EGY XVI. ÉS XVII. SZÁZADI MAGYAR CZÍMER-ALBUM. (Hét czímerrajzzal.)
EGY XVI. ÉS XVII. SZÁZADI MAGYAR CZÍMER-ALBUM.
(Hét czímerrajzzal.)
(Hét czímerrajzzal.)
A czímer-gyűjtemény, melyet itt ismertetni szándékom, id. gróf Zichy Edmund tulajdona. A nemes gróf egy budapesti antiquariusnál egészen véletlenűl fedezte fel az értékes gyűjteményt, melyet megszerezve, valóságos kincset mentett meg a hazai heraldika számára.
Az aranyozott réz-pántokkal, középen az ország czímerével és a Zichy-család czímerét ábrázoló kapocscsal ellátott, díszes disznóbőr-kötésű, kis negyedrét alakú albumnak összesen 39 lapja van, melyen 34 magyar és négy más család egykorú, autogrammokkal és jelmondatokkal ellátott, igen jól megőrzött színezett czímere látható. A 39-ik lap, hártyán egy történeti jelenetet ábrázol, melyről alább lesz alkalmunk megemlékezni.
Az eredeti czímeres lapok jelenleg mind külön regal-papirra vannak ragasztva, mi által a gyűjtemény igen tetszős és egyöntetű jelleget nyer; mind a mellett már az első pillanatra észre lehet venni, hogy a lapok nem egy és ugyanazon emlékkönyvből vétettek. Mert, eltekintve attól, hogy a czímerek egy része hártyára, más része pedig durva merített papirra van festve, – a mi magában véve még korántsem zárja ki a lehetőséget, hogy a czímerek egykor 21ugyanazon albumot díszítették, – ama körülmény, hogy a lapok egy része számozva van, más része nem, azt látszik bizonyítani, hogy a czímerek több tulajdonos emlékkönyvéből vétettek. Bizonyítják ezt az egyes lapokon előforduló évszámok is, melyek 1596 és 1679 között váltakozván, legalább is két emberöltőt magába foglaló korra vallanak.
Ezen külső megkülömböztető jelek szerint, melyekhez még a czímer-rajzok stiljét is hozzáadhatjuk, a czímeres lapok két fő-csoportba foglalhatók. Az első csoporthoz tartoznak a régibb czímerek 1596-tól 1611-ig, a másik csoporthoz pedig a többi czímerek 1649-től 1679-ig, mely időkori sorrendet megtartva, áttérek az egyes czímerek ismertetésére.
Első csoport (1596–1611).
Ezen csoport összesen csak öt számot foglal magában. A czímerek rajza igen szabatos, finom kivitelű s ment a második csoportbeli czímereket éktelenítő barokk díszítésektől és virágguirlandoktól.
1. sz. Ruda (á Ruda, Röm. khais. Fzt. Ehrnholdt der Cron Ungern. 1596).
A czímerpaizs két, az átellenes sarkokat összekötő egymást derék szög alatt szelő vonallal négy háromszögű mezőre van osztva. A jobb- és baloldali átellenes mező fekete, benne egy-egy herczegi (zárt) korona. A felső és alsó átellenes mező ezüsttel és vörössel hétszer vágva. Sisakdísz: a hercegi korona, melyből két ferdén kiálló, jobb felül arany-fekete, bal felül ezüst-vörös kopjás lobogó között, függőlegesen egy háromlevelű liliommal ékesített arany királyi jogar emelkedik. – Takaró: arany-fekete, ezüst-vörös.
A czímer felett lévő s a jelmondatra szánt szalag-tekercsen két oldalt az évszám (15–96), középen három nagy betű, mely azonban – felső részük el levén szelve – csak nehezen olvasható. (G. O. L. vagy G. D. L.)*
* Bal oldalt a czímer-paizs alsó részétől haránt fektetve egy kisebb paizshoz hasonló rajz látható, felette nehány olvashatlan szóval. A paizs fekete, finom vízszintesen csoportosított arany vonalakkal díszített, vagy jobban mondva árnyékolt; mintha azt akarná jelölni, hogy a czímerben előforduló fekete mezőnek ekkép kellene árnyékolva lennie.
2. sz. Thurzó (Christophorus – de Bethlehemfalva. Comes Scepusiensis Liber Baro Bajmoczij. Semtaviae. Freustadij. Dominus in Themetvin et Richno. Scribebat amicae et benevolae recordationis ergo. Argentorati die 25. Martii Anno ut supra. – Fölül a jelmondat: «Justus princeps, animata lex» s két oldalt az évszám 15–99.
A vágott paizs felső vörös mezejében a vágóvonalból növekvő kétfarkú koronás arany oroszlány. Az alsó kisebb arany mezőben három (2, 1) vörös rózsa. – A sisakdísz: a kinövő oroszlány. – Takaró: arany-vörös.
3. sz. Földesi. («Nobilissimo iuveni, et virtute, morumque integritate conspicuo: Domino Valentino Sebitzio scribebat in nominis sui memoriam Jacobus Földesius de Etre-Karcza.» Fölül jelmondatként: «Seneca: ».)
Négyelt paizs; 1 és 4. kék mezőben jobbra ágaskodó kétfarkú arany oroszlány; jobb előlábában három arany kalászt tart. 2. és 3. vörös mezőben a három belső sarokban egy-egy ötágú ezüst csillag; a negyedik, vagyis a felső bal és az alsó jobb sarokban pedig ezüst félhold. Sisakdísz: a kinövő oroszlány, két nyitott szárny között, mely utóbbiak közűl a jobboldali arany-kékkel, a baloldali vörös-fehérrel ferdén ötször sávolt. – Takaró: arany-kék, ezüst-vörös.
Mint a czímer alatt olvasható fenntebb idézett sorokból kivehető, a czímer Sebitzius Valentin emlékkönyvéből vétetett. A lap nagyságát (hosszúkás 16-odrét), valamint a papirost is összehasonlítva a fenntebb 3. sz. alatt leírt Thurzó czímerrel, csaknem biztosan következtethető, hogy ez utóbbi is a Sebitzius-féle emlékkönyvből való. Évszám magán a lapon nincs ugyan; de a regal-papiroson, melyre a czímeres lap ragasztatott, az antiquarius kezével írva ott találjuk az 1595-ik évet. Mi szintén feltevésünk mellett szól.
4. Kolonits. (Erasmus L. B. á–.)
Négyelt paizs; 1 és 4 ezüst mezőben ágaskodó fekete paripa. A 2. és 3. vörös mezőben egy-egy hat küllős arany kerék. Két sisak; sisakdíszek: 1. vörös nyitott sasszárny, melynek közepe a czímerpajzsban is látható arany kerékkel van megrakva. 2. Egy aranynyal és vörössel és egy ezüsttel és vörössel vágott kiterjesztett sasszárny közt kinövő fekete paripa. – Takaró: arany-vörös, ezüst-vörös.
A lap felső sarkában egy római VI. szám látható. A czímer felett jelmondatúl: «Tandem 22bona causa triumphat». – A czímer alatt: «Qualiacunque haec memoriae ac recordationis inferebat ergo Nobilissimo Dno Possessori Erasmus Ferdinandus L. B. á Kolonitsch die 9. Novemb. Anno 1607. Argentorati.»
Az eredeti czímeres lap kék reczés vastag papirra van ragasztva, melyen az antiquarius kezével írva következő széljegyzetek olvashatók:
«1607. Strassburg, Erasmus Ferdin. Freiherr von Kolonitsch. 1583 , 1638 , 1751. . Siebm. I. u. 8. Med. II. 462.
5. Pálffy (Paulus).
A keveset jobbra dülő czímerpajzs kék mezejében keskeny arany pólya; fönt jobbra néző kinövő arany szarvas; lent arany hármas halom fölött fél arany kerék. – Sisakdísz: a kinövő szarvas. – Takaró: kék-arany.
