A tordai apátság.
A tordai apátság.
Kegyuri nemzetsége. – Helyének bizonytalansága. – Apátja s kegyura isten-itéleti esküt tesz. – Történetének rövid felcsillanása.
Az apátság neve élénken emlékeztet az ős Torda nemzetségre, de hogy azzal, vagy a Névtelen jegyző titokzatos Torda püspökével* van-e összefüggése? meghatároznunk nem lehet, mert a forrás, mely ez apátságot egyedül emliti, megnevezi annak kegyurát: 385Valkot s ennek rokonát Pétert, de nemzetségöket feljegyezni elfeledte.*
Kézai S: Krónika. II. 1. – Anonymus: 19. fej.
Váradi regestrum: 366. oklevél.
Különben az apátság helye sem egészen bizonyos, csak gyanitanunk lehet, hogy az a biharmegyei Torda lehetett, mert midőn II. András király az elidegenitett várjobbágyok visszaszerzésére biróságot küldött ki, a tordai apátság némely jobbágyait arról vádolák, hogy tulajdonképen bihari várjobbágyok; de más oldalról tudjuk, hogy régi várainknak néha távol eső megyékben is voltak tartozékaik.
Ugyanezen vád alkalmával értesülünk arról is, hogy az apátságnak volt egy Apáti nevü birtoka, ahol ama bevádolt jobbágyok is laktak, kiket csak ugy lehetett az apátság kötelékében megtartani, hogy mind az apát, mind pedig kegyura megesküdtek Szent-László sirjára, hogy azok nem a bihari vár jobbágyai.*
Váradi regestrum: 366. oklevél.
Ezekből látható, hogy a tordai apátság az isten-itéletek korában, tehát még 1241 előtt virágzott; de hogy mikor keletkezett vagy mikor enyészett el? az még történelmünk titka, mert a felhozottakon kivül a tordai apátságról nincs többé emlékezet.
