XII. Szent-Anna tavától a Büdösig.
XII. Szent-Anna tavától a Büdösig.
Mohos. A Büdös patak völgyében levő gyógyforrások. A Fortyogó. Szemfortyogó. Hammas. Sósmező, ásványos forrásai, fürdővendégei.
A Sz.-Anna tó keleti hegykaraján meredek ösvényen kimászva, a Mohoshoz érünk. A Sz.-Anna tó fölött 800 lábnyira fekvő, s közel egy órányi kerülettel biró mocsáros láp ez, melynek felületét a legszebb szinvegyületü nyir, apró beteges fenyő, nyár és kőrisfa erdő nőtte be; szép nefelejtsbokrok tarkázzák az élénk szinü moha-telepeket, de a vidor zöld talaj, s az annyiszor meghazudtolt szerelmi hűségnek zálogul szolgáló azur virágocskáktól ékitett pázsit csalékony, mint a syrenek éneke, s ha az utas ingoványos, hihetőleg viz felett lebegő virányira lép, könnyen elsüllyedhet, miként velünk is történt egy alkalommal, mert utat vesztve csak azon vettük észre, hogy a Mohos veszélyes tömkelegébe hatoltunk be, hol vésztsejtőleg horkoló lovaink sülyedezni kezdettek. Serényen ugráltunk le, mert a megállapodás veszélyes lehetende, s ezen leszállást voltigeuri műfogással kellett a már elejökkel elsülyedt lovak fején át megtenni; terütől könnyült lovaink még igy is szügyig merültek, hanem szerencsére csak a szélében jártunk, s valahogy szilárd talajra vergődtünk; de az, ki bennebb hatolna, menthetetlenül veszve volna, mi nem egyszer történik meg oda vetődött marhákkal és vadakkal is. A veszélytől ekként megmenekülve, nem bántuk, hogy Mohos urammal ily közeli ismeretségbe jutottunk.
Általános az a vélemény, hogy régen ez is tó volt, melynek bemohosodott felülete most is viz felett lebeg; ezt mutatják azon itt-ott lévő mérhetlen mélységü viztükrök is, melyek a Mohos ingoványai közt felragyognak, s talán alapos az a hiedelem is, hogy ez a Szent-Anna tó felső viztartója (reservoir) honnan föld alatti csatornákon szivárog le a Szent-Anna tavát minden kigőzölgése mellett is változatlanul ugyanazon szinvonalban tartó vizmennyiség.
A Mohost és a Szent-Anna tavát is egészen és a legszebben a Csomág tetejéről láthatni, melynek fáradalmas megmászásáért gazdag kárpótlást nyujt az onnan feltáruló páratlanul nagyszerü kilátás, mely nem csak egész Háromszéket, a Barczát és Erdővidékét, hanem Csikot is felmutatja. Ily kilátásnak hatását ecseteli Garay János ezen ide is alkalmazható szép versben.
És mint ki meredek bércz magas ormára hág,
Midőn a csúcsot érvén előtte uj világ
Egy szebb, dicsőbb vidék áll nem sejtett bájiban:
Felejti a magasnak mily terhes utja van.
Midőn a csúcsot érvén előtte uj világ
Egy szebb, dicsőbb vidék áll nem sejtett bájiban:
Felejti a magasnak mily terhes utja van.
Utunkat ügyelve folytattuk a mohos tartományán (tartomány székely értelemben vidéket, valamihez szomszédost jelent), s ujra elmerültünk a rengeteg erdőségek magányába, hol csak néhány taplógyüjtő, gombát szedő, vagy tévedt marhát kereső székely atyafival találkoztunk. Utunkat sok hellyt gyökerestől kisodort fák torlaszolták el, melyeket vagy ki kellett kerülnünk, ha lehetett, vagy fejszével elródalnunk (elvágni, eldarabolni). Ünnepélyes csend honolt ez ős erdőkben, hol még madár is alig tévedezett, legfölebb egy-egy fák kérgét kopogtató harkály repült odább panaszos, fülsértő sivitással, vagy egy-egy mókus futkározott bámulatos testgyakorlati ügyességgel a magas fák tetőágain; a fürge őz, a nehézkes medve és az alattomosan ólálkodó farkas, ez ős erdőknek szokásos lakói, vagy ránk sem ügyelve siestáztak, vagy lovainknak az erdők csendjét zavaró lépteitől s a mi viszhangot kereső kiáltásainktól és löveldözéseinktől felriadva, jóelőre elosontak. Az őserdők ünnepies csendje, a vadon megható nagyszerüsége környezett mindenütt, mert e rengetegeknél nagyszerübbek csak Amerika őserdői lehetnek. Alig érinté annak titkos sürüjét az ember lépte, pusztitó, dúló keze még nem hatolt idáig; a több század viharait átélt roppant bükkfák 15–20 öl magasra nyulnak fel, oly sugáregyenesen, mint a büszke fenyvesek; lombsátruk pedig oly sürü, hogy alig fedezhet fel a szem egy-egy foltocska kék eget. Egyszerre iszonyu dörgésszerü moraj hallatszik, az ember megdöbbenve tekint szét, s im az életunt vén fa omlott össze s esésének erdőt renditő látványára jajdult fel a bércz.
