7. A magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai
7. A magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai
A magyar tudomány számára a nemzetközi kapcsolatok mindig meghatározóak voltak. Egy nemrégen készült tudománymetriai elemzés szerint a magyar kutatók publikációinak 50 százaléka nemzetközi együttműködés eredményeképpen jött létre. A rendszerváltozást követően a magyar tudomány kapcsolatrendszerének változása, a nemzetközi együttműködés formáinak átalakulása, a külföldi és nemzetközi együttműködés forrásainak bővülése kedvező irányú változásokat indított el. Magyarországnak 1996-ban húsz országgal volt kétoldalú kormányközi tudományos-műszaki együttműködési megállapodása. Ennek keretében kb. 500 projektben folyik közös kutatás és fejlesztés. A bilaterális kapcsolatok területén a fontosabb relációkban kormányok közötti tudományos technológiai és kulturális egyezmények képezik az együttműködés alapját. Ezek közül 1996-ban 14-hez konkrét projektet rögzítő munkatervek kapcsolódtak.
Magyarország 12 országban foglalkoztatott tudományos és technológiai fejlesztési szakattasét. Az elmúlt időszakban elsőbbséget kaptak az európai integrációhoz kapcsolódó tudományos és műszaki fejlesztési együttműködések, illetve az ezeket koordináló és finanszírozó szervezetekhez történő csatlakozás. Ezek fő csatornái az alap- és alkalmazott kutatások támogatására szolgáló COST-tagság 1991 óta, a piacorientált projektek segítségével megvalósuló, alkalmazott kutatások támogatását elősegítő Eureka-tagság 1992 óta, a kutatói mobilitást, illetve az EU 3. kutatás-fejlesztési keretprogramjában való részvételt támogató PECO-támogatási programban való részvétel 1992 óta, valamint a Copernicus akció, mely a piacorientált együttműködést segíti egyetemek, akadémiai és alkalmazott kutató intézetek, valamint vállalkozások számára az információtechnológia, a kommunikációs technológiák, az anyagkutatás, valamint a biotechnológia területén. Magyarország 1992 óta tagja a Részecskefizikai Kutatások Európai Laboratóriumának (CERN) is. Itt nyolc programban és kísérletben érdekeltek a hazai kutatók. Az Eureka és a COST projektekben való részvételünk 1992 és 1995 között három-, illetve hétszeresére nőtt. 1996-ban 42 futó projektben vettek részt magyar kutatók. Annak ellenére, hogy a kutatások központi támogatásban nem részesülnek, az 1996-ban futott 127 COST-akcióból 82-ben magyarok is részt vettek. Az együttműködés anyagi fedezetét részben az EU, részben a magyar fél biztosítja. A COST-együttműködéshez például az EU évi 8 millió ECU-vel járult hozzá, a PECO-keretében pedig 1996-ban 1,7 millió ECU-hoz jutott a magyar K+F-szektor. A Copernicus program révén 1994-ben a hazai kutatás 6,3 millió ECU-hoz jutott. Az OMFB-n keresztül ugyanakkor az Eureka-projektek hazai résztvevői (akik a KMÜFA pályázati rendszerében juthattak állami támogatáshoz) az elmúlt négy év alatt 550 millió forintot (3-4 millió ECU) kaptak állami támogatásként.
Az EU keretében folyó tudományos és techológiai együttműködés gerince a keretprogram (jelenleg a negyedik keretprogram van folyamatban). Ennek legfontosabb részei az úgynevezett specifikus programok, amelyeket hét témacsoportban összesen 13 programra bontottak. Ezekben jelenleg projektszinten vehetünk részt. Ennek feltétele a GDP-vel arányos részvételi kvóta befizetése, ezen felül pedig az EU Bizottság jóváhagyása. A teljes programspektrumban való részvétel több milliárd forintos befizetést igényelne, ami még nem elérhető cél.
