A BILKEYEK. (1338–1711.) (Második és befejező közlemény. – Két rajzzal.)
A BILKEYEK. (1338–1711.)
(Második és befejező közlemény. – Két rajzzal.)
(Második és befejező közlemény. – Két rajzzal.)
IV. György 1496-ban ellentmondott Drágffy Bertalan beiktatásának Lipcse, Hernicse, Berezna és Ökörmező birtokába,* melyeket Úrmezey János, Péter és Lázár magvaszakadtán kapott volt Drágffy királyi adományba s még ugyanazon évben Bilkey György, másik György, Lipcsey László és Gorzó András lettek beiktatva az Úrmezeyek fentnevezett s azonkívül még ripinyei, vízközi és kelecsényi birtokaiba, Ilosvay György és Miklós ellentmondása mellett. 1501-ben beiktattatott György és másik Bilkey György a két Úrmezey János lipcsei és herincsei jószágaiba örökség czímén, de ezen beiktatásnak János huszti plébános és alesperes több másokkal együtt ellentmondott,* azonban 1516-ban újból beiktattatik Bilkey György, másik György és Lipcsey György a lipcsei és hernicsei birtokba, s most már úgy látszik ellentmondás nélkül. 1504-ben zálogba adott Miszticzén két telket 50 arany forintért Zékán Andrásnak és Györgynek. Az Úrmezeyek birtokait többen is felkérték; 1504-ben Csebi Pogány Péter, György, Zsigmond és János Berezna birtokába való beiktatásának mondott ellent Bilkey György, 1515-ben pedig Pogány Zsigmond és Thukoróy Máté beiktatásának Kövesligetbe. IV. György mint királyi ember is szerepelt. Egy fia III. János és két leánya maradt: Katalin Gorzó Jánosné és Anna Dobrókai Palkó György felesége.
Lelesz, Statutor. litt. D. nr. 223.
U. o. B. nr. 147.
III. János 1508-ban volt királyi ember, 1522-ben zálogba adta puszta-dienestelki (más néven Szúnyogmező, Komoró vagy Komoród) részét Zékán Györgynek 34 forintért. Már nem élt 1551-ben, midőn özvegye Anna megidéztette udvarháza megrohanása miatt Újhelyi Lipcsey Jánost, Bilkei Lipcsey Miklóst s társaikat. III. Jánossal, gyermekei nem maradván, Bilkey Bolond Péter ága elenyészett. Birtokaiba elébb Kerepeczy Demeter és Mucsey Pál iktattattak be királyi adomány czímén, de annak Bilkey György és Máté ellentmondottak; utóbb Daróczy Szerafin 78királyi táblai biró kérte fel III. János bilkei udvarházát, a bilkei, rákóczi, lukovai, lipcsei, bereznai, ripinyei és vizközi birtokokkal együtt, de az 1575-ben történt beiktatásnak az összes Bilkey, Lipcsey és Gorzó család ellentmondott s úgy látszik nem is kerűltek idegen kezekbe III. János birtokai.
I. Miklós fia Illés 1408-tól 1417-ig gyakran volt királyi ember, de egyebet alig jegyezhetünk fel róla, mint azt, hogy tevékeny részt vett testvérei társaságában az Újhelyiek ősei ellen Rákócz és Miszticze iránt folytatott hosszadalmas perlekedésben s hogy 1416-ban fiával Jánossal és Lipcsey Sándorral elpusztították Bégányi János fia Gergely Maszárfalva nevű birtokát. Négy fiát ismerjük: III. Mihályt, V. Istvánt, II. Sándort és IV. Jánost.
II. Mihály még atyja életében esett el 1410-ben a lengyelek ellen Zsigmond király személyes vezérlete alatt viselt hadjáratban.
