A László-karcsai Török család czímeres-levele 1418-ból. (Színes czímerképpel.)
A László-karcsai Török család czímeres-levele 1418-ból.
(Színes czímerképpel.)
(Színes czímerképpel.)
A Turul egy régebbi évfolyamában* Csergheő Géza tagtársunk a Török nevet viselő nemesi családokról értekezve, a sort a László-karcsai Török családdal nyitotta meg, melynek őse Török Pál, László-karcsi Balázs fia, Zsigmond királytól Konstanczban, 1418 február 7-én, kapta nemesi czímerét. Ezt a czímert Csergheő teljesen hű rajzban is közölte, s leírását a következőkben adta: «kékben balra fordult oroszlánfő, haránt átütve egy egyenes, aranymarkolatu, vértől csepegő pallostól; sisakdísz: a pajzsalak, hol az oroszlánfő a kék-fehér takarókba harapni látszik.»
* 1892. 29. l.
Ugyanez a czímer megjelent a Siebmacher-féle czímerkönyv magyarországi részében is, a hol a leírás annyiban teljesebb, hogy az oroszlánfő színét (arany) is megadja. A leírás mindkét helyen egyezik a czímerrajzzal, csupán egyben téved, abban t. i., hogy a takarók színét kék-fehérnek jelzi, holott azok a rajzon kék-arany színjelzéssel vannak ellátva.*
* 680. l. és 468. tábla.
Czímerünk ily módon a heraldikai irodalom ismert adatai közé tartozván, az eredeti czímeres-levélről vett czímerkép színes hasonmásának közlésével csupán a Zsigmondkori színes czímerképek sorozatának teljesebbé tételéhez kivánunk hozzájárulni. Mint mellékelt czímerképünk mutatja, a czímer eredeti rajza megegyezik a Csergheő által közölt rajzokkal, kivéve azt a sokszor előforduló körűlményt, hogy az oroszlánfej és a czímertakarók aranyát a képen a sárga szín, még pedig feltünően halvány-sárga helyettesíti. Talán ez magyarázza meg Csergheőnek a takarók színénél elkövetett tévedését, melytől eltekintve, ez általa adott leírás az eredeti czímerképben teljes beigazolásra talál.
A czímer aranynyal szegélyzett szőnyegnek belső, szintén aranynyal megvont, négyes kört képező keretébe van beillesztve; a szőnyeg színe e belső négyes karámon belűl bizonytalan szürkés-lila, a külső mezők zöldre vannak festve s két-két vörös virággal, ékes, arany lomb-ornamentikával damaszkolva. Szerkezeténél majdnem fölösleges utalnunk a hasonlatosságra e czímerkép, és a Chapyak s a Nagymihályi nemzetség czímeres-leveleinek képei között,* melyek közűl az első szintén Konstanczban, 1418 márcz. 19-én, tehát 40 nappal, a második ugyanott 1418 márczius 29-én, tehát 50 nappal később állíttatott ki. Mindhárom czímerkép stilizálása egy és ugyanazon kéznek munkája, azzal a külömbséggel, hogy a Chapy-czímernél a négyes karám mezeje is damaszkolva van, míg a másik kettőnél nincs; a külső mezők damaszkolása azonban majdnem teljesen egyezik. S van még egy felötlő hasonlatosság a Chapyak czímere és a Török czímer között. Amott az oroszlán fejét nyil üti keresztül, itt karddal átvert oroszlánfej képezi a czímeralakot, újabb megerősítéseül annak a többször tett megfigyelésünknek, hogy 39gyakran nem az érdekelt czímerszerző, hanem a czímer festője gyakorolja a döntő befolyást a czímermotivumok megválasztására.*
* Turul, 1885. 115. l. és 1888. 177. l.
* V. ö. a Barrwy család czímerére tett megjegyzésemmel. Turul 1894. 120. l.
A László-karcsai Török család czimere 1418-ból.
Nyomt: Ullmann József, Budapest.
Turul. 1898. 38. laphoz.
A czímerkép kiállítása felől nincs sok mondani valónk. Csoma József nem tartja szerencsés gondolatnak a czímerrajznak négyes körbe való elhelyezését, mely szerinte megnehezíti a czímer alkatrészei közt megkivánható arány megtartását.* Megjegyzése teljesen áll ott, a hol tette, Kőszegi László 1415-iki czímerképénél, mely egészen más kéz munkája s a melynél a czímer tényleg nagyon ormótlanul illeszkedik be a négyes karámba; de nem tartjuk helyén valónak czímerünkkel s említett két társával szemközt, melyeknél az egyes alkatrészeknek aránya és elhelyezése egyaránt dicsérik festőjüknek helyes heraldikai érzékét.
