A tanyavilág felváltja a kerteket
A tanyavilág felváltja a kerteket
A lokális vízszabályozások egyre inkább lehetővé tették, hogy az állattartás mellett a földművelés kerüljön előtérbe. 1852-ben 2434 katasztrális hold volt a szántóterület. 1879-ben már 5304, s ez mindig fokozatosan növekszik. A harmincas évek közepén 5515 katasztrális hold lett a szántók kiterjedése. A rét, a kert az 1852-ben felvett 1491-ről 1935-re 847 katasztrális holdra csökkent. Hasonlóan alakult a legelő területe is ugyanebben az időben: 1544 katasztrális holdról négyszázra. Ez a gazdálkodás teljes átalakulását mutatja. Az 1856-ban lezárult tagosítás felgyorsította az ezt az átalakulást kísérő tanyaépítést. Általában azt tartották ideálisnak, hogy egy tanyához legalább hét hold föld tartozzék. Ez lehetővé tette az állatok legeltetését, nyári jászlon tartását, a takarmánytermesztést és a földművelést is.
Ahogy korábban már említettük, ennek a változó feltételrendszernek az alkalmazkodási kényszere vezetett oda, hogy a falu eladta a kiskunfélegyházi közbirtokosságnak szentlászlópusztai legelőjét (1868), ahol addig tavasztól őszig megélt öt-hatszáz jószág, s a vételárból sikerült megvennie az ennél kisebb, de közelebb lévő és már régóta használt Pusztafogacsot. Mivel Szentlászló ezután már nem vezette le a népfelesleget, s a tanyák sem oldották meg a változás miatt keletkezett szociális feszültségeket, 1869-ben 62 család arra kényszerült, hogy Szabolcs megyébe költözzön: elvándoroltak dohánykertésznek.
A tagosítás után a „túlatarnai” (a Tarnán túli) részen is megkezdődött a kertek felszámolása. S közben rohamos ütemben a tanyák telepítése. A sűrű tanyahálózat a földművelést és az állattartást kapcsolta egybe, éppen úgy, ahogy más jászsági községekben. Jászárokszállásról írta le először Herbert János ezt a rendszert: a megtermelt takarmányt az állattartásba fektették be, és aztán az állatokat eladták. Ez hozta a gazdaságok jövedelmét, és határozta meg a szükséges munkaerőt, kialakítva a családi munkamegosztás rendjét.
Már 1879-re kialakult a mai termelési struktúra, a határon belül később csak a szőlőterület növekedett az északkeleti határrész tanyásodásával együtt. Ezt követően aztán az erdő is bővült, és megjelent speciális növényként a dohány és a fokhagyma. (Az őszi és tavaszi fokhagymát elsősorban a summások termesztették.)
A kialakult tanyarendszer családi alapon működött, olyan egységet képezett, amelyben együtt volt jelen az üzemszervezet, a munkamegosztás és a családi érdek.
A különböző tanyák, amelyek akár más határban is lehettek, a gazda vezetése alatt álltak, aki a városi házban lakott (azaz benn, Jászdózsán). Ő határozta meg, hogy melyik tanya mit termeljen, hogyan ossza fel a keresetet, mivel járuljon hozzá a közös kasszához.
Tarnasori kertek felosztása Jászdózsán 1851-ben
Tanyai cseréptetős lakóház rostély kerítéssel és oszlopokkal (Jászdózsa-Nagyhalom, 1971)