II. Sándor 1414–1463-ig sok ízben működött mint királyi ember. 1437-ben új adománylevelet szerzett Zsigmond királytól Lipcse, Hernicse, Tarnócz,* Bereznamező, Ökörmező, Bilke, Dobróka helységekre és a borsovai havasokra. Csak két leánya maradt: Anna Ilosvay Karácson Lászlóné és Veronika, 1460-ban még hajadon, 1463-ban Veresmarthy Iváskó jegyese, de úgylátszik, hogy még esküvője előtt elhalálozott. II. Sándor összes bilkei, miszticzei, dobrókai, rákóczi, lukovai, komári, lipcsei, hernicsei, keselyűmezei, bereznai, ökörmezei, ripinyei, kelecsényi, vízközi és kalocsai birtokait átadta leányainak, de midőn azok magukat beiktattatni akarták volna, Bilkey II. Péter fiai ellentmondottak, s utóbb, mikor II. Sándor összes jószágait ismételve el akarta nekik adni, akkor az ellen testvére V. István emelt óvást.
Ma ismeretlen, de bizonyosan ez is a Nagy-Ag völgyén feküdt.
IV. János 1424-től 1460-ig sokszor viselte a király képét. 1457-ben új adománylevelet szerzett a maga és a többi akkor élő Bilkeyek nevére László királytól Bilke, Dobróka, Komoród, Rákócz, Miszticze és Lukova birtokokról az azokban rejlő királyi jogokkal együtt, melynek alapján ellentmondás nélkül be is lettek iktatva. Csak egy fiát ismerjük, V. Jánost, de róla egyebet nem tudunk, mint azt, hogy bilkei, dobrókai, miszticzei és lukovai birtokait nejének Katának, ki elébb Mátyfalvi Zóvárdffy Pál özvegye volt, hozománya és hitbére fejében 200 arany forintba átadta a szentjogi konvent előtt 1470-ben.*
Gróf Teleki, Hunyadyak kora, XI. 418.
Illés fia V. István 1451. és 1476. között több ízben volt királyi ember, 1462-ben eladott egy telket Rákóczon valami György nevű nem nemes (providus) sárdi lakosnak, 1480-ban pedig lipcsei és hernicsei birtokaiba Korpády Benedek lett beiktatva vétel czímen. Ilona nevű nejétől három fia és egy leánya maradt: VI. János, III. Mihály, V. György és Veronika Felsővissói Nán Gergely neje, a ki 1506-ban mint özvegy meginteti sógorait Felső-vissói Nán Istvánt és Vissóy Iváskót, hogy hitbérét néhai férje felső-vissói és borsai birtokaiból adják ki.
VI. János 1463-tól 1495-ig gyakran működött mint királyi ember. Gyermekei nem lévén, lipcsei és hernicsei birtokait lelke üdveért a huszti egyháznak hagyományozta; ezen birtokokat utóbb, midőn a huszti római katholika egyház a reformátusok kezébe került, Petrovich Péter VI. János kis unokájának* Bilkey Máténak itélte.* VI. János neje Sztojka Anna volt, ki egy évnélküli okmány szerint perbe idézte a Lipcsey és Újhelyi családok több tagját valami hatalmaskodás miatt.
Tévesen VI. János testvére György unokája Máté helyett.
Kelt Kolozsvárt, 1556 augusztus 29-én.
III. Mihály 1473-ban királyi ember volt. 1475-ben ismeretlen tettesek Miszticzén meggyilkolták; a gyanú Bilkey Andrásra és a Dolhayakra háramlott, ezek azonban kitisztázták magokat a vád alól.
