Heves megye
Heves megye
Heves megyét észak-északkeleten Borsod-Abaúj-Zemplén, észak-északnyugaton Nógrád, délnyugaton Pest, Délen Jász-Nagykun-Szolnok megye határolja. Területe 3637 km2, ami az ország területének 4 százalékát sem éri el. A lakosság száma (1997-es adat alapján) 327 299 fő, az egy km2-re jutó népesség kereken 90 fő. A lakónépesség 44,2 százaléka a megye hét városában, 55,8 százaléka a 111 községben él. A hét város a megye területének 12 százalékát foglalja el, a népsűrűség 320 fő km2-nként.
A megye székhelye és legrégibb városa Eger, amely 1990 óta megyei jogú város. Lakóinak száma 58 976. Gyöngyös (1334., 33 807), Hatvan (1945, 23 927), Heves (1984, 11 450), Füzesabony (1989, 7 986), Pétervására (1989, 2 450), Lőrinci (1992, 5 968).
A városok földrajzi fekvése kedvező, Eger és Pétervására a Bükk, Gyöngyös a Mátra, Heves a Tisza-tó közelében, Hatvan és Füzesabony az Alföld északi peremén, a 3-as főközlekedési út és a Budapest-Miskolc vasútvonal, illetve az m3-as autóút mentén, Lőrinci ez utóbbitól nem messze, a Hatvan-Salgótarján vasútvonal, illetve a 21-es számú közút vonalán fekszik.
A férfilakosság száma 155 427, a nőké 171 872. A férfiak és nők aránya előbbiek javára billen egészen a 30-34 éves korosztályig, onnantól azonban a férfiak száma egyre kevesebb. 1997-ben is folytatódott a népességfogyás a megyében. Tavaly 3 200 gyermek született és ettől 1 500 fővel többen haltak meg. Országos viszonylatban az 1 000 főre jutó élveszületések száma alapján a 7., a halálozások száma szerint az 5-6. helyet foglalja el a megye. 1997-ben 30 egy éven aluli csecsemő halálozott el, ami 1 000 élveszületésre vetítve az országos átlagnál alacsonyabb. Az élveszületések száma mindössze 500-zal volt több, mint a művi vetéléseké. 100 élveszületésre 84 terhességmegszakítás, 1 000 szülőképes korú nőre 40 élveszületés és 34 művi vetélés jutott.
A megyében kevesebb lett az öngyilkosok száma: 1994-ben az 1990-es adatokhoz képest 11,4 százalékos a csökkenés, míg ez a szám az 1980-as adatokhoz viszonyítva 25 százalék. 1995-ben 86 férfi és 26 nő vetett véget életének önkezűleg.
Múlt évben 1500 házasságot kötöttek, ami az előző évekhez képest 12 százalékos csökkenés, ugyanakkor 700 házaspár vált el.
A megye éghajlatát a Bükk és a Mátra hegyvidéke, s az Alföld közötti 400-900 méteres szintkülönbség határozza meg. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 8-10 fok között, az alföldi részeken 10 fok fölött van. A napsütéses órák száma 1800–1900 óra évente. A téli zord, 0 és –10 fok körüli napok száma a legmagasabb a hegyvidéken (40 és 20 felett), míg az alföldi részeken évi 30 nap alatt marad.
Szent István sógora és nádorispánja, Aba Sámuel uralta a Hernádtól a Zagyváig a vidéket, ahol 1010 után alakult ki Újvár megye Abaújvár székhellyel, ahonnan a hevesi részeket is igazgatták, A megye önállóságát a XIII. században nyerte el, az egri püspökség Mátyás korától tett szert vezetőszerepre. A mohácsi csata után a török végig pusztította az országot, ám 1552-ben Eger útjukat állta. Nem úgy 1596-ban, amikor félholdas zászló került a falakra, s ott is maradt 1687-ig.