A czímer felett a tulajdonos jelmondata: «Jamais miel sans fiel» és kissé csonkán az évszám 1611.
A czímer alatt: «Paulus Pálffy L. B. Ung. haec scripsit Lugduni 6. Octobr.»
A lap alsó bal sarkában (nem herald.) egy kis fametszetű czímer látható, mely nyilván az emlékkönyv tulajdonosának a czímere, és pedig: hármas halmon át száguldó farkas vagy róka. A sisak-korona felett hatágú csillag. Czímertartó gyanánt jobb felől (herald.) egyik kezében a pajzsot tartó angyal, bal felől dús foszladék. A pajzs alsó jobb oldalán A., bal oldalán pedig V. betű.
Második csoport.
Az ezen csoporthoz tartozó czímerek csaknem mind egy és ugyanazon korból valók, s az egyes lapok vagy már eredetileg a czímertulajdonosok, vagy később a gyűjtő által az 1649. évszámmal jelölvék.* Kivételt csak a jelen ismertetésünkben 29. sz. a. leírt Zichy-féle czímer képez, melyen az évszám – nézetünk szerint – helyesen 1679-nek olvasandó.
* Ha veszszük, hogy az ezen csoportbeli czímerek tulajdonosai közűl az 1649-ki törvényczikkelyeket tizenegyen írták alá, alig lehet kétségünk benne, hogy a czímerek ezen országgyűlés tartama alatt s Pozsonyban készültek.
Betűrendben az ezen csoportbeli czímerek a következők:
1. Batthyány. A czímerpajzs kék mezejében meredek szikla, tetején arany fészekben álló ezüst pelikán, mely csőrével felszakított melléből cseppegő vérével három fiát éteti. A szikla közepén fekete barlangban ágaskodó kétfarkú arany oroszlány, szájában egyenes kardot tartva. – Sisakdísz: fészek a pelikánnal. – Takaró: kék-ezüst.
A czímerrel átellenes lapon fölűl: piros-kék szalagon a czímer-tulajdonos jelmondata: «Quisque suae fortunae faber», és a job sarokban az album lapszáma: 192. – Alul: piros-zöld szalagon a névaláírás: «Comes Adamus de Batthyany. Generalis contra Canisien».*
* A czímer körűl látható virág-fűzér leírását, mint a heraldikust kevésbé érdeklőt, úgy itt, mint a következő czímereknél mellőzendőnek véltem.
2. Bossányi. A czímerpajzs kék mezejében zöld alapon kiemelkedő terebélyes zöld fa alatt haladó fekete (barna) medve. – Sisakdísz: hasonló kinövő medve, kisérve jobbról arany nap, balról ezüst félhold által. – Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
A czímer felett a jelmondat:
«Recte timendo neminem facias,
Recte faciendo neminem timeas».
Recte faciendo neminem timeas».
A jobb sarokban a lapszám (69) és E. C. U. L. betűk.
A czímer alatti szalagban a sajátkezű aláírás: «Gabriel Bossanj de Nagi Bossan».
3. Draskovich. A kék czímerpajzsban zöld hármas halomból kinövő koronás arany sas, jobb lábában arany almát (golyót) tartva. – Sisakdísz helyett: püspöki jelvények.
A pajzs felett a jelmondat: «Auxilium de Sancto». – Alatta az évszám 1649 . és a tulajdonos sajátkezű aláírása: «Georgius Draskovich comes perpetuus de Trakostyán. Episcopus Jaurinensis, lociq. eiusdem supremus comes. Sacrae Cesareae Regiaeq. Mtis. Consiliarius». – A lap jobb sarkán az album lapszáma: 209.