V. György 1479. és 1519. között több alkalommal volt királyi ember. 1480-ban testvérével Jánossal együtt megverték Dobrókai Palkó Pétert a saját házában, 1493-ban pedig elfoglalták Zovárdffy György özvegyétől, Katalintól, azon bilkei, miszticzei és dobrókai birtokokat, melyeket anyósa, Zovárdffy Pál özvegye, szintén Katalin, mint már elmondottuk volt, második férjétől Bilkey Ivásko Jánostól kapott volt beiratképen hozománya és hitbére fejében; ugyanakkor 79Miszticzei Zékán György egy miszticzei telket, Ilosvay Miklós pedig az özvegy egy bilkei jobbágyának szántóföldeit foglalta el. 1504-ben Újhelyi Györgytől foglalt el Bilkey György a rákóczi határban egy Lanka nevű mezőt, 1505-ben pedig Szarvaszói Bank Illés neje, – bizonyosan valamelyik Bilkey leánya – indít keresetet Bilkey György ellen bilkei, rákóczi és lipcsei birtokai elfoglalása miatt; ellenben Bilkey György Butthkay László ellen kér vizsgálatot, a kinek tisztje Csicsery Péter ökörmezei, vízközi és ripinyei jobbágyainak 100 arany forintnál több kárt okozott, ezen per még 1507-ben is folyamatban volt. 1520-ban meginteti Bilkey György a Dolhayakat, hogy a nálok zálogban lévő ökörmezei, ripinyei, kelecsényi és vízközi birtokokat, felvéve érte a zálogösszeget, bocsájtsák vissza. V. Györgynek két fia maradt: III. Péter és VI. György.
III. Péter beperli 1523-ban Lipcsey Györgyöt és Jánost a bilkei és dobrókai határhoz tartozó s közöttük osztatlan állapotban levő Liget nevű erdőbirtokon elkövetett hatalmaskodás miatt; 1548-ban viszont Pétert idézik perbe Lipcsey idősb és ifjabb János egy dobrókai kertjök elfoglalása miatt, s 1549-ben Lipcsey András özvegye Bilkey Anna* és fia János perlik be a Prekop patak halászatában és bilkei udvarházuk felépítésében való háborgatás miatt, Újhelyi Gáspár fia János pedig a rákóczi határban lévő közös erdejükben az Újhelyi jobbágyai által levágott fák elhordatásáért. 1560-ban Bilkén egy puszta telket hű szolgálatok jutalmáúl Nagy László agilisnak adott beiratképen. III. Péternek nejétől Sztojka Annától két fia és két leánya maradt: Máté, I. Ferencz, Anna és Orsolya. Anna elébb Daróczy Györgyné, utóbb Gulácsy Istvánné volt, Orsolya pedig Kisfalusy máskép Ilosvay János neje lett.
Kinek a leánya ezen Anna, meg nem határozható.
I. Ferencről keveset mondhatunk; neveztetett Idősebb vagy Bak Ferencznek is, csak egy leánya volt: Krisztina Bükösi Bikszy (Bixy) Ferenczné, utóbb dobrókai Palkó Jánosné.
Máté 1549-ben ellentmondott Nagyváthy János és Huszthy Ádám beiktatásának némely lipcsei és hernicsei részbirtokba, valamint Eszéky Ádám deák beiktatásának Huszthy Benedek deák leányai Apollonia, Borbála, Katalin és Huszthy Ferencz deák leánya Anna lipcsei és huszti jószágaiba.* 1551-ben megvette Miszticzei Zékán János miszticzei birtokát 200 forintért s abba magát 1552-ben be is vezettette, de a Zékánok, Bilkey István és János fia Gergely ellentmondottak;* ezek ellen Máté 1570-ben perújítással élt. Mint a felkelés részese, jószágait vesztette s bilkei, rákóczi, dobrókai, miszticzei, lipcsei, ökörmezei, kelecsényi, bereznai és ripinyei birtokait Nádasdy Tamás nádorispán 1562-ben Kőrösbányai Móré Gáspárnak adományozta, ezen adomány azonban, úgy látszik, sohasem lett érvényesítve. 