A legutóbbi fél évszázad
A legutóbbi fél évszázad
Ennek a rendszernek lett vége 1950-ben, amikor augusztus 8-án megalakult a Dózsa Népe Termelőszövetkezeti Csoport 235 katasztrális hold földterülettel. Az emberek tiltakozása semmit nem ért: sorozatban jöttek létre a termelőszövetkezetek Jászdózsa területén. 1953-ban a Dózsa Népe Tsz 459 katasztrális holdon 27 taggal, 1955-ben 386 katasztrális holdon 33 taggal, 1957-ben közel ugyanekkora területen 22 taggal gazdálkodott. 1961-re teljessé vált az átszervezés: a Petőfi Tsz 3485 katasztrális holdon 479 taggal, a Tarnamenti Termelőszövetkezet 2016 katasztrális holdon 316 taggal, az Új Hajnal Tsz 1406 katasztrális holdon 240 taggal folytatott nagyüzemi tevékenységet.
Gyökeres fordulatot tehát csak az 1959–60-as évek hoztak. 1960-ban 6470 katasztrális hold van szövetkezeti tulajdonban a község határából. Ez az egész társadalmat átalakította, megszüntette a kertekből és tanyákból kialakult tradicionális gazdaságot, és új viszonyok közé kényszerítette a parasztságot. Személyesen is tanúi voltunk annak, amikor reggelente mikrofonos, hangszórós utasítások alapján, név szerint szólították fel a lakosságot az 1960-as, 1970-es évek végén, hogy ki, hova menjen, hol kezdje el a munkát, mit csináljon. Vége volt a sok évszázada kialakult családi gazdálkodásnak, amely – mint láttuk – még a XX. század elején is a jászkun jogokra épült.
Eleinte – mint másutt az országban – itt sem voltak a termelőszövetkezetnek épületei. Nem voltak istállók, amelyek az állatokat befogadják, ezért a saját állataikat közös tulajdonnak tekintették, illetve más istállókba szállították át. Lehetetlen állapot volt. Jászdózsa népe mind lelkileg, mind fizikailag megsínylette ezt.
Talán a községben ekkor már meglévő négy televízió (művelődési ház, iskola) oldotta valamennyire a feszültséget (például a Ki mit tud? programjai).
Ezt követően jött a tanyapusztítás, 372 külterületi tanyát bontottak le, velük együtt három, Klebelsberg Kunó programja szerint épült tanyasi iskolát, tanítói lakokkal. A korábban sűrűn benépesült határban néhány tanya maradt csak fenn, a településhez közeliek. Megtették, hogy repülőkről vegyszerrel elpusztították a növényzetet, hogy a gazda az állatait ne vihesse ki saját földjére.
A jászdózsaiak szorgalma azonban töretlen volt, az évszázados önállóság, munkakedv még ilyen körülmények között is működött, és a termelőszövetkezet és a község kiválóan teljesítette az előírt normákat, mondhatnánk, hogy e megpróbáltatások ellenére nem rongyolódtak le. Tették a dolgukat.
A termelőszövetkezetek idővel a Tarnamenti Mezőgazdasági Szövetkezetben egyesültek és így az egész határ egy gazdaság tulajdonába került. Különböző üzemágakat is kialakítottak a mezőgazdaságon kívül, fenntartottak húsboltot, takarmányboltokat, ahol nem csak a szövetkezetben előállított tápokat árusították, hanem a terményeiket is. Ám az egyre romló lehetőségek tulajdonképpen a szövetkezet felbomlásához vezettek az 1990-es évek elején.
Az 1992-es szövetkezeti átalakulás törvényi előírás volt, de érdemben semmi nem történt. A szövetkezet 1999-ben döntött a részvénytársasággá alakulásról.
Tanyai tüzelős ól nádtetővel, amelynek gerincét cseréppel fejelték meg (Jászdózsa-Nagyhalom, 1971)
A Dózsa György Mezőgazdasági Termelőszövetkezet központi telepe