4. Drugeth. Vörössel és (hullámszerűen) ezüsttel háromszor vágott pajzs; a vörös mezőben hét (4, 3) aranynyal futtatott barna madár (rigó). A pajzst leveles arany korona díszíti, mely alól két oldalt kék-vörös szalagok hullámzanak alá.
A czímer felett piros szalagban:
«Dulce pro patria mori
G. D. H.
Quid non pro Deo
E. C. V. L.»
G. D. H.
Quid non pro Deo
E. C. V. L.»
A czímer alatt zöld szalagban a tulajdonos sajátkezű aláírása: «Comes Georgius Drugeth de Homonna.»
235. Erdődy. Négyelt pajzs, kék középpajzszsal, melyben zöld halmon arany fél kerékből természetes színű szarvas növekszik; a nagy pajzs: 1 és 4. vörös mezőben két ezüst pólya; a 2-ik arany mezőben kiterjesztett szárnyú koronázott fekete sas; a 3-ik arany mezőben rovátkos fehér várfal, közepén kiugró hasonló kerek toronynyal. Három sisak. A középső dísze: a pajzsbeli koronás sas. A jobboldali sisak koronájából czölöpösen állított hajlott pánczélos kar, markában függőlegesen tartott vörös-fehér-vörös féllobogó. A baloldali sisak-koronából hasonló kar, markában függőlegesen tartott karddal. – Takaró: arany-kék, ezüst-vörös.
Jelmondat: «Omnia ad majorem DEI Gloriam».
Sajátkezű aláírás: Comes Georgius Ludovig Erdődy m. p.
A lap felső jobb sarkán: 99. sz.
6. Forgách. A kék czímerpajzsban lebegő arany koronából növekvő meztelen, koronás ifjú nő, kinek kibontott dús hajzata kétfelől a derekáig lehullámzik. – Sisakdísz: a pajzsalak. – Takaró: arany-kék, ezüst-vörös.
Jelmondat: «Fortuna potentiam ali».
Aláírás: Comes Adamus Forgách mp.
Lapszám: 187. – – 1649.
7. Hagger. Kék czímerpajzsban lebegő, sarkaival fölfelé fordított ezüst patkó, ennek közepéből magasan kiemelkedő arany kereszt. Sisakdísz helyett püspöki jelvények. Takaró helyett hullámzó aranyrojtos piros szalag.
Jelmondat: «Christus spes mea». A czímerpajzs alatt: Reverendissimus Dominus Andreas Placidus Hagger Archiabbas sancti Martini sacri montis Pannoniae. – A lap felső jobb sarkában 295. sz.
8. Hoffman. A czímerpajzs kék mezejében serlegidomú ezüstös szökőkút, e felett keresztülugró természetes színű szarvas. Sisakdísz helyett püspöki jelvények. Takaró helyett arany-piros szalag.
A czímer felett piros szalagon jelmondatúl: «Quemadmodum desiderat cervus ad fontes aquarum, ita desiderat anima mea ad te Deus». Psal. 41. – A czímer alatt zöld szalagban a tulajdonos sajátkezű aláírása; Paulus Hoffman El. Epps Quinq. ecclesiensis, Vicarius Generalis Strigoniensis. Az albumlap száma: 138.
9. Illésházy. Kék pajzsban lebegő koronán álló, koronázott fekete sas, kiterjesztett szárnyakkal, alulról fölfelé haránt nyíllal átlőtt melléből vér csepeg. Sisakdísz: a pajzsalak.
A czímer felett jelmondatúl: «Tempora, tempore, tempera».
A czímer alatt a tulajdonos sajátkezű aláírása: Comes Georgius Ilésházy pp. (perpetuus) a Trenchin. A lap felső jobb sarkában 113. sz. – A carton közepén az antiquarius kezével az évszám: 1649.
10. Laski. Aranynyal damaskolt vörös mezőben zöld hármas halom közepén bal lábán álló ezüst gólya, előre nyújtott jobb lábában fehér golyót (követ) tartva. – Sisakdísz helyett püspöki jelvények s arany-zöld hullámzó szalag.
Jelmondat: «Sustine et vinces».
Aláírás: Benedictus Laski mp. Epps. Agriensis.
11. Lippay I. A kék pajzsban zöld alapon, arany talapzaton nyugvó koronázott ezüst oszlop, melyet két oldalról ágaskodó koronás leopárdok tartanak. Sisakdísz helyett primási jelvények.
Jelmondatúl a czímer felett: «Conjungere Deo et sustine Ecclesias. cap. 2. »
Aláírás: Georgius Lippay m. p. Archiepiscopus Strigonien. Primas Hungariae etc.
Az albumlap száma: 52. – Középen a cartonon az antiquarius kezével az évszám: 1649.
2412. Lippay II. (Caspar – de Zombor.) A pajzs ugyanaz. A sisakdíszben a pajzsalak ismétlődik.
13. Mattkovich. Kék pajzsban zöld alapon ágaskodó koronás arany griff, előre nyújtott jobb lábában hatágú arany csillagot tart. Sisakdísz: hasonló kinövő griff.
Jelmondat: «Virtus in ardua tendit. 1649.»
Aláírás: «Michael Mattkovich Lector & Canonicus Jaurin. ac Abbas Sanctae Crucis de juxta Muram».
A lap felső jobb sarkában 290. sz., bal felől: 270. sz.
14. Nádasdy. Kék czímerpajzsban ezüst hullámos tavon két oldalt kinövő nádszál között kiterjesztett szárnyú ezüst kacsa úszik. Sisakdísz: álló kacsa.
Jelmondat: «Deo, Regi et Patriae».
Aláírás: Comes Franciscus de Nádasd mp.
15. Osztrozith. A kék pajzs felét rovátkos fehér várfal foglalja el; előtte zöld alapon vértes vitéz bal kezében pajzszsal, jobbjában görbe kardot emel a bástyafok felé, mely mögűl egy arany-vörös ruhás ifjú nő feje fölé emelt félig meztelen két kezével követ dob a vitéz felé. A pajzs felső jobb és bal sarkában egy-egy ezüst félhold. – Sisakdísz: növekvő vértes vitéz, bal keze csipőjére támasztva, kinyújtott jobbjában egyenes kard.
Jelmondat: «Omnia conando docilis tolerantia vincit».
Aláírás: Paulus Ostrozith de Giletinch mp. Posonij 1649.
A czímerlap jobb sarkán 131. sz., balról 110.
16. Páálfalvay. A czímerpajzs kék mezejében fél arany keréken ezüst galamb, csőrében arany galyat tartva. – Sisakdísz helyett püspöki jelvények. Takaró: kék-arany és vörös-ezüst.
Jelmondat: «Perfecta charitas, foras mittit timorem».
Aláírás: Joannes Páálfalvaj, Lector et Canonicus Eccl. metr. Strigoniens. Abbas S. Petri de Tapoltsa.
A lap felső jobb sarkában 142. sz.
17. Pálffy I. Kék pajzsban lebegő fél arany kerékből növekvő, term. színű szarvas. – Sisakdísz: a szarvas. – Takaró: kék-arany.
Jelmondat: «Tout avec le temps 1649».
Aláírás: Paulus Pálffy ab Erdeőd mp. Reg. Hungariae Palatinus.
A lap felső jobb sarkán 66. sz.
18. Pálffy II. (Nicolaus Comes – 1649.) Az I. alatt leírthoz teljesen hasonló.
19. Püsky. Kék mezőben lebegő arany koronából növekvő ezüst paripa. – Sisakdísz helyett püspöki jelvények.
Jelmondat: «Initium sapientiae timor Dei».
Aláírás: «Joannes Püsky mp. Archiepiscopus Colocensis.
A lap felső jobb sarkán 56. sz. – A carton közepén az antiquarius kezével: 1649.