1570-ben pert újított bizonyos kártételek miatt Komlósy Gáspár, Miklós, Máté és Dobrókai Palkó Péter özvegye Sára ellen. Ezen időtájban nyerte meg perét is azon bilkei, dobrókai, rákóczi, lukovai, lipcsei, herincsei, keselyűmezei, bereznai, ökörmezei, ripinyei, kelecsényi, kalocsai és vízközi birtokok iránt, melyeket szépatyja testvére II. Sándor leányának Annának és vejének Ilosvay Nagy Lászlónak zálogosított volt el 500 arany forintba. 1573-ban egy telket vásárolt Dobrókán és egyet Miszticzén 46 forintért Dobrókai Palkó Péter fiától Jánostól, de a következő évben már vissza adta. 1575-ben kiegyezett Perényi Jánossal a bilkei és rákóczi határban levő bizonyos földek és erdők iránt, melyeket az előtt öt évvel Perényi János elfoglalt s onnan 90 sertést elhajtatott; szintén ezen évben egyezett ki Daróczy Szerafinnal is, a ki a magvaszakadt Bilkey III. János birtokait felkérte volt, s mindjárt a következő évben új adományt is szerzett. II. Miksa királytól a maga, valamint idősebb és ifjabb Ferencz, Miklós, István, Tamás és Gergely, továbbá Lipcsey Gáspár, Imre, Ferencz, Farkas, László, György és Gergely, Bilkei Gorzó idősebb és ifjabb János, György és Lázár nevére Bilke, Lukova, Miszticze, Rákócz és Dobróka falukról és a komári pusztáról az azokban rejlő királyi jogokkal együtt,* a melynek erejénél fogva még ugyanazon évben ellentmondás nélkül beiktattattak. Ökörmezőt, Vizközt, Ripinyét és Kelecsényt azonban nem sikerűlt a Bilkeyeknek 80visszaszerezni, csak némi részeket birtak utóbb belőle, miket leánynegyedbe kaptak a Dolhayaktól. 1584-ben eladta Máté egész Szajkófalvát* 200 forintért leányainak Annának és Juditnak, mi ellen neje, Vécsey Orsolya, 1587-ben óvást emelt. 1570 és 1584 között sokszor volt Máté királyi ember; egyszer bajba is keveredett, mert Tarnóczy István nevét hibásan írta be a levélbe, s az e miatt érvénytelenné válván, Tarnóczy kártérítési pert indított ellene. Bilkey Máté 1579-ben Beregmegye alispánja volt. Leányai első nejétől Eszéky Ádám leányától Katalintól születtek. Anna elébb Lipcsey János, utóbb Gálócsy István neje lett, Judit ifjabb Gulácsy István felesége volt. Második nejét, Véssey Orsolyát, mint Klacsanói Gallis Ferencz özvegyét vette nőül, de ezen házassága gyermektelen maradt s különben sem lévén szerencsés, Máté elhagyta nejét, ki aztán per útján nyerte tőle a bilkei, rákóczi és dobrókai részjószágokat. 1582-ben óvást emel Véssey Orsolya Mihalovich Horváth Simon, Miklós és Margitnak, valamint Barkóczy Albert özvegyének Bégányi Dorottyának bizonyos dávidházi részbirtokba való beiktatása ellen;* utóbb a férjétől kiperelt jószágokat el akarta adni, de az ellen tiltakozott Bilkey Ferencz. Véssey Orsolya azonban ennek daczára is eladta 1500 forintért Rákóczy Zsigmond tornai főispánnak és testvérének Ferencznek, kik ismét Komlósy Albertnek engedték át, de Komlósy beiktatásának Bilkey Bak Ferencz leánya, Krisztina 1595-ben ellentmondott.
Lelesz, Statutor E. nr. 46.
U. o. B. nr. 294.
Kelt Bécsben, 1576 január 10-én.
Szajkófalva Bilke határából lett kihasítva s úgy látszik, Máté népesítette be.
Lelesz, Statutor. H. nr. 34.