A parányi ember e roppant faóriások lábainál óvatosan lépdel, mert az utat, azaz a képzelt utat minden lépten-nyomon eltévesztheti, a talajt egyaránt mindenütt ruganyos lapu szőnyeg boritja, s irányát legfelebb egy-egy fába vésett kereszt utmutatása után találja meg. Végtelenül nagyszerü és megható egy ily vadon, melyet talán csakis a tenger nagyszerüségével lehetne párhuzamos hasonlitásba hozni; mindkettő egyaránt vonz és visszariaszt, meghat és visszadöbbent, mindkettőben az irány bizonytalan és a delejtű szükséges; szélcsendben mindkettő vonzó, elragadó és egyaránt iszonyatos és vészes, midőn a vihar elüvölti magát.
Az Esztena sarok nevü hegyháton folytonosan lejtve, a Büdöspataka (másként Zsombor pataka) völgyébe szálltunk. Itt van a patakmedertől csekély távolra az éretlen szinü tőzegtelepből felfakadó Hortyogó vagy Fortyogó, egy igen bő forrásu s nagy zúgással (mit a fortyog szó legjellegzőbben fejez ki) fellövellő gyógyforrás. Vizének szine sárgás-barna, deszkamedenczébe foglalva fürdésre használják, köszvény, csontfájdalmak, zsugorodás és iz-meredtség ellen, valamint régi sebekre is igen nagy gyógyhatásu*).
E forrásból nagy mennyiségben fejlődik ki a könkéneg és szénsav, azért főként reggel vigyázva kell belelépni, mert könnyen megfojthatja az embert.
Kissé odább délirányban fakad fel a Szemfortyogó, melyet szembetegségek ellen szintén sikerrel használnak. S néhány száz lépésnyire a patak túlpartján az ugynevezett Hammas*), egy másik gyógyforrás, melynek szine sötétszürke, honnan nevezete is ered, körülte még több ily minőségü ásványos viz fakad fel, melyeknek vize könnyen lenne egy nagyszerü uszodába gyüjthető.
E forrást Zsombornak is hivják, mivel az ily nevü patak partján van.
Dr. Pataki észlelése szerint egy polgári fontban van:
Kénsavas szikélegből 2.00 szemer.
Kénsavas keserélegből 1.20 szemer.
Kénsavas mészélegből 3.40 szemer.
Kénsavas vasélecsből 0.40 szemer.
Szikhalvagból 0.80 szemer.
Mészhalvagból 0,90 szemer.
Vonatanyagból 1.00 szemer.
Összesen 9.70 szemer.
Kénköneg határozatlan mennyiség.
Fennebb egy másik, a Hammashoz hasonló s fürdővé idomitott ily gyógyforrás van; ennek vize zsiros, kigőzölgése oly erős, hogy felületére elkábulás nélkül nem lehet a főt lehajtani; közvetlen közelében igen kellemes izü borviz buzog fel.
Ezen források mindenike egy-egy kincse az egészségnek, egy-egy áldásos adománya a jótékony természetnek, de azok ismeretlenül s kevéssé hasznositva folynak itten el. Én azoknál átutazva csak felemlitem azért, hogy a szakértők figyelmét és a jövő gondoskodását azokra fölhivjam, mert hinnünk kell, hogy e szép haza nem lesz mindig oly ismeretlenül elhagyatott.
Zsombor patakától utunk a Büdös hágójára emelkedett, hol csakhamar a Sósmezőre értünk. Csekély magasságu*) hegyhát ez, mely vizválasztóját képezi a Sósmező ez oldaláról eredő keletirányu Bálványospatakának, valamint a már emlitett, nyugatnak tartó Büdös vagy Zsombor patakának, melyek elseje a Feketeügynek, másodika az Oltnak viszi e bérczek vizadóját.
486.2° tenger szine felett.
E hegyhát Sósmező nevét attól nyerte, hogy ott vas-nátron tartalmu Timsósnak nevezett sósfürdő, közelében pedig igen kellemes izü, ivásra használt borviz (savanyuviz) buzog fel. E források egészen az ujabb időig ismeretlenek voltak, csakis 1866-ban észlelte azt Cseh Károly, kinek szivességből átengedett vegyelemzése szerint a sósmezői ásványos források következő eredményt mutatnak:
1. Ivóborviz.
Légkör 10 fok, viz 61/2 fok R. (april 11-én délelőtt 10 órakor).
A viz fajsulya 1.0038 (1000 grammeban).
A szilárd alkatrész 0.4245 gramme.