20. Ráttkay. Négyelt pajzs, kék középpajzszsal, ebben arany csigán átfutó ezüst lánczon függő arany csöbörrel ellátott ezüst kút. A nagy pajzs: 1. és 4. vörös mezőben rovátkos bástya, ívezetes kapuval. 2. és 3. fekete mezőben ágaskodó koronás arany griff, előre nyújtott jobb első lábában egyenes kardot tart. – Sisakdísz: a griff növekvő alakja. – Takaró: jobbról ezüst-vörös, arany-fekete; balról: ezüst-fekete és ezüst-kék.
Jelmondat: «Fortior adversis».
Aláírás: Georgius Rattkay Lector Zagrabien. et Can. de Nagy-Thabor.
Az albumlap száma: 139. – A cartonra az antiquarius kezével írva az évszám: 1649.
21. Recheim.* Négyelt pajzs, ezüsttel és kékkel hasított középpajzszsal; ebben kiterjesztett szárnyú fekete sas. A nagy pajzs: 1. és 4. kék kereszttel négyelt vörös mező; 2–3. damaskolt arany mezőben kétfarkú vörös oroszlány. – A pajzst leveles arany korona díszíti, mely alól takaró helyett arany-piros szalagok hullámzanak alá.
* Ezen czímer kétségkívül az Aspremont család magyarországi ága megalapítójának: Recheimi Appremont Ferdinand Gobert, Rákóczy Julia (II. Rákóczy Ferencz nővére) férjének a czímere. V. ö. Nagy I. Magy. csal. I. 70. l.
Jelmondat: «Je suis armęs par et pur la Croixs».
Aláírás: F. Comte de Recheim mp.
Az albumlap száma: 184.
22. Serényi. Hasított pajzs. Jobbról piros mezőben czölöpszerűleg állított többször hajlott barna kigyó; a baloldali udvar vágva; fönt kék mezőben arany koronás, szárnyas, bojtos farkú kecskebak (ló?); az alsó rész aranynyal és vörössel vágva. – Sisakdísz: a kinövő kecskebak. (?) – Takaró: vörös-arany, kék-ezüst.
25Jelmondat: «Audaces fortuna juvat».
Aláírás: Paulus Sereny de Kis-Serény.
Albumlap száma: 250.
23. Szalay. Kék pajzsban arany-koronás zöld hármas halomból növekvő term. színű szarvas (dámvad). – Sisakdisz helyett: püspöki jelvények; a süveg alól piros szalag hullámzik alá.
Jelmondat: «Coelitus possideo. 1649».
Aláírás: Joannes Szalay Praepositus Ecclesiarum Albae-Regalis et Sancti Adalberti, ac Canonicus Ecclae Jauriensis.
Az albumlap száma: 300.
24. Széchényi. Kék pajzsban zöld hármas halom közepén bal lábán álló ezüst galamb kiterjesztett szárnynyal, előre nyújtott jobb lábában három arany-zöld mákfőt, csőrében arany-zöld koszorút tartva. – Sisakdísz helyett: püspöki jelvények, a püspöki süveg alól piros-kék szalag hullámzik alá.
Jelmondat: «Si Deus pro nobis, quis contra nos».
Aláírás: Georgius Szecheny mp. E. Eppus Wesprimiensis.
25. Theökeöly. Kék pajzsban zöld alapon ágaskodó koronás oroszlány előre nyújtott jobb lábában görbe ezüst kardot tartva. – Sisakdísz: a kinövő pajzsalak. – Takaró: kék-arany; vörös-ezüst.
Jelmondat: «Arte et Marte».
Aláírás: Stephanus Theökeölj Junior mp. Anno 1649.
Albumlap száma: 130.
26. Wesselényi. Kék pajzsban sas és delphinből combinált koronás szörny-állat. A fej és a test felső része a lábak és karmokkal arany, csavart alsó része pedig és farka ezüst-pikkelyes. A balra néző állat bal lába karmai között három vörös rózsával ellátott ágat tart. – Sisakdísz: a pajzsalak. – Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Jelmondat: «Quod est faciendum, non est procrastinandum».
