A szomszédvári és stubiczai Cikulini grófok.
A szomszédvári és stubiczai Cikulini grófok.
Mint egyáltalában hazánk számos kihalt előkelő családjáról, a Cikulini grófokról is eddigelé igen keveset találunk irodalmunkban. Kiegészítésül a Nagy Iván alapvető munkájában olvasható néhány adathoz, álljanak itt a következők:
E kihalt grófi családra vonatkozó hiteles adatok, melyeket csaknem kivétel nélkül a Cilli melletti Hofrainban levő Sermage-féle levéltár tudós levéltárnokának Schwarzenfeldnek köszönhetek, az 1507-ik évig nyúlnak vissza.
Ez évben szállják meg a törökök Clina várát Dalmácziában, Cikulini II. Lajos több kis hajót (brigantine-t) szereltetett föl, hogy ezek segítségével a szorongatott vár őrségét élelmi szerekkel ellássa; egy ily vállalata alkalmával harczolva kényszerült a tengerre visszavonulni, mikor is ellenséges nyil találván őt, hősi halállal halt meg.
101E Cikulini II. Lajos nagyatyja a később bárói rangra emelt Juliusnak. Egy másik Cikulini (úgy látszik az 1507-ben elesett II. Lajosnak fia) Székes-Fejérvár védelmében esett el a törökök fegyverétől.
A grófi diploma szerint hajdanta a fiumei levéltárban «melyet a velenczeiek rosszlelkűleg felégettek» a Chikulini (e nevet majd Ciculini, majd Cikulinyi vagy Chikulini formában találjuk írva) családra vonatkozólag igen sok oklevelet őriztek, melyek mind a tűznek estek áldozatul.
Egyik ősük Ferencz (valószínűleg a grófságot szerző János Ferencznek nagyatyja) Zrinyi Miklós bánnal diadalmasan védelmezte Kanizsa várát a megszálló török csapatok ellen.
Egy másik Cikulini Ferencz, báró, 1685-ben püspökként szerepel oklevelekben.*
* Nagy Iván Magyarorsz. Családai III. 37. l. e Ferencz bárót valamint Herberstein János Kristóf nejét (1649.) Margarétát, Cikulini Julius és Ráttkay Zsófia bárónő gyermekeinek mondja (a Nemz. Múzeum kéziratai közt 2340. sz. alatt őrzött Bossányi-Esterházy pör alapján). E feltevés valószínűleg helyes is. Cikulini Julius 1628-ban a báróságot csak a maga személyére és gyermekeire kapta; a püspök Cikulini Ferencz báró (1685–1686) tehát csak fia lehet és nem testvére; az évszám is az előbbi mellett szól.
Cikulini János Ferencz 1706. aug. 20-ika óta gróf «szomszédvári» előnévvel; 1723-ban az országgyűlésen szerepel, majd a báni tábla ülnöke, és 1730-ban mint ezredes a kapronczai határezred parancsnokává neveztetett ki. E János Ferencz a Zrinyi-Frangepán féle összeesküvés idejében Lipót császár kiváló bizalmában részesült, ki néha őt báni teendőkkel is megbízta; különben is tudós ember volt, kivált a jogban és a bölcseletben, s latin verseket is írt.* Lipót az ő hűségét Zrinyi elkobzott javainak egy részével jutalmazta s ezek közt volt Szomszédvár (horvátul Susedgrad, Podsused mellett), melyről magát nevezé s a melyet előnévül grófi diplomája is tartalmaz.
* V. ö. Horányi Nova mem. 647.
E János Ferenczczel, az első és egyetlen szomszédvári Cikulini gróffal, a grófi család fiága 1746-ban kihalt.
A szomszédvári előnév, valamint az egykori Zrínyi-féle horvátországi javak egy része, mint ezt alább a leszármazási táblán látjuk, a Sermage-grófokra szállott, nem különben egy-más a Cikulini czímerből is.
Ennyit tartalmaznak az említett levéltár kétségtelen hitelességű adatai e családról. Kevesebb hitelt érdemelnek szintén a Sermage-levéltár azon feljegyzései, melyek szerint Ciculini Bilisonius 601-ben III. Chlodvig frank király tábornoka volt. Ugyanott továbbá azt is találjuk feljegyezve, hogy a Cikuliniak 1328 óta Horvátországban (a későbbi határőrvidéken) birtokos nemesek.
