1946
1946
Január 3. – Törvényt hoznak a nagyipar, a bankok, a közlekedés és a távközlés-posta államosításáról.
Január 12. – Lengyelországot az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagjává választják.
Február 14. – Népszámlálás. Adatai jól tükrözik Lengyelország óriási veszteségeit. A lakosság száma 23,9 millió (1939: 35,1 millió). Elpusztult a nemzeti vagyon kb. 38%-a. A visszakapott területekkel több mint 5 millió fővel (köztük 2 millió német) gyarapodik a lakosság száma.
Április 25. – Az Egyesült Államok 90 millió dolláros kölcsönt ad Lengyelországnak.
Május 5. – A Weit Stosz által készített híres krakkói oltárt, melyet a németek a háború idején Németországba vittek, visszaszállítják Krakkóba.
Május 29. – Egységesítik a közigazgatást a visszakapott nyugati és északi területeken. Létrehozzák Olsztyn, Szczecin és Wrocław vajdaságokat.
Június 30. – Népszavazás a szenátus megszüntetéséről, az új lengyel alkotmányról és Lengyelország új nyugati határairól. A szavazóknak a következő kérdésekre kell választ (igen vagy nem) adniok: 1. „Akarod-e, hogy eltöröljék a felsőházat?”; 2. „Akarod-e az ipar államosítását és a földreformot?”; 3. „Akarod-e, hogy tartósak legyenek a lengyel állam nyugati határai a Balti-tengernél, az Odera-Neisse mentén?” A választásra jogosultak 85,8%-a vesz részt a népszavazáson. Az első kérdésre 68,2%, a másodikra 77,3%, a harmadikra 91,4% az igen.
Szeptember 6. – Törvény a földreformról. Az 50 hektáron felüli mezőgazdasági üzemeket kártalanítás nélkül kisajátítják. A kisajátított földet az ún. „állami földalapban” vonják össze, amelyet (kb. 6 millió hektár) 1954-től szétosztanak 1 millió kisbirtokos és paraszt között.
Szeptember 20–23. – Törvényerőre emelik a 3 éves újjáépítési tervről kiadott rendeletet.
November 28. – Akcióegység-egyezményt köt a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt, melyben mindkét fél kifejezi a későbbi szervezeti egyesülés szándékát.
