A csiffi Csiffy család.
A csiffi Csiffy család.
Ezen fiágban kihalt család ősi birtoka a biharmegyei Csiff, hajdan népes hely, ma puszta Békésmegye szélén.
A családi levelek ugyanakkor, midőn a török-tatár dulás következtében 1660 körül Csiff község elpusztult, nagy részben megsemmisülvén, a Csiffyek multjáról csak hézagos ismerettel birunk.
Csiffy Péter 1405-ben Csiff falu birtokosául iratik.*
Osváth: Bihar várm. sárréti járása 327.
Néhai Csiffy (akkori írásmód szerint Cheffy) Ferencz fiai: Lőrincz, Péter fiával, István és János, másrészről Csiffy György fia János, Csiffy Mihály és Benedek a váradi Szent Istvánról nevezett hegyfoki káptalan előtt 1519. in Dominica Judica a csiffi birtok egyes részei felett egyezkedtek.*
Eredeti okmány a család birtokában.
Csiffy Balázs 1602 martius 15-én kelt végrendeletében Péter fiától s annak nejétől Dersffy Margittól született Ferencz nevü unokájának illetőségén felül 200 aranyat, öt paripát, választva nyeregszerszámostól és fegyverestől, 200 juhot s 12 ökröt szekerestől hagyott, neki tett szolgálataiért.*
Csiffy László önéletleírása. Kézírat.
Csiffy Boldizsár Szalontán 1628. április 15-én mint tanu aláírta a Büdy Erzsébet Barkács Istvánné, másrészről Jánossy Mihály és Nadányi Ferencz közt létrejött, a Bihar vármegyei Erdő-, Nagy- és Kis-Gyarak puszták zálogba adását tárgyazó szerződést.*
Eredeti okmány a Harangi cs. iratai közt.
Csiffy Borbálát 1660-ban a török dulás idején Hasszán aga elrabolta s mivel a család az érte követelt 700 forint váltságdíjat le nem fizethette, a leány később török hitre tért s Hasszán neje lett, kitől gyermekei is voltak, mint ezt Csiffy Péter fivérének Konstantinápolyból küldött levelében írja.*
Csiffy László önéletleírása. Kézírat.
Csiffy Ferencz a mult század elején élt, családjának 189regeneratora, nagy kereső, tekintélyes és jótékony ember. Ő eszközölt III. Károly királytól Bécsben 1712. sept. 3-án neje Bácsó Katalin s gyermekei: Péter, István, János, Ferencz, Erzsébet és Judit nevének is beiktatásával újított czímerlevelet, mely Bihar vármegyének Püspökiben 1713. febr. 8-án tartott közgyűlésén és törvényszékén kihirdettetett, mely alkalommal a következő czímert kapta: kék mezőben zöld téren nyugvó, nyilt arany korona felett természetes színű daru áll bal lábon, nyakán zöld koszorúval, felemelt jobb lábával három nyilvesszőt tart. Sisakdísze: ugyanoly daru, – a foszladék jobbról aranykék, balról ezüstveres.*
Közölve az Ung. Siebmacher 5-ik füzetében.
Ugyanezen Ferencz Csiff pusztai jószágára, Berettyó-Újfaluban létezett curiájára, melyen Péter és Ferencz fiaival lakott, s azon curiákra, melyeken leányai, Erzsébet Csaholczy Györgyné és Judit Nagy máskép Margithai Györgyné laktak, végre Herpály-pusztán birt telkeire gróf Pálffy Miklós nádortól Pozsonyban 1728. martius 4-én mindkét nemre új adományt nyert s ugyanakkor a csiffi és kórógyi pusztáknak gazdátlanul állott részeire, fiágra szóló nádori adományt kapott.* Ezeken kívül 1724-ben zálogban birta a biharmegyei K.-Apáthi helységet,* s 1745-ben, midőn Eszterházy herczeg a derecskei uradalom birtokába beiktattatott, Berettyó-Ujfaluban négy, és Herpályon két sessióra nézve ellentmondott.*
Az eredeti okmányok a családnál.
Eredeti okmány a debreczeni ref. colleg. könyvt. 735 cs. 6. sz.
Rozvány György: Szalonta tört, 120. 1.
Jótékonyságát igazolja a debreczeni ref. collegium javára tett adománya,* s azon pénzbeli segély, melyben lakóhelyét, Berettyó-Ujfalú községét, szükségében 1720. esztendőben részesítette.*
Szücs István: Debreczen város története. III. 976 1.
Osváth: Bihar v. sárréti járása 265. l.
Gyermekei közül csak Ferencz fia maradékait ismerjük, kinek István fiától, Péter unokájától, szépunokája László szül. 1814-ben, ifjukorában biharmegyei esküdt, majd Bihar-, Szabolcs- s Beregmegyék táblabirája, 1861-ben az Ér-Beretytyó szabályozási-társulat elnöke, meghalt Debreczenben 1873. február 11-én, mint családjának utolsó férfi-tagja.
A családfa, a mult század elejétől kezdve így áll:*
A rendelkezésre állott adatokból összeállítva.
Ferencz czímerlevelet kap 1712., nádori adományt 1728. (Bácsó Katalin); Péter 1712. 1728.; István 1712.; János 1712.; Ferencz 1712–1728. † 35 éves korában; István † 28 éves korában; Erzsébet 1712–1728. (Csaholczy György); Judit 1712–1728. (Nagy, máskép Margithay György); Péter Berettyó-Ujfaluban † 1828. 43 éves korában (Uray Mária); Antal † 1843. 46 éves korában; István † 32 éves korában; Pál † 1846 nov. 11. Ujfaluban; Teréz (Molnár Antal); László szül. 1814. † 1873 febr. 11. Debreczenben, családjának utolsó férfi tagja (Péchujfalusi Péchy Judit szül. 1816 február 18.); Mária † 1871. (Tardy Elek Berettyó-Ujfaluban); Lajos † 1834.; Sándor † 1849 okt. 16. Bihar v. volt esk. honvédtiszt; Katalin † 22 éves korában; Ida sz. 1841 jul. 13. (Péchujfalusi Péchy István); György † 1855. 16 éves korában; Katalin sz. 1852 decz. 2. (Matkovich István, elváltak).
Váradi SZABÓ JÁNOS.