VI. György (V. György fia) 1526-ban Pogány Zsigmond úrmezei birtokán hatalmaskodott, sertéseket hajtatván el onnan. 1534-ben lipcsei, hernicsei és bereznai birtokát beiratképen Nagyváthy Jánosnak és nejének Annának adta át. Ez évben volt királyi ember is és 1535-ben tagja azon törvényszéknek, mely Dolhay Tamást neje megöletése miatt fejvesztésre ítélte s azt rajta végre is hajtatta. Csak egyetlen fiát ismerjük: II. Ferenczet, a ki 1545-ben született, 1575-től 1580-ig mint királyi ember működött, 1574-ben ellentmondott Thernei Keszthelyi György beiktatásának néhai Zóvárdffy István rákóczi és rakaszi részbirtokaiba. Neje Kölcsey Borbála 1595-ben már özvegy. Három fia maradt VII. János, IV. Péter és VI. István.
VI. István neve 1614-ben már előfordúl; 1648-ban eladta bilkei részét 280 talléron Lipcsey Gergelynek és feleségének Szuhay Annának, még ugyanazon évben perbe idézik Kállay István gyermekei Miklós és Judit egy jobbágyuk földjének és egy malom jövedelmének elfoglalása miatt, 1651-ben pedig bilkei Lipcsey Péter tiltakozik ellene az ökörmezei, ripinyei, sebespataki, lazankai, bilkei, rákóczi, dobrókai, szajkófalvi és lukovai birtokok elidegenítése miatt.
VII. János született 1574-ben, 1597-ben letiltja a leleszi konventet úgy a maga, valamint Zékán Tamás, a Gorzó és a Lipcsey családok nevében bizonyos leveleknek Bilkey Ferencz leánya Krisztina, Bikszy Ferenczné részére való kiadásától, 1614-ben visszavonja azon egyességet, melyet egész Tyuszka iránt kötött volt Lipcsey Andrással, Pap Mihály, Pap Jakab és Pap Gergelylyel. Ugyanazon évben abban állapodik meg testvéreivel Péterrel és Istvánnal, hogy a Bilke vizén levő, gondatlanságuk miatt elpusztúlt malom jó karban tartása végett egyik közülök évenként felváltva malom-birónak választassék. Nejétől Dombói Szegedy Annától egy fia született: I. Tamás és egy leánya: Erzsébet sásvári Egressy Istvánné, a ki 1625-ben megvette édes anyjától annak a bilkei uradalomból járó hitbérét és nászajándékát, 1626-ban pedig egyességre lépett szépatyja Bilkey György testvérének Péternek leányági utódaival, Bilkey Anna és Daróczy György leányával, Magdolnával. Kölcsei Kende Gábor özvegyével, ugyanazon Bilkey Anna második férjétől született leányának Gulácsy Zsófiának fiával, Uray Gáspárral és Bilkey Orsolya fiával, Kisfalusy, máskép Ilosvay Miklóssal a bilkei udvarház s a bilkei, dobrókai, szajkófalvi, rákóczi, miszticzei, lukovai és ökörmezei részbirtokok iránt. Testvére I. Tamás ekkor már nem volt életben s bízvást következtethetjük, hogy gyermekei sem maradtak.
IV. Péter született 1578-ban, 1611-ben Beregmegye táblabirája, hites assessora volt, 1625-ben tiltakozik valamelyik Bilkey Anna ellen a bilkei udvarház s a bilkei, szajkófalvi, dobrókai, miszticzei, lukovai és ökörmezei részbirtokok eladása miatt, 1629-ben pedig Lipcsey Gábor, 81Mihály és a Gorzók emelnek óvást azon egyesség ellen, melyet Péter és testvére István kötöttek volt bátyjuk, János leányával Erzsébettel, Sasvári Egressy Istvánnéval, a rákóczi, miszticzei, dobrókai, lukovai, szajkófalvi és ökörmezei jószágok iránt. Péternek csak egy fia maradt, III. Ferencz, a ki 1639-ben felesége Fornossy Fruzina (Fornossy László és Székely Zsófia leánya) nevében letiltja Gulácsy Mihály özvegyét Komlósy Petronellát a komlósi részbirtok elidegenítésétől és a két Komlósy Györgyöt annak megvételétől. 1642-ben zálogba adta rákóczi birtokát 400 forintért Demeter Ferencznek és Jánosnak. 1648-ban pert indítanak ellene Kállay István gyermekei valamint tizedpénz visszatartása miatt; ugyan ez évben Lipcsey Gergely is megidézteti Ferenczet s több társait, a miért őt elfogták és elzárták, bár ha utóbb szabadon bocsátották. Bilkey Ferencznek csak egy leányát ismerjük, Fruzinát, elébb ifjabb Lipcsey Péter, utóbb Horváth János házastársát, de azért Ferenczczel még nem halt ki a Bilkey család, mert élt még ez időben egy György, utóda a XV. század végén élő Bilkey Péternek.* Ezen Pétert nem tudjuk a családfán elhelyezni, nem is maradt fel róla egyéb adat, mint az, hogy egy Miklós nevű fia volt, a ki 1525–1548-ig említtetik nehányszor s kinek három fia volt: VI. István, VIII. János és II. Tamás.
