Fudi-vásárhelyi klastrom.

Alapitása s a Zoárd és Csanád nemzetség. – Védszentje. – Birtoklásának nyomai. – Elpusztulása s egykori helye.

E klastrom alapitását Pázmány Péter a Zoard nemzetségből származott Fudy családnak tulajdonitja s keletkezése idejét 1335-re helyezi.* Ellenben a pálosok történetének irója s e rend fenmaradt iratai Csanád érsek testvérét, Miklóst tartják e klastrom alapitójául,

Prioratus «De S. Hieronymo prope Varadinum; fundatur per Nobiles de Fügi anno 1335.» Péterffy K: S. Concilia Hung. II. 282. l.

az alapitást 1325. évre teszik* s megjelölik a birtokokat is, melyeket e 469klastrom számára rendelt, tudniillik Bertényben részjószágot, a Körösön egy malmot s valamely vasbányából tizedet.* Ezenfelül határozott tájékozást nyujtanak a klastrom helye felől is, mondván, hogy az a váradi hegyekben, Váradtól napkelet felé, Omlás nevü hegy alatt, de Vásárhely határán állt.* A kétféle tudósitás csak abban egyezik, hogy a klastrom védszentjéül öszhangzólag Szent-Jeromost nevezik meg.

Monasterium S. Hieronymi de Jula prope Varadinum anno 1325. a Comite Nicolao de Chanad fundatum.» Orosz F: Synopsis Annal. Ord. S. Pauli. 377. l.

«Monasterium S. Hieronymi in promontoriis Varadiensibus ad territorium Vasarhelyiense sub monte Omlas, ortum versus.»... Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Paulini. Kápolna. Vadász. 5. suppl. – «Magnificus Vir de Feoghly (?) monasterium S. Hieronymi vulgo Juffa Eremitarum S. Pauli fundat a. d. 1300.» Fejér Gy: Codex dipl. VII. 5. 559. l. A «Vafa» «Jofa» mint személy- s helynév ismeretes a Csanádok történetében. – Mindenesetre téved Rupp Jakab, midőn (Magyarország Helyrajzi története. III. 161. l.) Julát Gyulára magyarázván, e klastromot Békés-Gyulára helyezi.

Ez ellentétes állitásokat maguk a pálosok aképen igyekeztek kiegyenliteni, hogy az alapitást Telegdi Miklósnak tulajdoniták, de nem zárták ki a Fudy nemeseket sem, ugy tüntetvén fel őket, mint kik a klastromot uj adományban részesiték vagy megnagyobbiták.* És e véleményben, legalább uj adatok felmerültéig, meg kell nyugodnunk, annál is inkább, mert az nem valószinütlen, s ha egykor megerősitést nyer, azon érdekes felfedezésre vezetne, hogy ama birtoktest, melynek központját Mező-Telegd képezte, hajdan egészen Várad határáig terjedett. A leányi negyedek kiadása által az ős nemzetségi birtokok gyakran szenvedtek csonkulást; Fudi és Vásárhely birtoka és klastroma is valamelyik Telegdy leánynyal átszállhatott a Fudy nemesekre.

Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Paulini. Kápolna. Zomlin. Suppl.

Szent-Jeromos fudi-vásárhelyi klastroma is, mint a kápolnai, távol a várostól, magányos helyen emelkedett, de a hely ridegségét a természet szépsége, melyet a szerzetesek műértő keze még jobban kifejlesztett, egészen feledteté, sőt a klastrom lakóinak szive és szelleme vonzóvá tette.

Itt élt a XIV-dik század elején Hektor atya. Idegen név, de amelyért, a rend iratai szerént, nemzetünk egyik fia cserélte be szive alázatosságában talán épen legelőkelőbb hangzásu nevét. Hektor atyát sokan keresték fel boldogok-boldogtalanok, mert tudott tanácsot, vigaszt nyujtani; szent élet hirében állt s mint a legenda szerént Szent-István király, ő is a legártatlanabb szerekkel, mint almával, kenyérrel 470meggyógyitá a legnehezebb betegeket. 1333-ban már perjele volt e klastromnak,* és igy önkényt merül fel a kérdés: vajjon nem ő volt-e az első, ki mint szegény remete e félreeső helyre vonult, jámborságával látogatottá tette azt és alkalmat adott e klastrom keletkezésére?

