Háborúk előtt, háborúk után
Háborúk előtt, háborúk után
A két világháború sok áldozatot követelt, szinte nincs olyan család, amelynek hozzátartozói között ne lenne háborús hősi halott. A magyar katonák az első világháborúban az orosz, szerb és olasz hadszíntereken harcoltak. Nemcsak a kegyetlen front szedte áldozatait, de a szörnyű orosz tél, súlyos betegségek is, nem beszélve a hadifogságba kerültekről, akik iszonyatos nélkülözések közepette évekig vártak arra, hogy végre hazatérhessenek. Sokuk eltűnt a nagy orosz pusztaságokon, nyomorult körülmények között.
A második világháború még nagyobb megpróbáltatásokat hozott. A harc még kegyetlenebbé vált s az orosz fogság keservei minden képzeletet felülmúltak.
A megélhetés az országban is egyre nehezebbé vált. Bevezették a jegyrendszert, a fejadagokat, a hústalan napokat, megismerkedhettünk a húspótló porokkal, s olvashattuk az újságokban a híradásokat a véres háborúról, bombázásokról. Hosszúhetényt ez utóbbiak szerencsére elkerülték, de az egyik nap hallhatóvá váltak, egyre közeledtek a tompa ágyúdörgések. Ekkor már javában folytak a harcok Mohács térségében. Az orosz (szovjet) csapatok Apatinnál keltek át a Dunán, és nyomultak előre a mohács-pécsi országút mentén. A pécsvárad-pécsi országúton 1944. november 28-án vonultak át Hosszúhetény alatt Pécs felé. Másnap kisebb járőregység érkezett a faluba. Az eseményeknek ez a mozzanata a falu számára a háború végét jelentette. (Az első és a második világháború hetényi áldozatainak névsorát l. a Függelékben.)
A front elvonulása után szinte azonnal megalakult a Nemzeti Bizottság tizenhárom taggal. Elnöke Berky (Dörömböző) Fülöp, titkára Wirth Aladár lett.
A Volksbund-tagok földjeiből tizennégyen, a szőlőkből nyolcan, a volt DGT-földekből földet tizennégyen, házhelyet tizenketten kaptak. Húsz fő kapott földet a Macskalik, Mézes-rét, Alsó-Zobák, Pusztabánya területeiből. A pécsi püspöki uradalom Hosszúhetény határában levő szőleiből tizenöt fő, gyümölcsöséből öt fő kapott juttatást. A pécsi püspöki uradalom zobáki gazdasági területéből tizenkilencen kaptak földet, s földbérleti lehetőséget tizenketten.
A földet igénylők hosszúhetényi, komlói, zobáki illetőségűek. Foglalkozásukra nézve földművesek, bányászok, gazdasági cselédek. ők tették ki a többséget. Mellettük földhöz jutott még asztalos, kovács, napszámos, éjjeli őr, fuvaros, villanyszerelő, nyugdíjas, lakatos, téglamester, cipészsegéd és háztartásbeli.
1945. november 4-én választásokra került sor Magyarországon. Ezen a Független Kisgazda- és Földmunkás Párt országosan nagy győzelmet aratott, abszolút többséget szerzett. Baranya megyében még nagyobb volt a kisgazdák győzelmi aránya.
Az 1945. évi választás eredménye Hetényben
Pártok
|
Szavazatok
|
Százalék
|
|---|---|---|
NPP
|
45
|
2,6
|
PDP
|
7
|
0,4
|
MKP
|
598
|
34,2
|
FGKP
|
820
|
47,0
|
SZDP
|
277
|
15,8
|
Összesen
|
1747
|
100
|
A táblázat adataiból is kiolvasható: itt is győzött a kisgazdapárt, ám győzelme nem volt megnyugtató. Eredményük a Polgári Demokrata Párttal együtt csak 47,4 százalék, míg a baloldali három párt összesen 52,6 százalékot ért el. Mi lehetett ennek az oka? Feltételezhetően az, hogy ekkor is igen jelentős volt az itt élő bányászok száma (szén- és kőbánya), akik zömmel a baloldali pártokra adták szavazataikat.
Az 1949-es alkotmány rendelkezett a tanácsrendszer felállításáról, mely 1950-ben valósult meg (helyi, államhatalmi és államigazgatási választásokkal). A választások után a következő felállásban végezte a tanács munkáját: vb-elnök Bocz Mihály, vb-elnökhelyettes: Akácz József, vb-titkár: Sudár József. A vb-tagok a következők voltak: Gádori Péter, Mátyás Marcell, Fülöp György, Sudár Ignácné, Bocz Mihály és özv. Szabó Istvánné.
Az 1945 utáni fejlődés főbb mozzanatai a következők: 1948-ban kezdték meg a faluban a tsz-ek szervezését. 1950-ben egyszerre két III. típusú szövetkezet alakult. 1953-ban ezek feloszlottak s helyettük egy I. típusú szövetkezet született Zöld Mező néven. Működése 1956-ban szűnt meg. 1960-ban alakult meg a Zengő Gyöngye Mgtsz Katos Sándor elnökletével, 315 fővel és 2568 katasztrális hold földterülettel, bogádi központtal. A hosszúhetényi területeket a rendszerváltás utáni kárpótlások jelentősen érintették. Ez is, valamint a szénbányászat és a kőbányászat leállása igencsak rontotta a lakosság foglalkoztatását. Ugyanakkor az utóbbi években jelentős fejlődés is indult a faluban. Ez megmutatkozik az utcák rendjén, a lakóházakon. Itt mindenekelőtt az infrastrukturális fejlődést kell megemlíteni, elsősorban az egészséges ivóvízrendszer megteremtését, a szennyvízcsatorna hálózat kialakítását, a kommunális hulladékgyűjtés létrehozását.
A vezetékes gáz bevezetése után Hosszúhetény városi színvonalon élhet a Zengő- és Hármas-hegy völgyében levő csodálatos tájban. E lehetőségek megteremtése nem kevés munkájába került a falu önkormányzatának.
Ha napjainkban valaki a 6-os úton északra fordulva, a göcsörtös, öreg cseresznyefák közötti úton haladva megpillantja a hegyek alatti szelíd dombok közt fekvő települést, olyan érzés ébred benne, mintha egy nagyobb város rendezett kertvárosába érkezne meg, annak minden szépségét élvezve, a tájat, a rendezett körülményeket, tiszta házakat, háttérben kétoldalt a szőlőket, gyümölcsfákat, présházas tanyákat és mindenütt árnyat adó fákat. És igazat ad az idegenforgalmat idecsábítani próbálkozónak, aki akkor, a harmincas években levegőjéről azt írta, hogy az „valóságos orvosság”, hogy a táj csodálatos, s itt lehet igazán jól pihenni, élni.
)
Képek a tanácsválasztásokról (1960-as évek)