Aláírás: Comes Franciscus Wesselény mp.
Albumlap száma: 95. – A carton közepén az antiquarius kezével az évszám: 1649.
27. Zrinyi I. Hasított pajzs; jobbról kék mezőben fehér, rovátkos várfal, közepén kiszökellő rovátkos kerek bástyával; balról vörös mezőben, két, belső oldalával egymásfelé fordított, nyitott arany sas szárny – Sisakdísz: növekvő balra fordult arany griff, kiterjesztett karmokkal. – Takaró: vörös-arany.
Jelmondat: «Sors bona nihil aliud».
Aláírás: Comes Nicolaus a Zrin mp. Banus.
28. Zrinyi II. Pajzs, mint az I. alatt leírt. – Sisakdísz: növekvő arany griff. – Takaró: ezüst-vörös.
Az albumlap száma: 185.
Jelmondat az átellenes lapon: «Vincere aut mori».
Aláírás: Comes Petrus a Zrin mp.*
* A czímeres album ezen lapját igen érdekes és élénk harczi jelenet díszíti. – Két magyar lovas vitéz egy gyepes halmot rohan meg, melyről egy török lovas – kinek társa lovával együtt már vérében fekszik a földön – futásban keres menekvést. Azonban a magyar vitézek egyike üstökön ragadva, szablyájával ennek is leüti fejét. – Míg a török paripája a fejétől megfosztott, lehanyatló s vérző testtel bal felé tovább száguld, addig jobb felől a másik magyar vitéz is odavágtat. A daliás alak bal kezében – kengyelére támasztva – arany-fehér piros zászló lobog, előre nyújtott jobb keze pedig a fentebb leírt czímert emeli.
29. Zichy. Kék pajzsban zöld hármas halomból kinövő két hatágú arany szarvas-agancs között magas arany kereszt (Passions-Kreuz). Ugyanazon kép díszíti a sisak koronáját is. – Takaró: vörös-kék.
Jelmondat: «Sperandum et ferendum. Anno 1679».
Aláírás: Stephan. Zichy. Vice-Generalis Jaurien. et annexorum Confiniorium.
26Az eddig leírtakon kívül az album még az alább felsorolt, sajátkezű aláírásokkal ellátott czímereket tartalmazza:
30. Michael, Vajvoda Valachiae 1649.
31. Ferdinandus. 1649.*
* Ezen czímer és aláírás valószínűleg az 1647-ben Magyarország királyává kikiáltott, akkor még csak 15 éves, IV. Ferdinándé, és nem az uralkodó III. Ferdinánd császár-királyé.
32. Leopold I. (Ignatius) 1649.* és
* A mennyiben I. Leopold csak több évvel később választatott meg, az évszám itt kétségkívül téves.
33. Herman Tschernin graf von Chudenitz.
Végül említést kell tennem azon kis képről is, melyről futólag már ezen közleményem bevezetésében megemlékeztem. – Ez egy hártyára festett élénk történeti jelenet, mely a császári és királyi követeknek, a török követekkel való találkozását Komáromnál (1649.?) ábrázolja. – Az előtér bal oldalán a Duna folyik, melyen számos naszád látható. Több naszád már kikötött. A kiszálló követeket a folyó partján török főemberek fogadják s kisérik a kissé tovább látható sátrak felé. A folyó túlpartján egy a földre terített szőnyegen török urak lakmároznak. A háttérben egy kis liget, lovas csapatok, kacsák, száguldó vitézek stb. – A lap túloldalán egy német szövegű felírás, mely a jelenetet magyarázza.
Ezek után az érdekes album behatóbb méltatását heraldikai szempontból avatottabbakra bízva, itt még csak nehány észrevételt kivánok tenni annak igazolásául, hogy a gyűjtemény csakugyan oly kincs, melynek segítségével heraldikai és genealogiai műveink nem egy hézaga pótolható.