A török kivonulásával megkezdődött a fejlődés, a népesség szaporodása is. 1812-ben úgy döntött a megyei közgyúlés, hogy latin helyett magyarul üléseznek a jövőben. 1848-ban több mint 8 000-en jelentkeztek nemzetőrnek. 1867-re megépül a Budapest–Hatvan–Losonc, majd 1870-re a Hatvan–Miskolc vasútvonal. A kilencvenes években megnyitották a recski ércbányát, a hatvani cukorgyárat, a század elején a bélapátfalvi cementgyárat. 1919 februárjában gróf Károlyi Mihály földet osztott a kápolnai birtokán. A megyéből 10 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborba. A hatvanas években elkezdődött a visontai erőmű és a kiskörei víztározó építése.
1988–1994 között 59 politikai vagy politikai jellegű szervezet működött a megyében. Az 1990-es választás idején 34 folytatott politikai tevékenységet, s 20 próbált jelöltet állítani, ám az ahhoz szükséges 750 kopogtatócédulát csak 12-nek (Fidesz, FKGP, Hazafias Választási Koalíció, KDNP, MDF, MSZDP, MSZMP, MSZP, Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt, Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt, SZDSZ, Vállalkozók Pártja) sikerült. Az 1994-es országgyűlési választáson 21 szervezet próbált jelöltet állítani, közülük tizenhétnek (köztük a Fidesz, az FKGP, a KDNP, az MDF, az MSZP, a Munkáspárt, az MSZDP, az SZDSZ, a Vállalkozók Pártja, amelyek 1990-ben is ott voltak) sikerült. Heves megyében az 1997. január 1-ei állapot szerint 38 kisebbségi önkormányzat van, ezek közül 37 cigány, egy pedig szlovák.
A megyei közgyúlés összetétele
Jelölő szerv.
|
Megszerzett mandátum
|
Százalékban
|
Fidesz
|
2
|
5
|
FKGP
|
5
|
12,50
|
KDNP
|
6
|
15,00
|
MDF
|
2
|
5
|
MSZP
|
15
|
37,50
|
Munkáspárt
|
2
|
5,0
|
Nyugd. Heves M. Szöv.
|
2
|
5,0
|
SZDSZ
|
6
|
15,0
|
Összesen:
|
40
|
100
|
Polgármester-választások a városokban 1994
Város
|
A nyertes
|
Jelölő szervezet
|
Szavazat
|
százalékban
|
Eger
|
dr. Ringelhann György
|
Független
|
9 576
|
54.61
|
Gyöngyös
|
Szabó Gyula
|
MSZP
|
3 639
|
34.02
|
Hatvan
|
Szinyei András
|
KDNP-MDF-FKGP
|
2 230
|
37.80
|
Heves
|
Kontra Gyula
|
MSZP
|
2 279
|
66.77
|
Füzesabony
|
dr. Pásztor József
|
KDNP-Fidesz-MDF-FKGP
|
1 608
|
56.84
|
Lőrinci
|
Varga Antal
|
Független
|
1 591
|
59.77
|
Pétervására
|
Pál László
|
Független
|
703
|
58.64
|
Az ipari termelés értéke 120 551 millió forint volt 1997-ben a megyében, ami az előző évhez képest mintegy 13,3 százalékos növekedést mutat. Az ipari értékesítés eredménye (117 649 millió forint) mind belföldön (79 981 millió Ft), mind az export (37 668 millió Ft) fejlődést mutat, annak ellenére, hogy az 1997. évi utolsó negyedév a belföldi értékesítésben alatti maradt az előző évi hasonló időszaknak.
Az egy lakosra jutó termelési érték Hevesben 368 567 Ft volt, ezzel szemben az országos adat 540 356 Ft-ot mutat. A beruházások egy lakosra jutó teljesítményértéke 41 239 Ft, ezzel szemben az országos átlag 99 524 Ft.
A munkanélküliségi ráta múlt évben 11,8 százalék volt Hevesben, ami 1 százalék csökkenést jelent, így a gondok országos ranglistáján a 8-ról a 10. helyre lépett a megye.
A teljes munkaidőben alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 1997-ben 52 600 Ft volt, ami az előző évinél 21,7 százalékkal több. A teljes munkaidőben alkalmazottak a bruttó keresetükből az adózás és egyéb levonások után 35 700 Ft-ot kapnak kézhez. A nettó kerestek az előző évinél 24,5 százalékkal emelkedtek, ami a fogyasztói árszínvonal változását figyelembe véve a reál keresetek 5,2 százalékos növekedését jelentette, az 1996. évi csökkenéssel szemben.
