V. SZÍN.
Flórencz falain kívül.
Riadó a távolban. Egy flórenczi agg özvegy asszony; Diana, Violenta, Mariana, s egyéb polgárok.
ÖZVEGY.
Csak jertek, jertek: mert ha a városhoz közel lesznek, elszalasztjuk az egész látványt.
Csak jertek, jertek: mert ha a városhoz közel lesznek, elszalasztjuk az egész látványt.
DIANA.
Mondják, hogy a franczia gróf igen dicsteljes szolgálatot végzett.
Mondják, hogy a franczia gróf igen dicsteljes szolgálatot végzett.
ÖZVEGY.
Híre van, hogy elfogta legfőbb vezéröket, s hogy tulajdon kezével ejtette el a herczeg öcscsét. Már hijába fáradtunk, más útat választottak: hallga, a trombitaszó oda mutat.
Híre van, hogy elfogta legfőbb vezéröket, s hogy tulajdon kezével ejtette el a herczeg öcscsét. Már hijába fáradtunk, más útat választottak: hallga, a trombitaszó oda mutat.
MARIANA.
Úgy hát térjünk vissza s érjük be a puszta elbeszéltetéssel. Diana, óvakodjál ettől a franczia gróftól: a leánynak hírnevében áll dicsősége s nincs hozomány értékesebb, mint a becsületesség.
Úgy hát térjünk vissza s érjük be a puszta elbeszéltetéssel. Diana, óvakodjál ettől a franczia gróftól: a leánynak hírnevében áll dicsősége s nincs hozomány értékesebb, mint a becsületesség.
ÖZVEGY.
Szomszéd asszonyunknak elbeszéltem, hogyan kisértgetett téged az ő egyik czimborája.
Szomszéd asszonyunknak elbeszéltem, hogyan kisértgetett téged az ő egyik czimborája.
MARIANA.
Ismerem a ficzkót, akaszszák fel! Egy bizonyos Parolles, szennyes ügynöke a fiatal grófnak ilyen ámításoknál. Óvakodjál tőlök, Diana: igéreteik, hitegetésök, esküdözéseik, ajándékozásuk s a csábítás több efféle eszköze mind nem olyasmik, a mikre építeni lehetne: nem egy leányt elámítottak már ezekkel; és a mi sajnos, az, hogy az ártatlanság romlásának rémítő példája mindennek daczára még sem tudja az utánzástól visszatartóztatni az embert: mások a kecsegtető lépen megint csak ott ragadnak. Úgy hiszem, fölösleges lesz, hogy tovább is intselek, s hiszem, hogy saját kegyességed meg fog tartani úgy a hogy vagy, ha egyéb veszedelemtől nem félhetnél is, mint hogy ily módon veszítsd el jó hírnevedet.
Ismerem a ficzkót, akaszszák fel! Egy bizonyos Parolles, szennyes ügynöke a fiatal grófnak ilyen ámításoknál. Óvakodjál tőlök, Diana: igéreteik, hitegetésök, esküdözéseik, ajándékozásuk s a csábítás több efféle eszköze mind nem olyasmik, a mikre építeni lehetne: nem egy leányt elámítottak már ezekkel; és a mi sajnos, az, hogy az ártatlanság romlásának rémítő példája mindennek daczára még sem tudja az utánzástól visszatartóztatni az embert: mások a kecsegtető lépen megint csak ott ragadnak. Úgy hiszem, fölösleges lesz, hogy tovább is intselek, s hiszem, hogy saját kegyességed meg fog tartani úgy a hogy vagy, ha egyéb veszedelemtől nem félhetnél is, mint hogy ily módon veszítsd el jó hírnevedet.
DIANA.
Engemet nem kell féltened.
Engemet nem kell féltened.
ÖZVEGY.
Magam is úgy reménylem. Nézzétek csak, egy zarándok. Bizonyosan nálam akart szállást keresni: egyik a másikat hozzám szokta utasítani. Megkérdezem.
Heléna jön, zarándok öltözetben.
Isten hozott, zarándok! Merre tartasz?
Magam is úgy reménylem. Nézzétek csak, egy zarándok. Bizonyosan nálam akart szállást keresni: egyik a másikat hozzám szokta utasítani. Megkérdezem.
Heléna jön, zarándok öltözetben.
Isten hozott, zarándok! Merre tartasz?
HELÉNA.
A szent Jacobus majorhoz.
Hol a zarándokok szállója, kérlek?
A szent Jacobus majorhoz.
Hol a zarándokok szállója, kérlek?
ÖZVEGY.
Itt „Szent Ferencz”-hez, a városkapunál.
Itt „Szent Ferencz”-hez, a városkapunál.
HELÉNA.
Ez az út visz arra?
Ez az út visz arra?
ÖZVEGY.
Épen ez. (Induló távolról.) Figyelj csak!
Jönnek! Ha kész vagy várni, szent zarándok,
Míg elvonul a had:
Magam vezetlek a szállóba én,
Mert a lakásadót úgy ismerem,
Mint becses magamat.
Épen ez. (Induló távolról.) Figyelj csak!
Jönnek! Ha kész vagy várni, szent zarándok,
Míg elvonul a had:
Magam vezetlek a szállóba én,
Mert a lakásadót úgy ismerem,
Mint becses magamat.
HELÉNA.
| Magad vagy az? |
ÖZVEGY.
Szolgálatodra én, zarándok.
Szolgálatodra én, zarándok.
HELÉNA.
Fogadd hálám’, bevárlak szívesen.
Fogadd hálám’, bevárlak szívesen.
ÖZVEGY.
Úgy gondolom, Frankhonból jösz?
Úgy gondolom, Frankhonból jösz?
HELÉNA.
| Igen. |
ÖZVEGY.