Már az első csoportban leírt czímerek között egy eddig csak hiányosan ismert és két teljesen ismeretlen czímerrel találkozunk. Ilyenek
1. A Thurzó czímer (2. sz.), melynek alapján a Thurzó-család régi czímerének színeit Csergheő Géza minden kétséget kizáró biztossággal csak az imént határozta meg.*
* L. értekezését a «Turul» 1887. évf. 130. és kk. 1.
2. A Földesy czímer (3. sz.) A családot Nagy Iván is említi (Magy. csal. IV. 226. l.), de czímerét nem ismeri.*
* A Siebmacher-féle «Der Adel v. Ungarn» czímű műben annak szerkesztője, Csergheö Géza a Zichy-albumból vette át.
3. A Pálffy czímer (5. sz.) A család bárói czímere is eddig teljesen ismeretlen volt.*
* Csergheö G. szíves értesítése szerint.
A második csoportbeli czímerek közűl a következők ébresztenek nagyobb figyelmet, és pedig:
1. A Drugeth czímer (4. sz.), mely a leírt alakban szintén ismeretlen.
2. Hagger. (7. sz.) Minthogy ily nevű családról Nagy Iván sem tesz említést, lehet, hogy a czímer nem magyarországi család czímere.
3. Hoffmann. (8. sz.) A családot Nagy Iván (V. 127. l.) említi, de a czímert nem.
4. Lasky. (10. sz.) Nagy Iván (VII. 30. l.) a családot ismerteti, de a czímert nem, valamint Lasky Benedeknek a nevét sem találjuk a nemzékrendben.
5. Lippay. (11. sz. I. és II.) Nagy Iván a család czímerét ismertetve, az oszlopot tartó állatokat hibásan oroszlányoknak mondja.
6–10. A Matkovich, Ostrosith, Pálfalvay, Püsky és Ráttkay családok czímereit szintén nem találjuk Nagy Ivánnál. A legutóbb nevezett családról a tudós szerző azt állítja, hogy adataink csak a XV. század végeig terjednek. Czímerünk azt látszik bizonyítani, hogy ily nevű család még a XVII. században is virágzott.
11. Recheim. (21. sz.) A czímer az Aspremont cs. ismert czímerével egyező ugyan, de a színek tekintetében attól lényegesen elüt.
12. Serényi. (22. sz.) Nagy I. a család czímerét ismertetve, azt részben a miénktől eltérőleg írja le. (X. 157. és kk. l.)
13. Szalay. (23. sz.) Nagy I. (X. 462. és kk. l.) több ily nevű családot ismertet, czímereket is közöl, de ezeknek egyike sem hasonlít az általunk leírt czímerhez.
14. Zriny. (28. sz.) A czímer a család czímerének új változatát adja.
15. Zichy. (29. sz.) Ezen czímer a család régi czímerét ábrázolja, mielőtt az a grófi rangot elnyerte volna. Nagy Ivánnál (M. cs. XII. 395. l.) jegyzet alatt olvassuk, hogy a czímert úgy a mint az az idézett műben van leírva, t. i. a jelenleg is használt grófi czímert már I. István is használta. – Minthogy az általunk leírt czímer tulajdonosa ugyanazon I. István, kételyeink támadhatnának, vajjon a tudós szerző észrevétele megállhat-e? Azonban tudva, hogy épen Zichy I. István volt az, ki családjának később a báróságot, majd a grófságot is megszerezte, kételyeink önként eloszlanak.
Végül, midőn jelen közleményemet befejezném, el nem mulaszthatom a czímer-gyűjtemény tulajdonosának, nagyméltóságú id. gróf Zichy Edmund úrnak még itt is hálás köszönetemet kifejezni, hogy a drága albumot lemásolás és ismertetés végett átengedni, s ez által a szakemberek számára is hozzáférhetővé tenni sziveskedett.
Ifj. KUBINYI MIKLÓS.