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete
1996
|
1997
| |
Összátlag
|
43 067
|
52 602
|
Mezőgazdaság
|
33 664
|
38 609
|
Ipar
|
52 512
|
63 599
|
Építőipar
|
42 752
|
57 590
|
Keresk., szolgált.
|
28 212
|
32 482
|
Közigazgatás
|
50 582
|
54 383
|
Oktatás
|
37 716
|
47 916
|
Egészségügy
|
32 989
|
42 107
|
Az ipar jobbára a megyét ketté szelő m3-as, illetve 3-as út mentén, az Eger, Gyöngyös-Hatvan tengelyre, illetve attól északra koncentrálódik. A déli, alföldi területre a mezőgazdaság a jellemző. A megye iparának gerincét a feldolgozóipar, így az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása adja. A gépiparban újabb külföldi piacok bevonásával nőtt az export mennyisége.
A feldolgozóiparon belül az élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása, a gépipar, a kohászat, a fémfeldolgozás és a nemfém ásványi termékek gyártása a meghatározó.
A megyében 44 új külföldi érdekeltségű vállalkozás – az országos mennyiség egy százaléka – alakult. Jegyzett tőkéjük 117 millió forint volt, amelynek közel 70 százaléka, 81 millió forint, külföldi tőke volt. Tíz vállalkozás kizárólag külföldi tulajdonú, körükben egy vállalkozásra 1 240 000 Ft jegyzett tőke jut. A vállalkozások teljesítményét 1997. II. negyedévtől jellemzi fellendülés.
Hevesben a gazdaságos földterület 378 500 hektár, amelynek 43 százaléka szántó. A szántóterület 53 százalékát (86 170 ha) egyéni gazdálkodók, 37 százalékát (60 189 ha) szövetkezetek, 10 százalékát (16 612 ha) gazdasági társaságok művelik.
Heves megyében a mezőgazdaságban 4 379 fő volt alkalmazásban 1997 december végi adatok szerint, amihez képest előző év hasonló időszakában ennek 96,9 százaléka tevékenykedett az ágazatban.
Mezőgazdasági termékekből 1997 első három negyedévében 3,4 százalékkal többet vásároltak fel, mint az előző év hasonló időszakában. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek eladása 10,6 százalékkal emelkedett, az élő állatoké stagnált.
A megye az ország gyümölcstermelésének csak 1,8 százalékát adja. A termesztők mintegy 3 000 hektáros területen gazdálkodnak. Legtöbb almából termett, igaz, az almafákat pusztító tűzelhalás leginkább Dél-Hevesben, a megye egyik legnagyobb almatermesztő vidékén fejtette ki hatását.
Az élelmiszeripar legnagyobb képviselői a megyében, a hatvani központú Mátravidéki Cukorgyárak Rt., az ugyancsak hatvani Aranyfácán Konzervgyár Rt., a Gyöngyösi Falcotrade Húsipari Rt. Külföldön ismert az Egervin Rt., a nagyrédei Szőlőskert Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Szolgáltató Szövetkezet, a gyöngyösi Mátra Malom Gabonaforgalmi és Malomipari Rt.
Meghatározza a megye mezőgazdaságát, hogy csak a terület hattizedén lehet mezőgazdasági termelést folytatni, mivel a termőterületen belül az országos átlagnál nagyobb, 30 százalék az erdő nagysága, amely a Mátra-Bükki Fafeldolgozó Gazdaság irányítása alá tartozik.
