A keleti szertartású katolikus egyházak
A keleti szertartású katolikus egyházak
Keleti szertartású katolikus egyházaknak (más néven: egyesült, unitus egyházaknak is) hívjuk azokat a közel-keleti, kelet-európai és dél-indiai egyházakat, amelyek – többségükben a 16. sz.-tól kezdve – kiszakadtak az ortodoxiából, s újra csatlakoztak Róma közösségéhez, de eközben megőrizték ősi liturgiájukat, sajátos intézményeiket, felépítésüket. Ezen egyházak 12–14 millió hívükkel – többségükben az ortodox és a latin kereszténység határterületein élnek, tulajdonképpen két tűz között. Az egyesült keleti egyházakat általában szertartásuk alapján csoportosítják. Megkülönböztetnek bizánci (görög), alexandriai, antiochiai, örmény és káld szertartású katolikusokat.
Alexandriai vagy nyugati szír szertartásúak. Az egyiptomi koptok egy része 1741-ben csatlakozott a katolikus egyházhoz. Liturgikus nyelvük a kopt és az arab. Az 5 egyházmegyéből álló egyház központja az alexandriai katolikus patriárkátus. A hívek száma 150 000. Az etiópok egy része 1846-ban csatlakozott a katolikus egyházhoz. Liturgikus nyelvük a gíz. Az etióp katolikus egyház 1 érsekségből és 2 püspökségből áll, híveinek száma 112 000.
Antiochiai szertartásúak. Az Indiában élő malankárok 1930-ban egyesültek Rómával. Liturgikus nyelvük a szír és a malayalam; 1 érsekség, 2. püspökség, 266 000 hívő. A maroniták szír nyelvű közössége jelentős részben a 12–15. sz. között csatlakozott a katolikus egyházhoz. Szerte a világban 1 667000 hívük van. Az antiochiai katolikus patriarkátus alá 17 egyházmegyéjük tartozik. Nagy számban élnek a Közel-Keleten, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában. A szírek 1781-ben csatlakoztak Rómához. 1 880 000 hívük szétszórtan él Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Ausztráliában. Liturgikus nyelvük a szír és az arab. 7 egyházmegyéjük és 3 pátriárkai vikariátusuk szintén az antiochiai katolikus patriarkátus alá tartozik.
Örmény szertartásúak. A keresztes háborúk idején az örmények egy része Rómához csatlakozott. Ma a Közel-Keleten, Európában, Afrikában, Amerikában és Ausztráliában szétszórtan. élnek. Joghatóságuk a ciliciai katolikus patriarkátus: 8 egyházmegye, 2 pátriárkai vikariátus, 3 exarchátus, 2 ordinariátus, 152 000 hívő.
Bizánci szertartásúak. A jeruzsálemi Szent Jakab-féle, ill. az antiochiai egyház liturgiájából Szent Bazil és Aranyszájú Szent János által megreformált rítust nevezik bizánci vagy görög szertartásnak. A latin után ez a második legelterjedtebb csoport az egész kereszténységen belül. E rítushoz tartozik a keleti szertartású katolikusok többsége; ők a görög katolikusok, s ugyanez a liturgiája az ortodox egyházaknak is.
Albánok: 1628-ban csatlakoztak Rómához. Liturgikus nyelv az albán. Joghatóság: helyi apostoli adminisztratúra. Bolgárok. A 17. sz.-ban csatlakoztak. Liturgikus nyelv az ószláv. Joghatóság: helyi apostoli adminisztratúra. Beloruszok: A 17. sz.-ban csatlakoztak a katolikus egyházhoz. Liturgikus nyelv az ószláv. A Szovjetunión kívül sokan élnek közülük Nyugaton. Vezetőjük egy apostoli adminisztrátor. Grúzok: 1861-ben csatlakoztak Rómához. Liturgikus nyelv: grúz. Joghatóság: apostoli vizitátor. Magyarok: 1646-ban egyesültek Rómával. Magyarországon, a környező országokban és Amerikában élnek. Liturgikus nyelv a magyar és a görög. Hívők száma: 322 800. Egy egyházmegye (Hajdúdorog) és egy apostoli exarchátus. Italoalbánok: Sohasem szakadtak el Rómától. Olaszországban, Szicíliában és Amerikában élnek. 2 egyházmegye, apátság. Liturgikus nyelv: görög és italoalbán. Hívők száma: 70 800. Melkiták: A keresztes hadjáratok idején léptek egységre Rómával, de a hivatalos egyesülés csak a 18. sz.-ban történt meg. A Közel-Keleten, Ázsiában, Afrikában, Európában és a tengerentúlon élnek. Liturgikus nyelv: országonként változik. Joghatóság: antiochiai katolikus patriarkátus, helynökségekkel Egyiptomban, Szudánban, Jeruzsálemben, Irakban és Kuvaitban. 16 egyházmegye, részben a tengerentúlon. Hívők száma: 1 millió. Románok: 1696-ban léptek egységre Rómával. Romániában, Nyugat-Európában és Amerikában élnek. Liturgikus nyelv a román. Romániában és az Egyesült Államokban 1 érsekség és 4 püspökség. 1948-ban, amikor erőszakkal beolvasztották őket a román ortodox egyházba, 1,5 millió hívük volt. 1990 elején ismét visszanyerték szabadságukat és új püspököket szentelhettek. Oroszok: 1905-ben csatlakoztak Rómához. A Szovjetunióban, Európa más országaiban, Amerikában és Kínában élnek. Liturgikus nyelv: ószláv. 1-1 exarchátus a Szovjetunióban és Kínában. Ruténok: 1596-ban és 1646-ban egyesültek Rómával. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában és a tengerentúlon élnek: 1 érsekség, 4 egyházmegye, 462 000 hívő. Szlovákok: 1646-ban csatlakoztak Rómához. 387 000 hívő, 1-1 egyházmegye Csehszlovákiában (Eperjes) és Kanadában. Ukránok. 1595-ben csatlakoztak Rómához. A Szovjetunióban, Európában és a tengerentúlon élnek. Liturgikus nyelv: ukrán és ószláv. Hívők száma 4 680 000, 3 érsekség, 12 püspökség, 4 apostoli exarchátus Ukrajnában, Európában s a tengerentúlon. 1946-ban az ukrán katolikusokat erőszakkal beolvasztották az orosz ortodox egyházba. Ennek ellenére az egyház illegálisan tovább élt. 1990-ben ismét visszanyerte szabadságát. 12 püspöke és kb. 1000 papja van ma is Ukrajnában. Délszlávok: A szerbek egy része 1611-ben egyesült Rómával. Liturgikus nyelv: ószláv. 1 egyházmegye, 49 000 hívő.
Káld vagy keleti szír szertartásúak. Káldok: A nesztoriánus keresztények leszármazottai, akik 1692-ben csatlakoztak Rómához. A Közel-Keleten, Európában, Afrikában és Amerikában élnek. Liturgikus nyelv: szír és arab. Babilóniai katolikus patriarkátus, 20 egyházmegye, 1 apostoli exarchátus, a közel-keleti országokban és az Egyesült Államokban 432 000 hívő.
Szír-malabárok. Az indiai ún. Tamás-keresztények leszármazottai, akik főleg India Malabár tartományában élnek. Rítusuk a káld szertartás latinizált változata. Liturgikus nyelv: szír és malayalam. 2 érsekség, 19 püspökség, 3,2 millió hívő. A keleti szertartású katolikus egyházak a római Szentszéken belül a Keleti Egyházak Kongregációja alá tartoznak.
