Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Az 1950-ben sokból háromnevűvé lett megye állandó, eposzi jelzője az, hogy változatos. Vonatkozik ez a tájra, a gazdaságra, a népesség összetételére, az ellátottságra, a megélhetési és boldogulási lehetőségekre, valamint a közérzetre. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe 7 247 négyzetkilométer, a népesség száma 739 ezer. 1998 elején mintegy fél százalékkal kevesebb az előző évinél. A városiak száma csökkent, a községekben élőké valamivel nőtt. A közigazgatási kataszteri rangsorban a második. A népsűrűség 103. Az eloszlás egyenetlen, hiszen a Sajó szalagjára fűzött „Ruhr-vidék” szükségszerűen tömbökbe tömörítette a népességet.
A Tiszától keletre eső, alfölddel-heggyel ölelkező vidéket ősidők óta lakják és művelik. Vizet, fát, fémet, halat és vadat adott a táj, s éppúgy csábította az otthonteremtő letelepülőket, mint a zsákmányra leső hordákat. Tatár, török, labanc sarcolt itt, erről a muhi és a mezőkeresztesi emlékmű árulkodik. A Habsburgok trónfosztása miatt jeles település Ónod, de kitüntetett hely illeti meg a magyar kultúrhistóriában a bibliás Vizsolyt is. Hegyalján terem a Himnuszban is megénekelt tokaji nektár, a pataki kollégium viszont a szellemi élvezetek tárházának számított. Kazinczy irodalmat szervezett, nyelvújítást dirigált az aprócska Széphalomról, Jókai Tardonán bujdokolt, az első kőszínház Miskolcon épült. A Szinva völgyében több mint kétszáz éves múltra tekint vissza a vasgyártás, a fehérmívesség (papírkészítés), a faszén- és mészégetés, az üvegöntés. Sok szakmai tudás halmozódott föl, sok etnikum keveredett. Otthonra talált itt a görög kereskedő, a bankár zsidó, a kertészkedő bolgár, a vincellér sváb, a hutákat kezelő szlovák, a politikai menedéket kereső görög. Szín a palettán a matyóság, amely hagyományőrzésével, művészetével gazdagítja a vidéket.
A megszépítő múlt fényeit tompítja a jelen sokágú gondja. A látszat ellenére is monokulturális megye a rendszerváltás nagy vesztese. Bezártak a bányák, a diósgyőri és az ózdi kohászokat szélnek eresztették, leépült az építőipar, vegetál a gépgyártás. A munkanélküliek száma hatvanezer körül állandósult, az egy lakosra jutó GDP alapján a megye 16. a rangsorban, a kereset hatezer forinttal alacsonyabb az országos átlagnál. Észak-Magyarországon az átlagos húsfogyasztás csaknem öt kilogrammal marad alatta a honi kvótának. Itt a keserű is keserűbb, s az elégedetlenség is nagyobb, mint máshol.
Csökkent a táj eltartó- és megtartóképessége. A születések számaránya (12 ezrelék) mérséklődött, a halálozásoké (14 ezrelék) nőtt, a lélekszámfogyás húsz esztendő alatt több mint félszázezerre rúg. A boldogító igent másfél ezerrel (pontosan 3 500-an) kevesebben mondták ki, mint 1990-ben, 8 900 gyermek született, a válások száma 1 800 körül alakul évente. A megyében a 118 ezer – éveit ledolgozó – nyugdíjas mellett több mint 53 ezer rokkantnyugdíjast regisztráltak.
Kiegyensúlyozott értéket mutatnak a meteorológiai megfigyelések tapasztalatai. A miskolci átlaghőmérséklet 9,5 Celsius-fok, de a majd nyolcszáz méteres szintkülönbség miatt a Bükk magasabb csúcsain ebből négyet le kell számítani. Lillafüred 1,3 fokkal hűvösebb, mint a megyeszékhely, de Pécs és Szeged legalább két fokkal produkál többet, mint Miskolc. Az évi csapadék mennyisége alig haladja meg a fél métert (571 milliméter), de a vízben gazdag tájat egyelőre nem fenyegeti az elsivatagosodás veszélye.