Múlt évben a kereskedelmi szálláshelyek 221 200 vendéget fogadtak, 551 700 vendégéjszakára. Az előző évekhez képest ez 4,4 százalékkal kevesebb vendéget és 5,8 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jelent. A vendégforgalomból 21 százalékkal részesedő külföldiek száma 9,4 százalékkal, a belföldieké 3,0 százalékkal csökkent. A vendégek 62 százaléka szállodát vett igénybe. A szállástípusok közül egyedül a panziók iránti kereslet bővült, a legnagyobb visszaesés a nyaralóházaknál tapasztalható. A regisztrált kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 39 százalékát német turisták tették ki, számuk 18 százalékkal kevesebb mint az előző évben. Jelentős még a holland, lengyel és osztrák vendégek száma. Az átlagos tartózkodási idő 2,5 fél éjszaka, ezen belül a külföldieké 2,6 éjszaka. A vendégek 48 százaléka, ezen belül a külföldiek 80 százaléka Eger kereskedelmi szálláshelyeit vette igénybe, jelentős még Gyöngyös részesedése (28 százalék) a megyébe érkező vendégek számából.
A gyógyidegenforgalom Heves megyében Egerre koncentrálódik, ahol a városi strandfürdő és a csak orvosi beutalóval látogatható Török-fürdő, vidéken a megyeszékhelytől nem mesze az egerszalóki hőforrás és a bükkszéki strand kínálkozik a gyógyturizmus célpontjaként. Heves megye része a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetnek, itt találhatók az ország legmagasabb hegységei, élükön a Kékessel és a Bükki Nemzeti Park egyharmadával. A megye területének mintegy 13 százaléka országos és helyi jelentőségű védett természeti terület és érték, amely nagysága 45 500 hektár, az országosnak több mint 6 százaléka.
Történelmi nevezetességekben gazdag, szőlő- és borkultúrájáról, néphagyományairól is híres a megye. A belföldi és a megyén belüli turizmus elsődleges célpontja az egri vár, amely mellett az egri minaret, a bazilika, a tanárképző főiskola központi épületében, a Líceumban található csillagvizsgáló és egyházmegyei könyvtár, a Szépasszonyvölgy borospincéi, a siroki és a kisnánai vár, a szilvásváradi-szalajkavölgyi ősemberbarlang, a Tisza-tó horgászparadicsoma vonzza a kirándulókat.
A megyei állami úthálózat nagysága 1 200 km, amely kiegészül 350 közúti híddal és 1 150 közúti vízáteresztő műtárggyal. Az m3-as Gyöngyös és Füzesabony között épülő szakasza 44 km, így az m3-as autóút hossza Heves megyében 64 km lesz.
A megyében az országos átlagnak megfelelő az autókereskedők száma, a hét város közül csupán Pétervásárán nincs autószalon, illetve gépkocsi-forgalmazás. A legtöbb új autót kínáló kereskedő Egerben Gyöngyösön és Hatvanban található.
A Heves megyei rendőrök összesen 315 439 órát töltöttek közterületen a múlt évben, ami 1996-hoz képest 6,5% fejlődést jelent. A gépkocsizó járőröket 19 275 alkalommal hívták ki a helyszínre, saját kezdeményezésű intézkedésre 44 283 alkalommal került sor, bűncselekmény elkövetése miatt 684, körözés miatt 370, egyéb okok miatt 89 személyt fogtak el. A szabálysértési feljelentések száma 6 762, a helyszínen megbírságolt személyek száma 14 614. Alkoholszondát összesen 15 918-szor használtak, ami az előző évhez képest 26% visszaesés. Az alkoholteszt eredménye 487 esetben volt pozitív, ami 41, 3%-kal kedvezőbb eredmény az előző évinél.
Heves megye három városában, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban működik kórház, amelyek mellett a Mátrai Állami Gyógyintézetnek vannak szanatóriumai Kékestetőn, Mátraházán és Parádfürdőn. A tb által finanszírozott összágyszám 2 667, ebből állami tulajdonban 380 ágy, önkormányzati tulajdonban 2 287 ágy van. A fizetőbeteg-ágyak száma negyven, ezek a kékestetői szanatóriumban találhatóak. A megyében 1 010 orvost tartanak nyilván, közülük 859 dolgozik: közalkalmazottként 599-en, vállalkozóként 260-an folytatnak magánpraxist. A gyógyszertárak száma 103, ebből közforgalmú gyógyszertár 70, fiókpatika 33 van a megyében.