Egy földidet találod ekkor itt,
Ki nagyhírű lőn.
Egy földidet találod ekkor itt,
Ki nagyhírű lőn.
HELÉNA.
| Mondd, kérlek, nevét. |
DIANA.
Rousillon gróf: ismersz ilyen nevűt?
Rousillon gróf: ismersz ilyen nevűt?
HELÉNA.
Csak hallomásból, ámde így nemesnek;
Személyesen nem láttam.
Csak hallomásból, ámde így nemesnek;
Személyesen nem láttam.
DIANA.
Bátran viselte itt magát. Beszélik,
Frankhonbul úgy szökött, mert a király
Tetszése ellen nősité. Igaz?
| Bárki légyen, |
Frankhonbul úgy szökött, mert a király
Tetszése ellen nősité. Igaz?
HELÉNA.
Merő igazság. A nőt ismerem.
Merő igazság. A nőt ismerem.
DIANA.
Van itt egy úr a gróf szolgálatában
S a nőrül ez nem tart sokat.
Van itt egy úr a gróf szolgálatában
S a nőrül ez nem tart sokat.
HELÉNA.
Neve?
Neve?
DIANA.
Monsieur Paralles.
Monsieur Paralles.
HELÉNA.
Mi a gróf magasztalását illeti,
Mert szemben a magas grófnak becsével
Nejéé oly csekély, hogy ezt nevezni
Nem is méltó; egyetlen érdeme
Tisztán megőrzött híre, melyrül én
Mi rosszat sem hallottam.
| Oh! Én hiszem szavát, |
Mert szemben a magas grófnak becsével
Nejéé oly csekély, hogy ezt nevezni
Nem is méltó; egyetlen érdeme
Tisztán megőrzött híre, melyrül én
Mi rosszat sem hallottam.
DIANA.
Nehéz sors olyan férjnek lenni nője,
Ki gyűlöl.
| Oh, szegény nő! |
Ki gyűlöl.
ÖZVEGY.
Biz úgy: bárhol legyen, szegényke,
Csak szenved; hogyha e leány akarná,
Nagy ártalmára tudna lenni.
Biz úgy: bárhol legyen, szegényke,
Csak szenved; hogyha e leány akarná,
Nagy ártalmára tudna lenni.
HELÉNA.
Tán becstelen szándékkal üldözi
A szerelmes gróf?
| Mért? |
A szerelmes gróf?
ÖZVEGY.
És mindent elkövet, mi ily dologban
A gyenge lány-erénynek ártalom;
De ő erős és tisztes védelemmel
Vigyáz magára.
| Biz úgy, valóban úgy, |
A gyenge lány-erénynek ártalom;
De ő erős és tisztes védelemmel
Vigyáz magára.
MARIANA.
Dobszóval és lobogóval jön a flórenczi had egy része; Bertram és Parolles.
| Ments’ Isten különben! |
ÖZVEGY.
Így, ime jönnek.
Az ott Antonio, urunk idősebb
Fia, s ez Escalus.
Így, ime jönnek.
Az ott Antonio, urunk idősebb
Fia, s ez Escalus.
HELÉNA.
| S a franczia? |
)
DIANA.
Az ott a tollal: délczeg egy fiú!
Bár csak szeretné hölgyét; még csinosbnak
Látnám, ha jobb is volna. Úgy-e szép?
Az ott a tollal: délczeg egy fiú!
Bár csak szeretné hölgyét; még csinosbnak
Látnám, ha jobb is volna. Úgy-e szép?
HELÉNA.
Nekem tetszik nagyon.
Nekem tetszik nagyon.
DIANA.
Kár, hogy romlott. Ni a bitang, ki olyas
Helyekre hordja. Volnék nője én,
Megétetném e vén gazt.
Kár, hogy romlott. Ni a bitang, ki olyas
Helyekre hordja. Volnék nője én,
Megétetném e vén gazt.
HELÉNA.
| Melyik az? |
DIANA.
Az a czifra majom ott a szalagokkal.
Lám, hogy elbúsulta magát.
Az a czifra majom ott a szalagokkal.
Lám, hogy elbúsulta magát.
HELÉNA.
Talán sebet kapott a csatában.
Talán sebet kapott a csatában.
PAROLLES.
Dobunkat veszteni! Szép!
Dobunkat veszteni! Szép!
MARIANA.
Nagyon bánthatja valami. Nézd csak, már is kikémlett bennünket.
Nagyon bánthatja valami. Nézd csak, már is kikémlett bennünket.
ÖZVEGY.
Akasztanák fel!
Akasztanák fel!
MARIANA.
Ilyen udvariasság a gyűrű-hozó irányában!
Ilyen udvariasság a gyűrű-hozó irányában!
| (Bertram, Parolles, tisztek és katonák el.) |
ÖZVEGY.
Im elvonúltak. Most hát jőj, zarándok,
S lakodba viszlek; négy vagy öt vezeklő
– Mindannyi szent Jakabhoz induló –
Van szállva már házamnál.
Im elvonúltak. Most hát jőj, zarándok,
S lakodba viszlek; négy vagy öt vezeklő
– Mindannyi szent Jakabhoz induló –
Van szállva már házamnál.
HELÉNA.
S ha nem veted meg, te s e jó leányka
Az estelit velem költsétek el:
Enyim a költség s hála; sőt azontúl
Egy két tanácsot is nyújtok, leányzó,
Mit megfigyelhetsz.
| Köszönöm; |
Az estelit velem költsétek el:
Enyim a költség s hála; sőt azontúl
Egy két tanácsot is nyújtok, leányzó,
Mit megfigyelhetsz.
MINDKETTEN.
(Mindnyájan el.)
| Szívesen fogadjuk. |