Külön kategóriát jelent az EU kelet-közép-európai K+F-támogatásán belül az 1990-ben elindított PHARE segélyprogram. Az informatikai infrastruktúra fejlesztésére, kutatói mobilitás serkentésére, műszervásárlásra és közös projektek indítására indított PHARE Accord program keretében például 1996-ban 0,9 millió ECU-t nyertek el a magyar kutatók, a technológiatranszfer intézményrendszerének kialakítására pedig 1994-1996 között 10 millió ECU jutott PHARE keretből.
Önálló támogatási forma létezik a felsőoktatás fejlesztésére a Tempus, illetőleg az Ecus programok révén. Korlátozottan ezekből is lehet kutatási tevékenységet finanszírozni. 1991-től kezdődően egyre szorosabbá vált az együttműködés a NATO Tudományos Tanácsa és Magyarország között. Jelenleg minden jelentősebb program nyitott a magyar kutatók előtt. (1995-ben 15 magyar kutató végezte tanulmányait, illetve kutató-munkáját NATO-egyezmények keretében.) 1996-ban a NATO tudományos programja keretében hat konferenciát rendeztek Magyarországon.
Valamennyi szakterület alapkutatásait átfogják a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi kutatási kapcsolatai. Az MTA-nak 1994-ben 43 ország 67 tudományos akadémiájával vagy hasonló jellegű intézményével volt érvényes alapegyezménye. A megállapodások nagy részénél a kutatócsere, a kutatómunka 3–5 éves együttműködési munkatervek alapján folyik. 1994-ben mintegy 300 projektegyüttműködés volt folyamatban.
A nem kormányzati nemzetközi tudományos szervezetekben való magyar részvétel koordinálása az MTA feladata. Számos szervezetben az MTA képviseli a magyar tudományos közösség egészét, otthont ad számos nemzetközi szervezet nemzeti bizottságának. 1994-ben az MTA 250 nem kormányzati tagságot koordinált.
Ezek közül kiemelendő az International Council of Scientific Unions (ICSU), melynek nagy jelentőségű globális programjai közül hazai kutatók részt veszek a Világéghajlat-kutatási Program, a Nemzetközi Geoszféra–Bioszféra Program és a Világ Víztartalékai Program kutatásaiban.
A régió volt szocialista országai közül Lengyelországon kívül csak hazánk vált az MTA révén az All European Academy Forum (Allea) tagjává. Jelenleg az MTA képviselője tölti be az Allea irányítótestületének elnöki tisztét is (1998 márciusáig).
Az MTA 1991-től tagja a European Science Foundation (ESF) szervezetének is. A programok közül eddig hivatalosan az Európai Idegtudományi Programhoz, a Fotoszintézis Biofizikája című programhoz, valamint a Europrobe nevű földtudományi programhoz csatlakoztunk. Az éves tagsági díjat az MTA és az érintett kutatóhelyek együttesen fizetik.
Az Európai Molekuláris Biológiai Konferencia (EMBC), illetve az annak keretében működő Európai Molekuláris Biológiai Szervezetben (EMBO) hazánk képviseletét szintén az MTA látja el. A tagországok által létrehozott Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumba magyar kutatók is ösztöndíjat kaphatnak.
A MTESZ és a MOTESZ tagtársaságai több mint 200 nemzetközi tudományos szervezettel állnak tagsági vagy szerződéses viszonyban. A MTESZ tagja az Európai Mérnökszervezetek Szövetségének (FEANI), a Mérnökszervezetek Világszövetségének (WFEO). A MOTESZ tagja a Nemzetközi Orvosszövetségnek (World Medical Association), az Európai Magánorvosok Munkaközösségének, az Európai Orvostovábbképző Akadémiának és a WHO Európa-fórumának. Megfigyelőként tanácskozási joga van a MOTESZ-nek az Európai Unió Orvosi Állandó Bizottságának és a Szakorvosok Európai Szövetségében.