De nem azon Péternek, a kit Lehoczky, Bereg vármegye monographiája czímű műve III. k. 371. lapján s több más helyeken mint Matucsinyay Dorottya férjét szerepeltet, mert ez a Péter a leleszi konvent levéltára (Statutor. litt. B. nr. 296.) tanúsága szerint nem a Bilkey, hanem a Bilyey családhoz tartozott.
VI. István 1551-ben letiltja Miszticzei Zékán Jánost bizonyos miszticzei birtok eladásától. VIII. János 1552-ben már nem volt az élők között; neje Hetényi Barilovich Dolgos Katalin volt, a kit és testvéreit Ferenczet, Annát, Oroszy Lázárnét, Magdolnát, Stenczel Szaniszlónét és Borbálát, Huszthy Székely Pálnét 1549-ben beperelik anyáról mostoha testvéreik Dolgos András és Zsófia, Anarcsi, máskép Bacskai Tegzes Simonné, a hetényi, szőllősi, velejtei és huszti birtokok iránt kötött egyesség meg nem tartása miatt. VIII. Jánosnak csak egy fia maradt, II. Gergely, a ki 1570-ben Tarnóczy Istvánnal együtt beiktattatott egy lukovai részbirtokba. 1574-ben ellentmond Thernei Keszthelyi Györgynek néhai Zóvárdffy István rákóczi birtokába való beiktatásának; ugyanazon évben letiltja Kölcsey Katalin Bégányi Gergelyné, elébb Mathuznay Gábor özvegye és fia Mathuznay Ferencz Bilkey Gergelyt, Dolgos Annát Oroszy Lázár özvegyét, valamint Daróczy Szerafint és nejét Krisztinát a szabolcsmegyei bogdáni birtok eladásától, Perényi Jánost pedig annak megvételétől. 1575-ben visszavonja Gergely a Bogdáni Farkas családnak Bogdán birtokába való beiktattatása ellen emelt óvását. 1601-ben birtokai egy harmadát leányának Katalinnak Lipcsey Mihálynénak ajándékozta. Ezen leányán kívül csak egy fia maradt, IX. János, a ki 1616 után utódok hátrahagyása nélkül halt el.
II. Tamás 1545-ben született; 1570-ben beregmegyei táblabiró volt. Egyetlen fia volt csak, VI. Miklós, a kinek neve 1616-ban fordúl elő Beregmegye hites assessorai között. Miklósnak is csak egy fia volt: II. Bálint és két leánya Anna, Lipcsey Sándorné és Borbála, Péterfalvi Supán Péterné.
II. Bálint született 1613-ban, de még harminczadik évét sem töltve be, 1642-ben elhalálozott. Özvegye, Csebi Pogány Zsuzsánna, 1645-ben már Komlósy Benedek neje volt. Pogány Zsuzsánna őseit nem lesz érdektelen megismertetni.
Báthory András. (Rozgonyi Katalin.) Báthory Klára. (Losonczy Antal.) Losonczy Klára (Homonnai Drugeth Gáspár). (Homonnai Drugeth Krisztina (Tigedy János.) Tigedy Borbála. Kornis Gáspár. (Dolhay Ilona.) Kornis Anna. (Pogány Menyhért.) Pogány György. Pogány György. (Sztojka Ágota.) Pogány Zsuzsanna. (Bilkey Bálint.)
Bilkey Bálintnak egy fia és egy leánya maradt, VII. György és Anna, ki utóbb Ilosvay Gábor neje lett.
VII. György 1660-ban visszavont valami egyességet, mit nővérével Annával kötött volt; 1665-ben perel Lipcsey Istvánnal a Nagy-Ág völgyén lévő Lorika-Sziczora nevű ujonnan telepített falu végett; 1669-ben óvást emel azon 82egyesség ellen, melyet Lipcsey István a leányággal kötött volt a Lipcsey család máramarosi birtokaira nézve. 1672-ben már nem élt, mikor nővére Anna osztályrésze kiadása végett pert indított özvegye báró Perényi Erzsébet, ekkor már Klobusiczky Ferenczné és gyermekei Bilkey Miklós, Zsófia és Éva ellen. Zsófia utóbb Megyery Jánoshoz, Éva pedig Csebi Pogány Péterhez ment nőül.
VII. Miklós született 1665-ben; 1680-ban némely bilkei és szajkófalvi jobbágyait mostoha atyjának Klobusiczky Ferencznek vallotta be; 1688-ban tiltakozik Lipcsey Zsigmonddal együtt Fornossy Fruzina, Bilkey Ferencz özvegye ellen, a ki Lipcsey Dánielt magánál tartva, a Lipcsey család birtokait ezen a czímen illetéktelenűl használta. 1689. és 1692-ben Beregmegye táblabirája volt, 1705-ben pedig követe a szécsényi országgyűlésen. Első neje Csebi Pogány Borbála volt, a másodikat, Semsey Juliát, mint Jármy Miklós özvegyét vette nőül. 1709-ben elzálogosították Miklós és neje Semsey Julia a bilkei, miszticzei, dobrókai, lukovai, ökörmezei, rákóczi és szerednyei birtokaikat 1000 forintért Rácz Gergelynek és nejének Kállay Máriának. Miklós 1711-ben halt el s vele Karácson vajda Bilkey nevet viselő utódainak magva szakadt. Semsey Julia sem volt már életben 1716-ban, a midőn birtokát, Tardos egyötödét, Buday Lászlónak adta át a királyi kamara.
Bilkén a Szent-Keresztről, Komoródon pedig a Borsova folyó mellett a Boldogságos Szűz Máriáról czímzett görög szertartású apátságokat alapítottak a Bilkeyek, utóbb a római katholika vallásra tértek, míg végre a reformált hitet fogadták el.
Bilkey Miklós halála után birtokai Lehoczky szerint* elébb a báró Lilienfeld, utóbb a Niczky, Ramocsaházy, Pálffy, végre a Keresztes családnak adományoztattak; hiteles okmányokból tudjuk, hogy a Bilkey Miklós magvaszakadtán és az Ilosvayak hűtlenségén a koronára szállott bilkei részjószágot II. Ferencz császár néhai Barthó István gömörmegyei Nagy-Rőcze város főbirája fiának, András magyar testőrségi alhadnagynak adományozta, őt Bartófy néven nemességre emelve, becs szerinti 14,035 rhénes forint 46 krajczár, 2220 forint nemességi taksáért és 200 mérő zabért;* az 1802. október 21-én történt beiktatásnak azonban számosan ellentmondottak. A Rákócz, Felső-Karaszló és Veléte ugocsamegyei falvakban lévő kamarai jószágok Parcsenits József császári királyi tanácsos, Szerémmegye alispánjának lettek adományozva s a beiktatási ünnepély 1811 június 25-re kitűzve.* 1829-ben Ruzsák Ferencz munkácsi sókamarai számtartót Ferencz császár 57 évi hű szolgálatai jutalmául nemességre emeli, czímeres levelet állíttat ki részére és a szajkófalvi birtokkal 2529 frt 51 kr., a lukovaival 1539 forint, a miszticzeivel 1686 forint és a dobrókaival 829 forint 40 kr., összegen 6607 forint 31 kr. becsértékért pengő pénzben megadományozza.* A birtokba Ruzsák Ferencz, ekkor már beregmegyei táblabiró, 1830-ban lett beiktatva.
