. fogarasi kapitány. † 1608. előtt. Királyhalmi előnévvel. (Lázár Erzsébet de Csicsó. 1605–08. jan. 8-án már özv. 1609. 1615. 1617. † 1620. előtt.) Erzsébet 1605. † 1647 előtt.) (a. Balási Mih. de Véczke 1617. b. Tóth Mihály de Szt-György. c. novaji Szentpáli János. d. Tholdalagi Mih. de Gáldtő. Egyebek. 1640. † 1642. márczius 24.) III. István «Királyhalmi», utódaival együtt állandóan ez előnévvel jelölve. – Szül. valószinüleg 1601. után. 1608. kiskoru. 1633–34. csiki alkapitány, Moldovát elfoglalja. – 1656-tól fogva csiki főkapitány, fejed. tanácsos és főudvarmester. – 1658. és 1662. helytartó – 1664–1666-ban egyszersmind küküllőmegyei főispán. – † 1667. január 26-án. (teremi Sükösd Erzsébet, 1640. mint neje említve; 1649.) II. Farkas szül. valószinüleg 1601. után; 1608. még kiskoru. – 1623. de Csicsó. 1634. 1635. 1637. 1640. 1642. (borsovai Borsovai Erzsébet, előbb terenni Sükösd György özvegye (1649.) Zsuzsánna. (novaji Szentpáli Ignácz.) III. Miklós. 1640. – † nótázva. V. János szül. Királyhalmán 1647. okt. 28-án. 1669. 1673. 1675. 1676. 1677. 1679. 1683. † mint Csikszék táblabirája 1686. jan. 6-án. (hallerkeöi Haller Krisztina, 1675-ben már neje. – 1679. † 1685. decz. 14.) IV. István † 1675 körül 22 éves korában. Borbála 1676. (sepsi-sz.-iványi Henter Benedek 1673.) Judith 1676. (a.-csernátoni Damokos János.) Katalin 1676. (szárhegyi Lázár István, szül. 1626. † 1679.) Erzsébet 1676. (a) borsai Nagy Tamás. b) telekesi és debréthei Telekessy Pál.) Anna 1676. (csicsó-kereszturi Torma János nótázva 1662-ben.) Dávid 1689. gyámság alatt, 1697. osztozik. 1700. gróf. Cs. kir. kamarás. 1706–1715. királyi táblai biró, 1722. kolozsmegyei főispán, 1737. főkormányszéki tanácsos. † 1744. (gr. Zichy Sára † 1746.) Sára 1689. gyámság alatt, 1697. osztozik. (br. Thoroczkai János.) Terézia. 1689. gyámság alatt, 1697. osztozik. (br. Bálintit György.) Éva 1697. osztozik, mint hajadon. V. István (gr. Kálnoki Judith.) Anna (gr. Kornis Antal.) Rozália (gr. Mikes István.) Zsuzsánna (gr. Kornis Ferencz.) Borbála (a. br. Henter Dávid. b. ürmösi Maurer Sámuel.) József sz. 1757. – cs. kir. kamarás. † 1817. ápr. 2. (a. br. Kemény Anna. b. Asp Erzsébet.) Klára 1779 előtt mint hajadon említve. † a) VI. János † még atyja életében. a) Mária (a. br. Bálintitt György. b. maksai Máriaffi Dávid.) a) Antónia. † (a. br. Bánffi József. b. Freudensteini br. Gremp Frigyes.)
Tudjuk Bethlen Farkas Historiájából azt, hogy Petki János volt az, ki 1605 február elején mint a székely főurak legkiválóbbja, az udvarhelyszéki székelységet, melynek főkirálybirája volt, Keresztúrra gyűlésre hívja, őket szónoklatának hatalmával Bocskai részére megnyeri, s őt egyhangúlag fejedelemmé kiálttatván ki, ez által megválasztására az első mozgalmat indítja.*
Schaser értekez. Transilvania, 1833. k. II. k. 151. l.
