Állásfoglalás
Állásfoglalás
Az, hogy a városi fejlődés szociálisan igazságos, gazdaságilap produktív, ökológiailag fenntartható, politikailag részvételi demokrácián alapuló és kulturálisan rezonáló legyen, a következőkkel érhető el:
– Átfogó társadalmi fejlődés elindításával saját városainkon belül az együttműködés szellemében, közösen a szegények közösségeivel, a civil társadalmi szervezetekkel, a magángazdaság szereplőivel és a kormányhivatalokkal helyi, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
– Abban az irányban végzett munkával, hogy a városainkban 2000-re valamennyi ember számára elérhetőek legyenek a nemzetközileg kitűzött célok, az oktatás, az egészségügy és a hajlékteremtés terén,
– A képességfejlesztő stratégia alkalmazásával azért, hogy a városi szegények képessé váljanak arra, hogy segítsenek magukon saját életfeltételeik közepette, többek között a saját közösségeikben belül a megfelelő infrastruktúra, a hajlékok és a szolgáltatások megteremtésére,
– Olyan politikák és programok alkalmazásával, amelyek enyhítik a városi szegénységet, munkahelyeket létesítenek és erősítik a nők és az öregek társadalmi státusát, a fiatalok részvételét a döntésekben, a gyerekek (különösen az utcagyerekek) védelmét, a környezet regenerálódását,
– Annak a felismerésnek a támogatását, hogy a közösségekre és a települési önkormányzatokra támaszkodó tervezési folyamatokat a regionális és nemzeti tervezési folyamatokba kell integrálni,
– Az etnikai, kulturális és vallási különbségek, valamint a városok történelmi örökségeinek elismerésével, az eltérő csoportok közötti harmonikus viszonyok kialakításának ösztönzésével és a városok társadalmi integrációjának megteremtésével,
– Annak az elismerésével, hogy a nők számára teljes lehetőséget kell teremteni minden szempontból a fejlődési folyamatokban való részvételre, biztosítva számukra az oktatást, a képességeik fejlesztését szolgáló tanfolyamokat, az egészséget, a háztartás vezetését, a hitelezést, a munkavállalást és a döntések meghozatalában való részvételt, és
– Valamennyi polgári közösségi vezető részvételével a városok társadalmi fejlettségi helyzetének áttekintésével, és olyan megállapodások létrehozásával, amelyek tartalmazzák a közös teendők tervét s azok felülvizsgálatát, s amennyiben szüksége, megteremtik:
– a városi szintű szolgáltatások többszektorú koordinációjának mechanizmusait azért, hogy a közszolgáltatások színvonalának egymáshoz közelítése elősegítse a közösségek és a családok saját felelősségvállalását,
– a szegények és a kisebbségi csoportok számára a képviseleti és a részvételi mechanizmusokat a városi önkormányzás demokratikus folyamataiban, különös tekintettel azokra a tervekre és programokra, amelyek őket érintik, és
– azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a privát és az informális üzleti szektor, valamint a civil társadalmi szervezetek támogatásának mozgósítását és koordinációját, beleértve a közösségi szervezetek képzését és egyéb támogatását is.