Ennyit a család történetéről.
Áttérve a heraldikus részre, itt három eredeti czímeradományozó oklevélről kell szólnom, úgymint:
1. Mátyásnak 1613. márcz. 29-én Pozsonyban kiadott czímerbővítéséről Cikulini Julius és testvérei: Ferencz, Péter és Lajos számára. A festett czímernek csak helye van meg, a szöveg pedig helyenként olvashatatlan. Abból még kivehető annyi, hogy a pajzs egyik részében vörös mezőben hat liliom van, másik részében ezüst mezőben vörös kereszt látható s e fölött egy női fej, lebegő hajjal. Sisakdísz: koronás női fej. Foszladék: kék-arany, vörös-ezüst. Ha hiteles a hagyomány, hogy IX. Bonifácz pápa Ciculini Lajosnak az egyház-szakadás idejében az egyház érdekében szerzett érdemeiért keresztet adott czímerül, ez esetben a női fej vagy a liliom volna a család törzs-czímere.
2. II. Ferdinándnak mint magyar királynak 1628. decz. 10. Bécsben kiadott bárói diplomája ugyancsak Cikulini Julius számára. A díszesen kiállított oklevél sem a czímer rajzát, sem leírását nem tartalmazza; ezért föltehető, hogy az 1613-ban «javított» czímer a báróságra emeléskor is változatlanul megmaradt.
3. I. Józsefnek mint magyar királynak 1706. aug. 20-án Bécsben kiadott grófi diplomája szomszédvári Chikulini János Ferencz számára.
Ez oklevelen a következő czímer van festve, sisakdísz és foszladékok nélkül, a pajzs csupán arany lomb-koronával födve (megjegyzendő, hogy a szöveg leírása az ábrázolástól eltér): Háromszor (tehát négy részre) hasított pajzs; 1. kék mező háromszor vágva: a) koronás arany női fej, lebegő arany hajjal; b) szélesen végződő, egyenlő szárú ezüst kereszt; c) arany császári vagy abroncs-korona; d) arany lomb- vagy levélkorona. 2. és 4. vörös mezőben három ezüst liliom egymás fölött. 3. üres kék mező, aranynyal damaskolva.
A mondottakban felhozott családtagokat és dátumokat a három czímeres-levél adataival együtt az alábbi összeállítás tünteti föl:
Cikulini II. Lajos elesett 1507. Clina mellett; (Ferencz védelmezi Kanizsát a török ellen); Julius 1613. testvéreivel együtt czímerbővítést kap; 1628. báró (neje Ráttkay Zsófia bárónő); Ferencz 1613; Péter 1613; Lajos 1613; Ferencz báró püspök 1649, 1685, 1686.; Margaretha (Herberstein János Kristóf neje 1649.); János Ferencz báró már 1706. aug. 20. óta gróf «szomszédvári» előnévvel; a báni tábla ülnöke, határőrvidéki parancsnok. Neje Buzini gr. Keglevich Judith Elenora (ennek atyja az 1664 előtt elhalt Keglevich Zsigmond, az első gróf, anyja Schrottenbach – helyesebben Schrattenbach – Mária Zsófia bárónő). A grófi ág utolsó férfi tagja. † 1746.; Mária Erzsébet grófnő* férje: Moscon János Herbert báró «de Szomszédvár et Neuhof», 1684 óta magyar indigena, ki mint családja ez ágának utolsó fisarja 1736-ban halt el.; Szomszédvári Mascon Mária Hyacyntha Julianna bárónő, a horvátországi Szomszédvár és Medvegrád örökösnője († 1760. jul. 6. a zágrábi kapuczinusoknál van eltemetve.) Férje Sermage Péter II. József, 1720 óta báró, magyar indigena, báni tábla ülnöke, ki szül. 1688. okt. 16. Besançonban, megh. 1746. nov. 2. Ezek alapítói a Magyarországon és Ausztriában birtokos szomszédvári és medvegrádi (1749 óta) gróf Sermage családnak.
* Nagy Iván III. 37–38. l. jó nyomon jár; csak abban van tévedés, hogy az utolsó Cikulini grófnak nem leánya, hanem unokája ment egy Sermage-hoz nőűl, s hogy az utolsó br. Ciculini-leánynak nem Judit volt a neve, hanem anyját hívták így.
H. G. D.
