5. Kutatási témák és főirányok
5. Kutatási témák és főirányok
1995-ben a magyar kutatók 16 063 témán dolgoztak, ami az öt évvel azelőttihez képest egyharmados csökkenést jelentett. 1990 és 1995 között az eredményesen befejezett témák aránya az összes témához viszonyítva 53,7 százalékról 38,8-ra, a gyakorlatban alkalmazott témák aránya 30,1-ről 18,3 százalékra csökkent. Nemzetközi együttműködésben 1995-ben a témák 8 százalékán (1316) témán dolgoztak.
Összességében a hazai tudományos életben több száz diszciplínát és alterületet tartanak számon. Százharminc körül van az akadémiai tudományos bizottságok száma, a közelmúltban megszűnt Tudományos Minősítő Bizottság pedig 30 tudományágból adott tudományos fokozatot.
A hazai tudománypolitikát irányító szervek már a rendszerváltozást megelőző utolsó időszakban is, de azt követően még inkább elzárkóztak az országos kutatás-fejlesztési prioritások kijelölésétől. Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve azonban várhatóan előrelépés történik a kutatási főirányok újbóli kijelölésében. Ez többek között kikényszeríti majd a hazai kutatás erős és gyenge, európai szinten versenyképes és lemaradó tudományterületeinek objektív, külföldi szakértők bevonásával végzett, értékelésen alapuló feltérképezését.
A Magyar Tudományos Akadémia a modernizáció igényeivel és az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben egy több területet átfogó stratégiai kutatási programot dolgozott ki, amelynek finanszírozására a költségvetésből 300 millió forintot szavaztak meg. A témakörök közül az egyik az EU-csatlakozás környezeti szempontjait vizsgálja. A program megbízható becslésekre törekszik mind a rövid távon jelentkező gazdasági terheket, mind a hosszú távú gazdasági hasznot illetően. A társadalmi struktúra átalakulása a piacgazdaságra való átmenet korában szintén fontos program. Ennek keretében összefoglalják és értelmezik az eddigi vizsgálatok eredményeit, nézik a polgárosodás összefüggéseit, a gazdasági magatartásformák típusait, valamint az oktatás és a társadalom átalakulásának várható igényeit. Az életmód, az életvitel, a kultúra és a tudat átalakulása című program a társadalmi polarizálódás és mariginalizálódás, az életmód és az időfelhasználás, az átalakulás konfliktusai terén indít kutatásokat. A magyar társadalom változását és a politikai rendszert kutató program egyebek mellett a társadalom integrációjának lehetőségeit, az állami szociálpolitika, illetve a társadalom és a politikai rendszer összefüggéseinek alakulását, a központi kormányzat és az önkormányzatok viszonyát, végül a civil szerveződések tevékenységét vizsgálja. A területfejlesztési program megalapozása, a regionális és a településfejlődés folyamatai alkotják egy következő program vizsgálódásainak tárgyát. Ennek stratégiai témái között szerepel a településrendszer átalakulása, illetve a regionális politika szervezeti rendszere és finanszírozása.
Az agrártermelés az ezredforduló Magyarországán című program két önálló, de szorosan összefüggő és együttműködő alprogramból áll. Az agrártermelés tudományos megalapozása és a minőség dimenziói az agrárgazdaságban című kutatás céljai között olyan javaslatok kidolgozása szerepel, amelyek az agrártermelési válság felszámolására és a termelési szerkezet átalakítására vonatkoznak. Az életminőség javítása című program azt kutatja, vajon megállítható-e a népegészségügy romlása. Témái között szerepel a tudományos és műszaki haladás eredményeinek árfelhajtó hatása, az egészséges táplálkozás gazdaságilag is megalapozott elősegítése, a biotechnológia jövője az egészségügyi ellátásban, a gyógyszerellátás és a finanszírozás, az információs forradalom tükröződése és hatásai az egészségügyi ellátásra, valamint az ország veszélyeztetett régióinak környezet-egészségügyi állapotfelmérése.
A külhoni magyar tudományosság fogalmát szeretné tisztázni egy másik program, amelyik a kapcsolattartás és az együttműködés leghatékonyabb módozatait is ki akarja alakítani, továbbá pontosítani az MTA külső tagjainak jogait és kötelezettségeit, végül létrehozni és az MKM-mel közösen működtetni a Domus Hungarica Scientiarum Artiumque intézmény- és ösztöndíjrendszerét. Az integráció igénye a műszaki fejlesztés és az infrastruktúra, valamint a magyar kultúra és a kulturális örökség védelme, illetve Magyarország és a magyarság képe a világban című témák szintén a programcsomag részei.