Orosz F: Synopsis Annal. Ord. S. Pauli. 77. l.

Hosszu idő mulva Zabardy Mátyás váradi püspök is, aligha nem eldődei példáján indulva, a csaták riadalma után e klastrom csendes falai közé vonult, hogy lelkét a seregek urához, Istenéhez emelje. 1554 szeptember 3-án itt irta meg ama levelét, melylyel a törökön nyert győzedelmét jelenté.*

Kereszturi J: Descript. Epp. et Capit. Varad. II. 217. l.

A hivek ragaszkodásán s az ebből folyó kegyes adományokon kivül mi képezé a klastrom fennállásának alapját? részletesete ki nem mutatható, mert birtokviszonyairól csak töredékes tudósitásaink vannak.

A biharmegyei Kecset falunak birta egy részét, de csak zálogban Géresi Czibak Andrástól kétszáz arany forintért.* 1524-ben Miklós várad-püspökii plebános végrendelete szerént Fudiban azon tizenhárom telket kellett volnak örökölnie, melyek egykor Fudy Móricz birtokai valának; de a klastrom beiktatásának e birtokba Solymosy András és rokonai ellenmondtak* s ugy látszik, hogy állandó sikerrel, legalább 1552-ben Fudi csakugyan nem a pálosok, hanem két egyenlő részben Porkoláb Dénes és Solymosi Péter birtoka.*

Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Paulini. Füdy. S. Hieronymi. Kecset. 3. 3. – 1. 1. – Dicalis Consript. Comitatus Bihar. VIII.

Miklós plebános hagyatéka tehát csak holt betü maradt rájok nézve, s nem sokára elveszték kecseti birtokukat is. E birtokot Izabella királyné 1557-ben Kecsethi Albertnek adományozta, ami ellen Péter atya, e klastrom ismeretes szerzeteseinek egyike tiltakozott ugyan, de az akkori körülmények között kétségkivül eredménytelenül.* A kolosvári gyülés végzése, mely lefoglalta a váradi püspök és káptalan birtokait, kiterjedett a többi egyházi birtokokra is.

Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. 1. 24.

Utolsó nyoma e klastromnak 1564-ben fordul elő, midőn Mátyás atya, mint szerzeteseinek főnöke emlittetik.* Két év mulva, 1566-ban 471Szent-Jeromos fudi-vásárhelyi klastroma is, mint Erdély s a tiszai vidék annyi egyházi épülete, pusztán maradt és többé meg sem népesült.*

Budai országos levéltár kincst. oszt. Paulini. Kápolna. Zomlin. 2. Suppl.

«Per proscriptionem... Joannis II-i contra Capitulum Varadiense latam esse desiit a. 1566.» Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Paulini. Kápolna. Vadász. 5. Suppl. és Septel. 3. Suppl.

Ma már romjai sem állanak a föld szinén. Várad felett, a Sebes-Körös jobb partján emelkedő hegyláncz az Omlás-hegy keleti oldalán szük völgyet képez, itt a Hentes-oldal és a Kis-Borpatak közt emelkedő magaslaton, az ugynevezett Kovács-részen, a szőlő lábjában begyepesedett hantok láthatók, – ezek takarják a klastrom romjait.

Kerületök mintegy háromszáz lépés, s alólok műtéglákat, vizvezeték-csöveket és simára faragott vagy épen diszesen tagozott köveket hoz fel a kincskereső nép ásója. A szomszéd borháznál küszöbül szolgál ma is egypár mérműves kő, s első tekintetre elárulják, hogy egykor valamely csucsives izlésben épült egyháznak voltak tagjai, kétségkivül az itt állott klastrom egyházának.

A nép még emlékszik rá, hogy kik laktak itt? s ma is mutatja a romtető alatt a «veres barátok» forráskutját s halastavát, de a történelem nekünk megmutatta, hogy miféle «barátok» voltak itt a lakók?

Arcanum Újságok