Ő ír Bocskai érdekében még azon év április hava előtt a szászok egyetemének is, miként Huet Albert szebeni királybiró válaszából kitűnik, Bocskaihoz, csatlakozásra szólítván fel a szászokat.*
Bethlen Farkas, Hist. VI. k. 228. l.
Ott küzd ő ezután is híven Bocskai seregében, s midőn 1605 júliusban ennek fővezére Gyulaffy a szászok meghódolása után, melyben menedéklevelek kibocsátása s tárgyalások útján Petkinek szintén nagy része volt, – Baczonban megbetegszik, a vezérletet is ideiglenesen Petki János veszi át. Az ellenfél alvezére, Csonka János, ellene vonul, felprédálja Petki birtokát is, Dersent, de utóbb vereséget szenved. Midőn a fővezérletet Bogáthi Menyhért veszi át, Petki július végén Bethlen Farkassal és Alia Farkassal haditanácsba megy Kőhalomba a segélysereggel megérkezett Ali basához, s ott Segesvár ostromát határozzák el.* Mikor a sikerek Bocskai ügyét Erdélyben mindinkább megszilárdítják, 1605 augusztus havában a segesvári ostromot felváltó többszöri béketárgyalásokon látjuk Petkit működni.*
U. o. 291. s köv. l. és Schaser értekez. Transilvania, II. k. 156. l.
U. o. 324. s köv. l.
Bocskai halálával Petki János a Rákóczi Zsigmond ügyét karolja fel, 1607 márcziusban általa kanczellárrá neveztetik,* május 10-én tőle a fennebb ismertetett főrendi diplomát kapja, október 9-én a székelyek udvarhelyi gyűlésén ököradót szavaztat meg a fejedelem részére,* 1608 márczius 5-én pedig a fejedelem nevében, mint kanczellár, ő jelenti be a kolozsvári gyűlésen Rákóczi Zsigmondnak lemondását fejedelmi méltóságáról;* azonban midőn az új fejedelem Báthori Gábor azon év virágvasárnapján Kolozsvárra bevonúl, már a rákövetkező napon 1608 márczius 31-én Petki János szerencsét kívánván neki uralkodásához, erejének megfogyatkozásánál fogva kanczellári hivatalát önkényt leteszi.*
Bethlen Farkas Histor. VI. k. 502. l.
Orbán Balázs, A Székelyföld leírása. I. k. 23. l.
Bethlen Farkas Hist. VI. k. 521. l.
U. o. 524. l.
Nem annyira az előrehaladott kor, mint az új fejedelem laza erkölcseitől és garázda, erőszakos természetétől való idegenkedés indíthatta visszavonulásra e tehetséges férfiút, kit Erdély ama korának történetírója «vir eloquentia et linguć latinć peritia ac humanitate prćcellens»-nek nevez.* Úgy látszik, dersi birtokára vonúlt, melyet a Rácz György seregétől szenvedett rombolásokból már előbb helyrehozott, s felégetett templomát helyreállítván, már 1607 augusztus 21-én új haranggal ellátott.* Ez elvonúltságában, kétségkívül az elszomorító tapasztalatok hatása alatt s az erkölcs és hazafiui kötelességérzet élesztése végett írta meg Silius Italicus nyomán «Az Virtus és Voluptasnak vetekedések» czím alatt 1610-ben Kolozsvártt kiadott tankölteményét,* majd utóbb, midőn az állapotok türhetlenekké váltak, ő is az elégületlenek sorába állott s részt vett a Báthori Gábor elleni mozgalmakban, miért 1612 május 25-én nótázták is.* Ugyanezen év október 23-án Brassóban halt meg.* Sírját talán azon pelikános czímerrel díszített kő jelöli, melynek lekopott feliratát Orbán Balázs sem tudta már kibetűzni. Feleségének Kornis Katának, a Mihály vajda katonái által meggyilkolt Farkas leányának, ki özvegységében 1617-ben a dersi udvarház (Erdélyben fösvények vagyunk a «kastély» elnevezéssel!) feliratos kapuját építteté, szintén jelöletlen maradt a sírja a dersi templomban, mert sírkövét egy szomszéd falusi ember eltulajdonította, s így e sírkő, melyet felirata szerint Petki Borbála Apaffy György 103özvegye 1641 ápril 8-án emeltetett anyjának, az 1637 október 21-én elhalt Petki Jánosné Kornis Katalinnak, e sajátságos módon idegen helyre kerűlt.*
U. o. 502. l.
Orbán Balázs, A Székelyföld leírása. I. k. 178. l.
Toldy, Magyar irodalom tört. 43. l.
1612 május 25-iki 11. tcz.
Kőváry, Erdély nevezetesebb családai, 205. l. Kállai, Székely nemz. 275. l. Kazy, Transylvania, I. k. 254. l.
Orbán Balázs, A Székelyföld leírása, I. k. 179. l.
Petki János emléke nemcsak történelmileg az utókor előtt áll tisztán, hanem Bethlen Gábor fejedelem részéről jogilag is megkapta az elégtételt, ki nemcsak hogy 1614-ben a hűtlenség bélyege alól felmentette, de fiának III. Ferencznek épen atyja Petki János érdemeiért adott új adományt agyagfalvi jószágára.*
Orbán B., i. h.
Ezen Ferencz 1630–31-ben dobokamegyei főispán volt; anyai unokatestvérével, ifjabb Székely Mózessel I. Rákóczi György ellen szövetezett, miért 1633 augusztus 21-én hűtlennek nyilvánítva, vagyona elkoboztatott, s a török földre menekűlt,* hol már 1640 előtt elhalt, mert ez évi január 8-án özvegye Kovacsóczi Kata, az István kanczellár leánya, már Bálintitt Györgyhöz megy nőül; gróf Kemény József történeti hitele pedig ma már, sajnos, sokkal inkább meg van ingatva, mintsem a Nagy Iván által* idézett amaz egyszerű jegyzetének, mely szerint e Petki Ferencz még 1663-ban is élt volna, valami súlyt tulajdoníthatnánk.
Hodor, Dobokavárm. 412. l. és Kállai, Székely nemz. 276. l., hol főispánsága sajtóhibából 1601-re van téve. L. az 1633. augusztus 21-iki I. tczikket is.
Magyarorsz. családai, IX. k. 845. l.
A hűtlenné nyilvánítása folytán tőle elvett sajói uradalmat I. Rákóczi György 1634-ben Kékedynek adományozta,* úgyszintén Ders is idegen kézre, a Szaláncziakéra került, kikkel aztán a Petki János kanczellár leányági leszármazói, az Apaffyak perlekedtek.*
Mike genealogiája.
Orbán B. i. h.
Leányágon azonban János kanezellárnak még más maradékai is voltak. Borbála leányát, Apaffy Györgynét, a későbbi fejedelem anyját, már fennebb is említettük. Ő a sírkövek tanúsága szerint 1635-ben maradt özvegyen, s 1660-ban halt meg. Még feljegyezhetjük róla, hogy atyjáról örökölt birtokát Muzsnán hadban levő fia költségeinek fedezésére 1644 ápril 15-én adta el.* A kanczellár másik leánya pedig Zsusánna, Gávai Péterné volt. Több leányát Mike genealogiája nem említi; pedig ez kiváló gonddal járt el a kanczéllár ágának összeállításában s azt adatokra utalásokkal is kísérte s még a hibás és ellenmondó adatokról is megemlékezett s néha pár szóval meg is birálta.
Orbán B. i. h.
Nem tudhatni tehát, mikép kerülhetett Kővárty táblázatára a fennebbiek testvére gyanánt egy Ilona is, ki Mikó Ferenczné lett volna. Így aztán ez átment Nagy Iván munkájába is, noha sem ez, sem Kőváry nem tudnak a Mikó családoknál ezen Petki Ilonáról. Okunk van azonban a Mikó családoknál előforduló Ferenczek hitveseinek nevéből névcserés tévedést sejteni, mely miatt nevezett genealogusaink aztán a Petkiekről készített táblázataikat tévesen egy Ilonával is kiegészíteni indokoltnak találták. Ezért tehát mi ezen valószínűleg nem létezett Ilonát nem vehettük fel a nemzedékrendbe.
