1990 eseményei:
1990 eseményei:
Megkezdődött a közel 2,4 Mrd Ft-ért épülő dorogi égetőmű próbaüzeme, amely évi 25 000 t veszélyes hulladék ártalmatlanítására lesz képes.
Beremenden megkezdődött és sikerrel folyt a klórozott oldószerhulladékok cementgyári klinkerégető kemecében történő ártalmatlanítási kísérlete.
A Hégép és a Novator Kisszövekezet közel 200 t különféle veszélyes hulladékot (galvániszapot, krómcserzett bőrhulladékot stb.) szórt szét Biatorbágy és Óbarok térségében. A kivetett bírság 12 M Ft volt, de a bűnvádi eljárást az amnesztiatörvény miatt nem lehetett lefolytatni e nagyszabású környezetszennyezési ügyben.
A Metalloglobus Metallchemia gyárának tevékenységét a gyár területének és környékének nagyfokú elszennyeződése miatt felfüggesztették. E területen 1908 és 1977 között fémfeldolgozás folyt (többek között réz- és ólomkohászat), ezt követően csak a környezetet kevésbé terhelő (pl. ólomakkumulátorhulladék-gyűjtés, törés-savtalanítás, kiszállítás stb.) munkákat végeztek. A gyár területéről vett mintákkal összesen 1036 vizsgálatot végeztek. A talaj ólomszennyezettsége a minták 63%-ánál több mint 100-szorosan haladta meg a határértéket. Volt minta, amelynek 20%-a ólom volt. A minták réz- és cinktartalma is jelentős volt, nemegyszer a határérték 1000-szeresét is meghaladta. A gyár 1 km-es körzetében vett talaj- és növényminták is jelentős, a határértékeket meghaladó fényszennyezettséget mutattak, de nagyságrendekkel alacsonyabbat, mint a gyár területén vett minták. Hasonló arányok mutatkoztak a lakosság és a dolgozók vérólomszintjében is. A környező lakosság alig 2%-ában haladta meg – vagyis csekély mértékben – a határértéket, míg a veszélynek régebben kitett dolgozók 30%-ának expozíciója jóval magasabb volt (esetenként elérte a mérgezési szintet is). Az üzem bezárásának egyik nem jelentéktelen mellékhatása, hogy hosszú időre megbénult a hulladék ólomakkumulátorok forgalma, ami újabb súlyos környezetszennyezés veszélyét hordozza.
A Borsodi Vegyi Kombinátban 1979-től üzemel az akkor még modern technológiának számító De Nora klórüzem. Az üzem fajlagos higanyfelhasználása induláskor 50–70 kg Hg/100 t klór volt, melyet akkor az üzembe helyezés nehézségeivel, valamint a több gyártó cégtől származó technológiai sor illesztési nehézségeivel, ill. a nem megfelelő szigetelő- és tömítőanyagokkal indokoltak. A beüzemelés után jelentős csökkenés volt tapasztalható, de kb. egy év üzemelés után ismét emelkedett a fajlagos felhasználás. Az elvégzett vizsgálatok közel azonos eredményre vezettek a környezetbe kerülő Hg mennyiségére vonatkozóan (levegő 0,5, víz 0,5–6 hulladék 2 t), de 40–50 tonna Hg sorsáról nem nyújtottak információt. További vizsgálatok azt bizonyították, hogy a Hg a gyár területén belül van, jelentős feldúsulást a folyók iszapjában kimutatni nem lehetett. A sósavüzem területén végzett 2, ill. a klórüzemi 3 fúrásból származó minták Hg-tartalma alapján valószínúsíthető, hogy a Hg az üzemcsarnokok alatt van. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy az üzemcsarnokon kívüli fúrásokból származó minták jelentősen alacsonyabb Hg-mennyiséget mutattak. Egyes feltételezések szerint az üzem alatt lévő Hg mennyisége meghaladja az 500 t-t.
Magyarországon még két klórüzem működik higanoys technológiával: a Budapesti Vegyiművek és a Fűzfői Nitrokémia. Kérdéses, hogy ezekben mi a helyzet.
A 24 fejlett ország elhatározta, hogy támogatja a magyarországi környezetvédelem fejlesztési elképzeléseit is. Erre alapították a Phare-programot, melynek keretében az első lépcsőben 3,2 M USD támogatás jut veszélyes hulladékos beruházásokra 1990–91-ben.
A keletkezett veszélyes hulladékok aránya a GDP-hez néhány országban (1988)
A Magyarországon keletkező veszélyes hulladékok adatai
A Magyarországon keletkezett veszélyes hulladékok megoszlása megjelenési forma szerint (tonna)
A Magyarországon keletkezett veszélyes hulladékok megoszlása megyénként és veszélyességi osztályonként (tonna)
