6. A hazai űrkutatás fontosabb eredményei
6. A hazai űrkutatás fontosabb eredményei
A magyar űrkutatás az elmúlt években több kiemelkedő eredményt ért el. Ezek alapvetően a Föld világűrbeli megfigyelésével foglalkozó kutatásokat, az űrfizikai, az űrélettani, valamint az űrtechnikai és űrtechnológiai kísérleteket jelentették, melyeket 26 kutatóhelyen folytattak.
A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének munkatársai a londoni Imperial College-dzsal együttműködve részt vettek az Európai Űrügynökség Ulysses szondáján repülő magnetométer adatainak fizikai értelmezésében. A szonda segítségével mért mágneses tér jellemzőit visszavetítették a Naphoz közeli térrészre. Azt tapasztalták, hogy a különböző polaritású tartományok, valamint a különböző térerősségű tartományok a Nap forgásával periodikusan visszatérnek, de a forgási periódus lassúbb, mint a Nap egyenlítői fotoszférájáé. Összehasonlítva a szondán mért mágneses jelet az úgynevezett Parker-modellből elméletileg származtatott térrel, kimutatták, hogy a helioszféra déli féltekén eltérés mutatkozik: a mágneses erővonalak csavarodása kevésbé szoros, mint az elméletileg várható, ún. Parker-spirálé. Ez az eredmény a helioszféra modelljének kialakításához nyújt értékes információt.
A KFKI Atomenergia Kutatóintézetében korábban kifejlesztett Pille kompakt sugárdózismérőt továbbfejlesztették, és több űrutazásnál is használták a Mir űrállomás és a Space Shuttle fedélzetén (1995, 1996). Az új, megnövelt érzékenységű kiolvasóberendezés lehetővé teszi egy-egy néhány órás űrséta alatt összegyűlt dózis értékelhető pontosságú kiolvasását, szemben a jelenleg szokásos többnapos kiolvasási gyakorisággal. A szintén új fejlesztésű lítiumfluoridot tartalmazó búrákkal az eltérő biológiai hatásosságú sugárzások által keltett dózis szelektíven mérhető.
Az intézetben készülő termolumineszcens dózismérő kifejlesztésével és elkészítésével, amely a sugárvédelmi szolgálati rendszer részét alkotja, Magyarország részt vesz az Alfa nemzetközi űrállomás felszerelésében is. A munkálatok 1995-ben megkezdődtek.
A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében készülő űrkohó voltaképpen egy mikrogravitáció körülményei között működő univerzális, sokzónás kristályosító, amelyet várhatóan szintén beszerelnek az Alfaűrállomás berendezései közé. A kristályosító kemencét 1995-ben a NASA Marshall űrközpontjában is eredményesen tesztelték.