* Turul, 1892. 73. l.
Végezetűl álljon itt a czímeradományozás szövege, a mint következik:
Sigismundus dei gratia Romanorum rex, semper augustus, ac Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. rex. Omnibus Christi fidelibus tam presentibus, quam futuris presentium notitiam habituris salutem in eo, qui dat quibus [regnare] et victoriose triumphare. A claro lumine throni regii, velud e sole radii, nobilitates legitimo iure procedunt et omnium nobilitatum insignia a regia dignitate sic dependent, ut non sit dare alicuius generositatis insigne, quod a gremio non proveniat regie claritatis. Sane ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam harum serie volumus pervenire, quod fidelis noster dilectus Paulus dictus Török filius Blasii de Lazlokarcha coram nostra celsitudine personaliter constitutus, propositis et recensitis suis fidelibus servitiis et fidelium obsequiorum gratuitis meritis sincerisque complacentiis utique acceptis et laudandis, quibus ipse nobis et sacro nostro regio dyademati a longinquis temporibus in nostris agendis prosperis et adversis, persone et rebus suis non parcendo, indefesse studuit complacere, reddiditque se gratum et acceptum, arma seu nobilitatis insignia in presentium litterarum nostrarum capite depicta matestati nostre exhibendo, eadem a nostra celsitudine sibi et per eum Stephano filio Nicolai, Michaeli filio Andree et Jacobo filio Ladislai… fratribus et consanguineis suis ipsorumque heredibus et posteritatibus universis ex liberalitate nostra regia dari et conferri humiliter et devote supplicavit. Unde nos prefati Pauli gratis affectibus intuentes obsequiorum merita, quibus ipse Bosne ac in presentibus Alamanie partibus, quas nos pro sacrosancte universalis ecclesie, que iam superni luminis gratia illustrata ad verum et unicum eius sponsum pervenit, et sacri imperii status reformationem duce Christo, qui lux vera est luminum, feliciter perlustravimus, non parcendo rebus suis et persone, sed variis periculis imminentibus se ipsum exponendo, celsitudini nostre intenti, nimis animi desideriis… atuit se ipsum gratum reddere et acceptum, animo deliberato et ex certa scientia eidem Paulo dicto Török filio Blasii et per eum memoratis Stephane filio Nicolai, Michaeli filio Andree et Jacobo filio Ladislai, fratribus et consanguineis suis ipsorumque heredibus et posteritatibus universis ad prefati Pauli supplicationis instantiam prescripta arma seu nobilitatis insignia hic depicta ac pictoris magisterio distincte descripta virtute presentium conferimus, ymo de habundantiori plenitudine specialis gratie nostre ad maiorem eiusdem Pauli et aliorum supradictorum nobilitatis gloriam motu proprio concedimus ac presentibus elargimur, ut idem Paulus et alii supradicti eorumque heredes et posteritates universe nate et nasciture hec arma seu nobilitatis insignia, prout presentibus litteris circa principium appropriatis coloribus diversis inserta pictura denotat et declarat, amodo in antea in preliis, hastiludiis, torneamentis et in omni exercitio militari gestare valeant, portare et deferre, gaudeant igitur favore regio et tanto munere singularis gratie antefatus Paulus et alii supradicti eorumque posteritates merito exultent, tantoque fideliori studio ad honorem regium corundem in antea solidetur intentio, quanto ampliori favore preventos se conspiciunt munere gratiarum. Presentes autem ad premissorum memoriam perpetuam sigilli nostri secreti, quo ut rex Hungarie utimur, appensione pro prefatis Paulo et aliis supradictis iussimus communiri perpetuo et in ewum valituras. Datum Constantie, feria secunda proxima post festum purificationis beate Marie virginis gloriose, anno domini millesimo quadringentesimo decimo octavo, regnorum anno Hungarie etc. tricesimo primo, Romanorum vero octavo.
A czímeres-levél eredetije néhai Paur Iván birtokában volt, honnét az elhúnyt tudós gyűjteményének több értékes darabjával együtt – értesülésünk szerint – a soproni városi múzeum tulajdonába kerűlt.
Schönherr Gyula.