Ez a majd Ciprus nagyságú terület mindig is az ország érdes részének számított. Történelme viharos, története fekete-fehéren színes, gazdasága hullámzó. Pokol és menny, Szégyentábla és dicsőségfal… A pataki diák büszke, a vassal bíbelődő ember keserű.
Rudabánya vasat, Telkibánya aranyat, Lyukó szenet, Rakaca márványt, Mád perlitet, Nyék kavicsot, Mezőcsát agyagot adott. Ha bor, akkor Tokaj. Ha vas, akkor Diósgyőr és Ózd. Ha barlang, akkor Aggtelek. Ha vadregényes táj, akkor a Bükk. Ha fürdő, akkor Tapolca, Bogács és Mezőkövesd. Ha zenekar, akkor az Edda. Ha kocsonyában pislogó béka, akkor Miskolc… A Hámori-völgy lenyűgözte Petőfit, a Szinva versre ihlette József Attilát. A koszorús költő, Lévay József azért élt 92 évet, mert mindennap felment az Avasra, s felhajtott egy pohár bort.
Az ipari kultúra fejlettsége miatt a szakmai képzettség és fogékonyság magas, Borsod a lehetőségek rezervátumává vált. Intellektuális háttérül szolgál az immár igazi univerzitássá lett Miskolci Egyetem, ahol nemzetközi mércével is mérhető oktatás folyik.
A 355 település közül 17-nek van urbánus rangja. Nagyok a különbségek a hagyományos gigantomániától sem mentes Miskolctól az egyetlen állandó lakost számláló Szanticskáig. A megye polgárainak 52 százaléka él városi körülmények között, de ez az arány megtévesztő. Egy arnóti lakás is lehet komfortosabb, olcsóbb, mint egy avasi panel. Az ózdi parkettás otthon négyzetmétere sokkal kevesebbe kerül, mint ugyanilyen a söréről híres Bőcsön.
A megyeszékhely több mint hatszáz éves városi múltja, pallosjoga fegyelemre és figyelemre int. Kiváltságait 1909. május 11-én erősítették meg, s ez most Miskolc napja. Ilyenkor zászlót tűznek ki és kitüntetéseket adnak át. A hajdani kereskedővárosban jó kétszáz esztendővel ezelőtt indult meg az igazi indusztrializáció: a kohászkodással, a gépgyártással, a papírkészítéssel, a bányászattal és a fakitermeléssel. Az 1945-ös egyesítés után megvalósult a nagy álom, s a sokkal későbbi bekebelezés után Miskolc a fejétől a farkáig (Bükkszentlászlótól Szirmáig) majd 20 kilométer hosszú lett, területe 237 négyzetkilométerre rúgott. A Szinva-parti város kétszázezernél több lakójával – gazdasági súlyánál fogva – az ország második településévé lett, aztán a lakó- és az állandó népesség csökkent. Vegetáltak a gyárak, bezártak a munkásszállások. Csak az Avas maradt: hegyként tisztelve a 234 méteres dombot. A hajdan 999 csizmadia városa már nem az ipar fellegvára. A népesség fogy (jelenleg 178 ezren laknak itt, a természetes fogyás és az elvándorlás évente mintegy kétezerrel apasztja a polgárok számát), öregszik, de a nagy tehetetlenségi nyomaték miatt még mindig meghatározóbb központ, mint más megyék centruma.
Edelény
Kazincbarcika
Felsőzsolca
Mezőcsát
Mezőkövesd
Ózd
Putnok
Sajószentpéter
Sárospatak
Sátoraljaújhely
Szendrő
Tiszaújváros
Tokaj
Egyéb információk