Heves megyében 96 római katolikus egyházközség található, az egri főegyházmegye főpásztora dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Segédpüspökei: dr. Kovács Emil mediai c. püspök, általános helynök és dr. Márfi Gyula, anmanziai c. püspök, általános helynök. Az rk. egri egyházmegye oktatási intézménye az egri Érseki Hittudományi Főiskola, az Érseki Papnevelő Intézet, a gyöngyösi Rk. Napköziotthonos Óvoda, az egri Deák Ferenc Rk. Általános Iskola és az egri Érseki Szent József Diákotthon.
25-30 ezer reformátust tartanak számon a megyében. A gyülekezetek egy része az Eger-völgyi egyházmegyéhez tartozik, amely a Tiszán-inneni református egyházkerület, részint a Dél-Pesti egyházmegyéhez tartozik, amely a Duna-melléki református egyházkerület része. Vezetőik Hegedűs Lóránt püspök és Mészáros István püspök.
A Borsod-Hevesi Egyházmegye az Északi evangélikus egyházkerülethez tartozik, amelynek püspöke D. Szebik Imre.
Felsőoktatás két városban, Egerben és Gyöngyösön folyik. A megyeszékhelyen négy, Gyöngyösön egy főiskola található. Az öt főiskolából kettő egri székhelyű, a többi kihelyezett tagozat. A több mint 8 000 hallgató száma 2,6 -szerese a korábbi hat évnek. A nappali tagozatosok aránya 45%. A megye legnagyobb felsőoktatási intézménye az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, ahol mintegy 30 szak közül választhatnak a hallgatók. A második legnagyobb a GATE gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kara. A legnagyobb múltra visszatekintő felsőoktatási intézmény az 1709 óta fennálló Egri Érseki Hittudományi Főiskola. A Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola 1995-96-ban kezdte meg működését Egerben kihelyezett tagozatként, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kihelyezett tagozata 1996-97-től biztosít levelező oktatást.
A megyében 30 középiskola van, amelyekben 1997-ben 12 600 diák tanult, ami 4%-kal több mint az előző tanévben. A tanulók kétharmada szakközépiskolás, számuk tavaly jobban nőtt, mint a gimnazistáké. A vidékről naponta bejárók aránya 43 százalék, minden ötödik tanuló diákotthonban lakik. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 12.
A jelenlegi tanévben 4 800 diák kezdte meg a tanulmányait, a tavalyinál 8 százalékkal kevesebben. Az általános iskolák száma azonos az előző évivel, azaz 141. Az általános iskolások száma 29 800, kis mértékben csökken.
1996 végén 130 önkormányzati könyvtár működött a megyében, öttel több, mint egy évvel korábban. Az utóbbi évben folyamatosan csökkent a számuk, tavaly volt az első emelkedés. A beiratkozott olvasók száma 48 800 fő, akiknek 1,4 millió könyvtári egység áll rendelkezésre, ennek 95 százaléka könyv. Egy beiratkozott olvasó átlagban havonta egyszer megy el a könyvtárba, s átlagosan két könyvet kölcsönöz ki.
1996 végén 33 múzeum működött a megyében, kettővel több, mint egy évvel korábban. Mindkét múzeum (a Sportmúzeum és a Panoptikum) Egerben nyílt meg. A 33 múzeumban 41 kiállítás (héttizedük állandó) volt megtekinthető. A kiállításokat 669 300 látogató nézte meg, a vendégek hattizede a Dobó István Vármúzeummal ismerkedett meg.
