III. SZÍN.
Edvárd tábora Warwicknál.
Néhány Őr jő, a király sátora előtt.
1. ŐR.
Gyerünk, legények, kiki tett-helyére;
Eddig aludni ült már a király,
Gyerünk, legények, kiki tett-helyére;
Eddig aludni ült már a király,
2. ŐR.
Mit? hát nem ágyba fekszik?
Mit? hát nem ágyba fekszik?
1. ŐR.
Nem ő; megesküdt ünnepélyesen,
Nem fekszik addig s nem dül pihenésre,
Míg tönkre nem jut Warwick vagy maga.
Nem ő; megesküdt ünnepélyesen,
Nem fekszik addig s nem dül pihenésre,
Míg tönkre nem jut Warwick vagy maga.
2. ŐR.
Alkalmasint már holnap lesz e nap,
Ha, mint beszélik, Warwick oly közel.
Alkalmasint már holnap lesz e nap,
Ha, mint beszélik, Warwick oly közel.
3. ