A gerlai apátság.
A gerlai apátság.
Alapitó nemzetségének némi nyoma. – Létezésének indokai és ideje. – Monostor és klastrom nevezetek. – Eltünésének kora.
Neve, mint több hasonló helynevünk,* kétségkivül valamely ős birtokosának személynevétől származik, de akiről csak sejtenünk lehet, hogy ama Gyulával, kitől a békésmegyei Gyulamonostora nyerte nevét, ugyanegy családfának voltak sarjadékai, s e családfa a Csoltoké. Mindenesetre feltünő, hogy a Gerla nevet s a gerlai apátság emlékét mind történeti emlékeinkben, mind helyrajzilag oly személy és helynevek társaságában látjuk, melyek a Csolt nemzetség tagjai s birtokaira emlékeztetnek.*
Szepes- és Sárosmegyében ma is élnek ily helynevek; az aradmegyei már kiveszett.
Egy 1233-iki oklevélben (Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. VI. 530. l.) olvassuk: de genere Cholt:
Vata; Jula; Chepan; Márton; Vata; Hrmurich(?); István.; Guthard.; Dénes.; Márton.
Ismét egy más, 1341-iki oklevelen (Ifj. Bölöni S. levéltára):
Martunus de Choltmonustura; Gelert.
– V. ö. E munka I. kötete 25. l. – II. kötet 377. l.
386Vata, Vatának fia és Pósa, Dénes fia 1251-ben eladták krasznamegyei Vata-Somlyója nevű birtokukat.* Az uj birtokosok szerzeményök határait 1257-ben a váradi káptalan emberével feljáratták s a határjárásról a nevezett káptalan által levetett irattak. E levél egyéb határnevek közt két Keres birtokot is emlit s ezek egyikéről, mely talán épen a mai Kerestelek, megjegyzi, hogy az a gerlei apát birtoka.*
«eundo parvum versus septemtrionem ad duas metas terra Zwan (Zovány) finitur et terra Kyrys Abbatis de Gwrla erit commetanea terre Chehy.» Hazai okmánytár: VI. 60. és 91. ll.
«eundo parvum versus septemtrionem ad duas metas terra Zwan (Zovány) finitur et terra Kyrys Abbatis de Gwrla erit commetanea terre Chehy.» Hazai okmánytár: VI. 60. és 91. ll.
Az idézett hely, mint látjuk, nem mondja, hogy a gerlei apát monostora hol állt? de a körülmények s a személy- és helynevek, melyek között az apát feltünik, Békésmegyébe utasitanak, és itt, nevezetesen Gerlán, a Fejér-Körös egyik szigetén még ember emlékezetére is hatalmas romok állottak, hogy miféle épület romjai? megmondja a sziget s az amellett futó ér neve, mert ez «monostor-ere» amaz pedig «monostor-szigete» nevet visel ma is.* Ha ezekhez hozzá veszszük még népünk azon jellegző szokását, hogy régi apát- és prépostságok helyeit «monostor»-nak, a vagyontalan szerzetesek házait ellenben egyszerüen «klastromnak» nevezi: nem kételkedhetünk, hogy az idézett oklevél apátjának monostorát a gerlei monostor-szigeten megtaláltuk.
Haan L: Békésvármegye hajdana. I. 66. és 183. ll.
És ennyivel most meg kell elégednünk, mert ismeretes történeti emlékeinkben a gerlei apátság többé nem fordul elő.
1257-nél mindenesetre régibb keletkezésü volt, mert a tatárjárásra következett idő uj monostorok alapitásának nem kedvezett, sőt a meglevők nagy része éppen ekkor szünt meg. Nem lehetetlen, hogy a krasznamegyei Keres is már csak szokásból s emlékezetből neveztetik a gerlai apát birtokának. Annyi bizonyos, hogy az apátság, mint 387ilyen, ez időtájban szünik meg, mert az 1332–1337-iki tizedjegyzékek emlitik Gerla lelkészét vagy a szomszéd csolti apátot, de gerlei apátról hallgatnak.
Jött azonban oly idő, mikor a gerlai monostor ismét megnépesült kevesebb igényü, de nem kevésbbé buzgó lakókkal, mint az apátsága korabeliek.*
Lásd alább: Szent-Ferencz-rendüek: gerlai klastrom
