Debreczeni klastrom.
444Debreczeni klastrom.
Alapitója. – Szent edényeinek gazdagsága s az ebből vont következtetés. – Szerzeteseinek változása s közkedveltsége. – Iskolája, védszentje s egykori helye.
Alapitója a rend iratai szerént Jakab nevü nemes a XIV-ik század elején.* Ki volt különben e Jakab? közelebbről meg nem határozzák, de már a dolog természete oda utasit, hogy e férfiut Debreczen birtokosai közt keressük. E birtokosok családfáján s épen a megjelőlt időben a Jakab név csakugyan nem hiányzik. E nevet viselte Dósa nádor ifjabb fia, ki 1325-től kezdve Szabolcsmegye főispánja volt;* sőt Debreczen másik birtokosának, Péternek fia szintén Jakab.* A debreczeni Ferencz-rendüek alapitója tehát épen ugy lehet Dósa nádor, mint Péter fia, de az a körülmény, hogy a klastrom Debreczen városának ama részében állt, mely ez utóbbiról ma is Péter-fiat nevet visel és igy kétségkivül az ő birtoka volt, – e körülmény nyilván arra mutat, hogy Jakab, a debreczeni Ferencz-rendüek alapitója senki más, mint Péter fia.
«Ecclesiam... quamdam desolatam, dirutamque contulerat Carolus I. rex Hungarić Anno 1312. quam postea miles quidam, Jacobus nomine... in Monasterium erexit.» A Szent-Ferencz-rendüek 1851. évi névkönyve. – Péterffy K: S. Concilia. II. 280. l.
Nagy I: Anjoukori okmánytár. II. 140. 196. ll.
Lásd fentebb: 197. l. Demeter kanonok.
Kétségkivül ő volt az, ki ősei debreczeni monostorát a Domokosrendüek eltávozása után nem hagyta soká lakatlanul s kora másik kedvelt szerzetének, a Szent-Ferencz-rendnek tagjaival sietett azt újra megnépesiteni.
E rendnek XIV-ik századi debreczeni élete s működéséről egykoru tudósitásaink nincsenek, de midőn Hunyady Jánosnak 1448-ik leveléből olvassuk, hogy a debreczeni Ferenczrendüek mily drága egyházi öltönyök és szerekkel rendelkeztek, hogy drágakövek és gyöngyökkel gazdagon ékesitett arany-ezüst szent edényeik sem hiányozának,* 445ezáltal visszatükröztetni látjuk a szerzetesek 1448 előtti egész életét: a buzgalmat, a munkásságot, melyet kifejtettek s a hivek áldozatkészségét, melyet felgyulasztottak. A bőség egyrészt Isten áldásának, másrészt az ember szorgalma s takarékosságának jele.
«multis, variisque et pretiosis ornamentis et paramentis ecclesiasticis ac sacris vasis aureis et argenteis, lapidibus et aliis gemmis pretiosis copiose decoratis, pro divinis ibidem celebrandis officiis sufficienter et copiose per divos dicti Regni Reges fundati et dotati fuerint.» Gr. Teleky J: Hunyadiak kora. X. 233. l.
Hunyady ugyan azt emliti, hogy az emlitett drágaságok királyok ajándékai valának, de e megjelöléssel kétségkivül azoknak inkább fejedelmi voltára akart figyelmeztetni; mert a legértékesebbek lehettek a várost meglátogató királyaink adományai, de legnagyobb részök mégis csak a debreczeni egyház hiveitől s ezek közt első sorban fejedelmi gazdagsága kegyuraitól s urnőitől származott.
De mint a társadalom minden osztályánál, ugy a szerzetesrendeknél is a szerencse hosszas kedvezése a munkakedvet, az erkölcsök szigorát megvesztegeti, s igy történhetett, hogy Hunyady János idézett levelében már a debreczeni Ferenezrendüek életét megvizsgáltatni, s visszaéléseiket megszüntetni kéri. Kétségkivül e felterjesztés következménye volt, hogy mihelyt Mátyás király erélye az ország ügyeinek némi rendet parancsolt, a debreczeni szerzetesek ügye is napirendre került s 1466-ban az addig enyhébb rendü ferenczeseket a szigorubb rendüekkel váltották fel.*
«Domus Brezen Diścesis Waradiensis in Hungaria sub finem huius anni (1466) transivit ad observantes iubente Pontifice, procurante Elisabetha Mathić regis genitrice, exequente mandatum Episcopo Waradiense.» Wadding után Hevenessy. Budapesti egyetemi könyvtár. 39. kötet. K. 311. l.
Ezek ellen, ugy látszik, nemis volt többé panasz; mind a kegyuri család, mind a nép vonzalmát meg tudták nyerni.
Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet, ki földesasszonya volt Debreczennek, kegyelmét mutatta irántok,* s példáját követték a későbbi birtokosok, ugy Zapolyay János,* mint Török Bálintné, ki gyóntató atyját is közőlök választotta* s hamvait a klastrom sirboltjába temetteté.*
1470-ben rendelte, hogy a mészárosok a levágott állatok nyelvét részben a szerzeteseknek szolgáltassák be, s e rendeletet 1513-ban Zápolyay János saját városában, Debreczenben kelt levelével megerősitette. Fridrich O: Historia Ord. S. Francisci. II. 220–221. ll.
1470-ben rendelte, hogy a mészárosok a levágott állatok nyelvét részben a szerzeteseknek szolgáltassák be, s e rendeletet 1513-ban Zápolyay János saját városában, Debreczenben kelt levelével megerősitette. Fridrich O: Historia Ord. S. Francisci. II. 220–221. ll.
Fridrich O: Historia Prov. Hung. Ord. Minorum S. P. Francisci. I. 30. l.
Szerémi Gy: Emlékirata. 100. l.
446A nép s a szerzetesek jó viszonyának emlékét s bizonyitékát az egykoru kronikás jegyezte fel, midőn leirta, hogy Laszki Jeromos boszut forralván Debreczen előkelő polgárai ellen, ezeket először a klastromba rendelte fel, de később saját szállására, «mert attól tartott, hogy a szerzetesek kiszabaditják a polgárokat».*
«Quia timebat Lacki Jeronimus de monachis, quod expedirent eos cives monachi forsan.» Szerémi Gy: Emlékirata. 343. l.
Foglalkozásuk az isteni tiszteleten s a betegek látogatásán kivül a népnevelésre is kiterjedett. Már maga azon körülmény, hogy amint a külföldi egyetemek látogatóiról értesülést nyerünk, sürün találunk azok közt debreczeni származásuakat, nyilván arra mutat, hogy e városnak rendezett iskolával kellett birnia, mely képes volt a magasabb műveltség utáni vágyat is felkelteni hallgatóiban.
Mikor hagyták el a szerzetesek Debreczent? határozott adatunk arra nincs, de valószinüleg még 1556. év előtt, mert mig a váradi, szalárdi, sőt még a gyulai Ferenczrendüek is féltőbb drágaságaikat az idézett évben az ecsedi várba szálliták: nem olvassuk, hogy az Ecsedhez sokkal közelebb eső debreczeniek hasonló elővigyázattal éltek volna, pedig, mint Hunyady leveléből láttuk, volt mit félteniök.
Klastromuk a bold. Szűz tiszteletére volt szentelve* s és semmi kétség benne, hogy a mai protestans főiskola helyén állt épen ugy, mint a sárospataki főiskola szintén egy régi klastrom alapjain emelkedett fel.*
Szilágyi Erzsébet fentebb idézett levele.
Már Révész I. megjegyezte, hogy a klastromi iskolát alakitották át főiskolává. Protestáns figyelmező. 1870. évf. 395. l. – A klastrom a mai főiskola helyén is a főuri kastély előtt állt; régi kastélyaink, tudjuk, mily terjedelmes udvarral s kerttel valának környezve. V. ö. Szűcs I: Debreczen története. I. 134. l.
