a menyasszonyi tánczczal.
a menyasszonyi tánczczal.
Miután legelőbb is egy tánczot eljártak a felkelés után, a tánczrendezője jelt ad a menyasszonyi táncz kezdetére, mely mindig magyar táncz, ezt a menyasszonnyal minden a lakadalomban jelenlévő férfi köteles eljárni.
A vőfél a menyasszonyt átadja valamelyik férfnak, ki egy kört tánczolva, vissza viszi a vőfél kezére, a muzsikus előtt álló tányérra pedig tetszése szerénti mennyiségü pénzt teszen. A vőfél a gondnoksága alatti menyasszonyt más tánczosnak adja át, s ez is mint az előtte tánczolt ugyan azt teszi, s igy rendre minden ott jelenlevő férfi eljárja a mennyasszonyi tánczot; még az öregebbrendű férfiak sem menttek ezen megtiszteltetésként beszámított körtáncztól.
Az ekként begyült pénznek bizonyos része a zenészeké, kik felfogadásukkor előre kialkusszák, hogy a menyasszony – táncz – pénznek hányad része legyen az övék, a többi pedig a menyasszonynak marad.
A menyasszonyi táncznál a tánczoltatónak szemesen kell tánczosnőjére ügyelni, mert a többi tánczosok mind abba mesterkednek, hogy a menyasszonyt előle valamikép elszöktethessék, a mi ha megtörténhetik, 2–4 kupa bort kell büntetésül fizetnie, hogy miért nem tudott jobban vigyázni a rábizott menyasszonyra; ez az elszöktetés annyival könnyebben történhetik, s történik is, mert ugyanakkor mások is szoktak más tánczosnőkkel tánczolní s a tömegbe könnyebben rá lehet a menyasszonnyal tánczolót szedni; valaki beszédbe ered vele, ingerkedik, s ha nem figyel jól, a tulról leselkedők elkapják tőle a menyasszonyt, a mely jelenet a lakadalmi gyülekezet vidámságát ugyancsak magasra szokta fokozni. Ilyen a menyasszonyi táncz.
Még meg kell utólagosan említenem
