Veszélyes hulladékok
Veszélyes hulladékok
A hulladék nem természeti, hanem jogi kategória (ami valahol valakinek hulladék, az máshol, másnak értékes alapanyag lehet). Az emberi tevékenységek sokfélesége kvöetkeztében a hulladékok anyagi jellemzői is végtelen sokfélék, ezért nincs mindenki által elfogadott definíció sem. Egy 1989-es UNEP-kiadvány a magyarországival felfogásban azonos meghatározást közöl: „Veszélyes hulladék az a hulladék, amely maga vagy bármely bomlásterméke az emberi életre, az egészségre, ill. az élővilágra követlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten károsító hatást fejtett ki.”
A veszélyes hulladékok mennyiségének meghatározása nehéz, részben az országról országra változó terminológia, részben az eltérő nyilvántartások miatt. A nemzeti össztermék (GDP) értékét véve alapul, a fejlett országokban a veszélyes hulladék mennyisége 3–6000 t/109 USD GDP. Az USA-ban a szennyvizek mennyiségét is a veszélyes hulladékok közé számítják, ezért ott 75 000 t/109 USD GDP; Kanadában kevesebb, 20 000 t/109 USD GDP. A Szovjetunióra vonatkozó – becsült – adat 10 000 t/109 USD GDP. Magyarországon az 1 USD GDP előállítása során „megtermelt” veszélyeshulladék-mennyiség elképesztően magas, s évek óta azonosan enyhén emelkedő tendenciát mutat. Ezen belül azonban jelentősen javult a megfelelően kezelt, ártalmatlanított vagy tárolt veszélyes hulladékok aránya. A hulladékkeletkezés mértéke – sem mennyiségi, sem minőségi szempontból – nem egyenletes. Az ún. északkelet-délnyugati ipari tengely mentén (amely a borsodi iparvidéktől a Balaton-felvidékig terjed, s mentén az ország lakosságának 38–40%-a él, jóllehet területe az ország területének alig 8–10%-a) keletkezik az összes veszélyes hulladék 65%-a (ezen belül az I. veszélyességi osztályba tartozó, tehát a legveszélyesebb hulladék 80%-a). Ez a területsáv környezetvédelmi szempontból halmozottan hátrányosnak tekinthető. Az ipar túlsúlyából következően a hulladékon kívül itt jelentkezik a levegőtisztaság-védelmi, vízminőség-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi problémák döntő hányada. A jellemzően mezőgazdasági területeken (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) az Össz-veszélyes-hulladék-mennyiség 12%-a keletkezik, s ennek 56%-a a II. osztályú, tehát a kevésbé veszélyes csoportba tartozik.
Újabban a veszélyes hulladékok gyakran okoztak katasztrófát és közbotrányt. Japánban a 60-as években sok ember pusztult el kadmiummal szennyeződött élelmiszer fogyasztása miatt (Kamioka-eset); Angliában 1972-ben gyermekek által kedvelt játszóhelyen hulladék cianidvegyületeket tartalmazó hordókat találtak; az USA-ban 1976-ban több 100 ezer tonna veszélyes hulladék helytelen lerakása keltett pánikot stb. Mára a kulturált államokban megerősödött az az elmélet és gyakorlat, hogy a környezetre és az egészségre nem a rendezett, biztonságos körülmények között folyó hulladékártalmatlanítás jelenti a potenciális veszélyt, hanem a gondatlan kezelés és a szétszórás, s hogy az okozott környezetszennyezés felszámolása tízszer-százszor többe kerülhet, mint a veszélyes hulladék létrejöttét követő azonnali ártalmatlanítás.
A veszélyes hulladékok típusai
1990 eseményei:
A veszélyes hulladékok Magyarországon hatályos, ill. „bázeli” csoportosítása