Bereg vármegye monographiája, III. 160.
Kelt Pozsonyban, 1802 június 11-én.
A meghivó kelt Nagy-Szőllősön, 1811 június 12-én.
Kelt Weinzierlben, 1829. szeptember 4-én.
A Bilkeyek leszármazása.
II. TÁBLA.
IV. Péter. V. Miklós 1525–1548. II. Tamás 1545 † 1595. VI. István. 1551–1576. VIII. János † 1552 e. (Hetényi Barilovich, máskép Dolgos Katalin.) VI. Miklós 1606–1616. II. Gergely 1550–1601. IX. János † 1616 után. Katalin. (Lipcsey Mihály.) Anna 1629–48. (Lipcsey Sándor.) Borbála 1629. (Péterfalvi Supán Péter.) II. Bálint szül. 1613 † 1642. (Csebi Pogány Zsuzsanna utóbb Komlósy Benedekné.) VII. György 1648–1669 (Báró Perényi Erzsébet, utóbb Klobusiczky Ferenczné 1672.) Anna 1648–72. (Ilosvay Gábor.) VII. Miklós szül. 1665 † 1711. (1. Csebi Pogány Borbála. 2. Semsey Julia † 1716 előtt.) Zsófia 1672, 80. (Megyery János.) Éva 1672–1750. (Csebi Pogány Péter.)
II. TÁBLA.
IV. Péter. V. Miklós 1525–1548. II. Tamás 1545 † 1595. VI. István. 1551–1576. VIII. János † 1552 e. (Hetényi Barilovich, máskép Dolgos Katalin.) VI. Miklós 1606–1616. II. Gergely 1550–1601. IX. János † 1616 után. Katalin. (Lipcsey Mihály.) Anna 1629–48. (Lipcsey Sándor.) Borbála 1629. (Péterfalvi Supán Péter.) II. Bálint szül. 1613 † 1642. (Csebi Pogány Zsuzsanna utóbb Komlósy Benedekné.) VII. György 1648–1669 (Báró Perényi Erzsébet, utóbb Klobusiczky Ferenczné 1672.) Anna 1648–72. (Ilosvay Gábor.) VII. Miklós szül. 1665 † 1711. (1. Csebi Pogány Borbála. 2. Semsey Julia † 1716 előtt.) Zsófia 1672, 80. (Megyery János.) Éva 1672–1750. (Csebi Pogány Péter.)
83Kaptak-e a Bilkeyek czímerlevelet és mikor, azt nem tudjuk megmondani, de láttuk, hogy István mester Zsigmond királynak udvarnoka és felolvasója volt, s hogy a Bilkeyeket László és Mátyás királyok is többféle kedvezményben részesítették, biztosra vehetjük tehát, hogy czímerlevéllel is megadományozták. Bilkey Bálint V. B. D. B. kezdő betűkkel jelölt pecsétjét az 1-ső, az utolsó Miklósét pedig a 2-ik számú rajz mutatja. Mi lehet Bálint czímerében az a vízi növényféle, azt meg nem határozhatjuk. Az eredeti czímerlevél, ha ugyan volt, valamelyik leányági utód ládájából, vagy az Ilosvayak 1711-ben Danzigban letett leveleivel még előkerűlhet, de lehet hogy a Komlósyak levéltárával együtt örökre elveszett.*
Hibaigazítás. A jelen dolgozat első részében, Turul 1894. 15. l. (1. hasáb 31. sor), Ilosvay Leustách sajtóhiba: Ilsvay Leustách helyett.
PETROVAY GYÖRGY.