Dr. Pataki a Fortyogó egy polg. fontjában talált:
| Kénsavas mészélegből | 4.80 szemert. |
| Szikhalvagból | 3.60 szemert. |
| Keserhalvagból | 2.00 szemert. |
| Szénsavas vasélecsből | 0.24 szemert. |
| Vonatanyagból | 2.80 szemert. |
| Összesen | 13.44 szemert. |
| Szénsav és könkéneg-keverékből | 34.40 k. h. |
Találtatott benne (1000 gramme vizben):
Szénsav (térfogatilag 730.6587 cub. centm.
(sulyilag 1.4369428 grm.
| Chlor | 0.0188 grm. |
| Calcium | 0.0277 grm. |
| Magnesia | 0.0574 grm. |
| Vas és kevés Mangon | 0.0383 grm. |
együtt
| Kovasav | 0.0839 grm. |
| Kalium | 0.0142 grm. |
| Natrium | 0.0038 grm. |
II. Timsós vagy sósfürdő.
A légkör 11 fok, a viz forrásban 9 fok.
| A viz fajsulya | 1.007 grm. |
| A fix maradék | 7.5199 grm. |
Találtatott benne (1000 grm. vizben.)
| Szénsav | 0.714 grm |
| Chlor | 3.5696 grm. |
| Kénsav | 0.2451 grm. |
| Kovasav | 0.4327 grm. |
| Aluminium | 0.0275 grm. |
| *Vas | 0.0379 grm. |
| *Calcium | 0.1797 grm. |
| *Magnesium*) | 0.1935 grm. |
A *-al megjegyzett három fém kétségkivül nagyobb mennyiségben van jelen az eredeti ásványos vizben, mint itten találni, mivel a vegyelemzés alá vett viznek üvege a szállitásnál eltörvén, az nyitott cserépkorsóban vitetett több óráig, mig ujból üvegbe tétethetett.
| Natrium | 2.3137 grm. |
| Kalium | 0.9789 grm. |
E források üdvös hatása évente ismétlődő gyógyitásokban nyilvánul, s bár itt semminemü vendéglő, sőt még épület sincsen, mégis nyaranta sok fürdővendég szokott a szomszéd Háromszékről, gyakran távolabb vidékekről is ide felseregelni. Ilyenkor burdékot*) épitnek s e kezdetleges alkalmi hajlékokban több hétig elülnek, azonban ha esős idő következik – mi nem ritka ezen erdős vidéken – olyankor valójában csak átnyomorogják a fürdői idényt, mert a lombfedelü sátrakba becsurogván az eső, a szegény lakos nem találhat egy vizmentes helyet, hová árva fejét lehajtsa; ilyenkor – mikét magam is gyakorlatilag észleltem – nagyon gyenge a sósmezői mulatság; de ha az idő derült, akkor ott valódi pásztori idyll van, egybekötve a keritetlen fürdőknél felmerülő szép mythosi jelenetekkel; hanem a hagyományos székely vendégszeretet még itt, e vadonban sem hazudtolja meg magát, mert ha utas, vagy e vidék szépségeit, nevezetességeit kutató vándor vetődik a fürdőidény alatt ide, akkor valójában csaknem megölik szivességgel; mindenik akar azon szerencsében részesülni, hogy az idegent szivesen lássa, megvendégelje, a laczikonyha mindenütt fel van ütve, és mindenütt kell falatozni, ha az ember sérteni nem akar.
Burtos ágból – leveles ágakból készült és azzal fedett sövényházikók.
A fürdői idényre épült ily burdékat a vendégek távoztakor rendszerint felgyujtják a pásztorgyermekek, s igy minden évben ujakat kell épiteni. Csudálkozom, hogy valamelyik birtokos ide állandó lakházakat nem épit, melyek bizonynyal igen jól jövedelmeznének, mert akkor bizonyosan az ide jövő vendégek száma is megsokszorozódnék.
A Sósmező talaja vereses szinezetü, finom tapintatu festőföld, mi az ott levő sok vasanyagra enged következtetni. Itt nagy bőségben tenyészik a veres lapuju Drorera rotundifolia, mely szép fehér virágaival élénken himezi ki a vereses szinezetü földet. Különben a Sósmező környezete igen vadregényes; jobb oldalán a lomberdővel ékeskedő Nagy-Hegyes magasul fel, mig bal oldalán (keletnek fordulva) egy félelmes, 3745 láb magas hegy emeli fel baljóslatu sziklahalmazát, oldalán beteges nyir- és mogyoró-bokrok között sötét üregek tátongnak. Ez a torjai Büdös, melynek keletre lankásán letörpülő lánczolata felett büszke sziklaszál emeli ki gyönyörü várromtól koronázott fejét, az a Bálványos. E várrom alakja s fekvése ott a büszke, fellegekig magasuló sziklaormon bárhol is meglepő lenne, de annál elragadóbb e vadonban, ezen emberlakta vidéktől távol eső magányban. Vegyük azokat rendre s látogassuk meg előbb a torjai Büdöst.