A megye legsikeresebb sportága a női röplabda, az egri Agriacomputer RC többszörös magyar-bajnok csapata évek óta őrzi első helyét a magyar mezőny élén. Mellettük Egerben OB I-es férfi és női vízilabdacsapat, a női labdarúgó NB I-ben ugyancsak egri csapat képviseli a megyét, a labdarúgó NB II-ben az Eger és a Hatvan csapatai, az NB III-ban a Gyöngyös, a Besenyőtelek, a Selyp, a Poroszló, a Füzesabony csapatai, de NB I-es, NB II-es, NB III-as tekecsapatok, NB I-es és NB II-es kézilabdacsapatok, sakkcsapat van jelen az élsportban, akik között ott találjuk még a válogatottakat felsorakoztató hatvani taekwon-do- klubot, az NB I-es egri asztaliteniszezőket, az OB I-es gyöngyösoroszi tollaslabdázókat, az egri gyöngyösi, petőfibányai öklözőket, a hatvani, hevesi, verpeléti atlétákat is. De találunk hegyikerékpárklubot, modellezőket, kötélugrókat, erőemelőket, birkózókat, teniszezőket, lövészeket, és persze itt vannak a szilvásváradi fogathajtók is, gondoljunk csak Bárdos Györgyre, a többszörös világbajnokra és a legutóbbi sikeremberre, Bozsik Józsefre, aki 1996-ban Belgiumban vb-bronzérmet szerzett.
A megyében találjuk az ország legmagasabb hegyeit, így a téli sportok is adnak kiváló sportembereket.
Az utóbbi évek hazai viszonylatban legismertebb versenyzője, a gyöngyösi Panyik János, aki a lillehammeri téli olimpiát követően a naganói téli olimpiára is kijutott. A megye nem marad le a divat mögött sem, már két nemzetközi hírnévre szert tett triatlon versenyt is rendeznek Hevesben, az egyik a kiskörei, a másik a hatvani verseny. Összesen 22 sportszövetség vezetésével 32 sportágban 220 felnőtt és 146 iskolai sportegyesület ténykedik a megyében, amelynek két legismertebb egyénisége Csank János volt labdarúgó szövetségi kapitány és Puhl Sándor labdarúgó játékvezető.
Heves megyében két napilap, a Heves Megyei Hírlap és a Heves Megyei Nap szolgálja ki az olvasókat. Előbbi 1956-ban vált napilappá, akkor még Népújságnak hívták, kiadója az MSZMP Heves Megyei Bizottsága volt, amelytől 1990-ben, több más megyei napilappal együtt a német Axel Springer sajtókonszern vásárolta meg. A lap nemcsak tulajdonost váltott, hanem az addigi terjesztő, a Magyar Posta helyett saját terjesztőhálózatot is kialakított. A lap az Egri Nyomda Kft.-ben készül. Felelős szerkesztő: Stanga István. A hírlap olvasható az interneten is. E-mail: hmhirlap@agria.hu.
A Heves Megyei Nap 1994 márciusában jelent meg a megyei lappiacon, előbb a Népszabadság napi mellékleteként, majd 1994 szeptember 1-jétől önállóan is, a Magyar Posta terjesztésében. A Nap rendszeresen, két hetente megjelenő gazdasági melléklete az Index. A lap a Szikra Nyomdában készül. Főszerkesztő: Havas András. A Nap olvasható az interneten is. E-mail: hmnap@agria.hu.
A két megyei napilap mellett hetente jelennek meg hirdetési újságok, de magazin jellegű lapok is, például a gyöngyösi Mátrai Lapok, a 6van7 (Hatvan), sőt a Jász-Nagykun-Szolnok megyében kiadott Jász Infót Hevesen is terjesztik, ahol két magánerőből kiadott hetilap szintén a piacon van. Önkormányzati gondozású, havonta egyszer jelentkező lapok is napvilágot látnak, leginkább kistelepülésekre jellemzően.
A megyeszékhelyen 1988-ban hozták létre a kábeltévét, amelynek akkor 1 200 előfizetője volt, s 7 csatornát továbbított. Múlt év végén az előfizetők száma 15 ezer volt, a rendszeren továbbított televíziós műsorok száma pedig 31. A városok közül mindegyikben van kábeltévé, a kisebb településekre nem jellemző. Saját műsorok készítésére alkalmas városi televízió Egerben, Gyöngyösön és Füzesabonyban van.
Egerben a Rádió7 (101,9 mHz) és a Rádió Eger (101,3 mHz), Gyöngyösön a Saturnus Rádió (88,9 mHz) és a Dió Rádió (101,7 mHz) sugározza műsorát. 1998 januárja óta megyeszerte jól fogható a Danubius Rádió is.
