Nógrád megye
Nógrád megye
Nógrád megye az ország második legkisebb megyéje, területe 2544 km2, lakóinak száma 220 000 fő, népsűrűsége enyhén csökken, 1996-ban 87 fő/km2. Éghajlata: mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz, évi átlagos csapadékmennyisége északon 600-620 mm, délen 560-600 mm, a Karancson 650-700 mm. Az uralkodó szélirány észak-északnyugati és nyugati. A napsütéses órák száma alacsony, átlagosan 1850-1900 óra/év, a hótakarós napoké 4050. Az éves középhőmérséklet alacsony, 8,5-9,5 Cfok, az első fagyos nap a megye nagy részén már október 10-15 között várható.
A megye területének nagyobb része dombsági és közép-hegységi táj. Területén kapcsolódik egymáshoz a Mátra, a Börzsöny és a Cserhát. Északon önálló hegységként kezelendő a Karancs-Medves. Legmagasabb pontjai nyugaton a Börzsönyben található Csóványos (939m), keleten Galyatető (965 m).
A megye vízfolyásokban gazdag, állóvizekben viszont szegény. Vizei négy nagyobb folyó, az Ipoly, a Zagyva, a Galga és a Tarna vízgyűjtő területéhez taroznak. A folyók és patakok vízhozama szerény, de szélsőségesen változó. Vízföldrajzi különlegességeka főleg a Zagyva völgye mentén fakadó szénsavas, kénhidrogénes források, az úgynevezett csevicék. Sóshartyánnál jódos-sós gyógyvíz fordul elő, Pásztón a 30 Cfokos vizet strandolásra használják, a Ráróspusztán 1981-ben talált 37 C fokos vizet még nem hasznosítják.
Salgótarján
Balassagyarmat
Bátonyterenye
Pásztó
Rétság
Szécsény
Egyéb információk
Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek
