VII. Hétköznapi hiedelmek
VII. Hétköznapi hiedelmek
A Flórián napján (május 4.) vetett bab kisül.
Szent György napján (április 24.) ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás
Nagycsütörtökön harangozáskor a gyümölcsfákat meg kell rázni, hogy termésüket megtartsák.
A húsvéti hímestojást ki kell vinni a határba, hogy a faluból a kányák ne hordják el a csibéket.
Október 16-án, Gál napján nem szabad semmit vetni, mert az satnya, beteg lesz.
Halottak napján eltett káposzta nem áll el.
Ha valaki szerencsés akar lenni, karácsony éjjelén fogjon egy legyet, zárja dióhéjba és vigye magával minden vásárba. Eladásnál és vételnél szerencse fogja kísérni.
Padlásra menni az új menyecskének illetlen dolog. Mikor már egy aratást végig csinált, akkor lesz csak a családnak teljes jogú tagja.
Ha a trágyáskocsi pappal találkozik, forduljon vissza, mert az ilyen trágya nem használ.
A kenyérsütés napján vetett búza üszkös lesz.
A kukorica-vetőmagot húshagyó kedden, napfölkelte előtt kell lemorzsolni, hogy az ürge meg ne egye. Lencsevetőmagot nem szabad a földre tenni, mert termése nem fő meg.
Levett kalappal, keresztet vetve kezdik a vetést. Vetni csak tiszta abroszból szabad. Árpavetésnél a vető egy szem árpát tegyen a nyelve alá, s tartsa ott a munka befejezéséig. Szólni nem szabad senkihez. Vetés után a nyelv alatt tartott árpaszemet szórja a madaraknak, hogy azok a vetésben ne tegyenek kárt. Fekete esernyő alatt járva vetik a hajdinát, hogy olyan fekete legyen, mint az esernyő. Búzavetéskor a föld egyik sarkán pozdorját szórnak el, hogy fehér legyen a búza szalmája.
Burgonyát, hogy nagy legyen, nagyhéten kell vetni.
Végcsütörtökön (nagycsütörtökön) vetik a sütőtökmagot, hogy nagy legyen.
A gyümölcsfát „harmadnapos újsággal” ültetik, akkor biztosan megered. A húsvéti sonkacsontot a gyümölcsfára akasztják, hogy bő termést hozzon.
A szőlőt fontjelben kell metszeni, ha nagy termést akarunk. Szentháromság hétfőjén a szőlőben dolgozni nem szabad, mert szerencsétlenséget hoz a gazdára.
Ha valaki fáradtan megy be az istállóba, belépéskor nézzen a gerendára, akkor nem éri az állatokat szemverés.
Ha a tehénfejés közben vizel, a gazda fogjon vasvellát, s azzal a tehén hátsó lábánál túrja fel az alomszalmát.
Vért vizelő tehénnek hétféle fűből kell teát főzni. Azzal a tehenet hétszeri körülkerülés után meg kell itatni.
(Nemes János gyűjtése. Lelőhelye Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok II. Pécs, 1940.)
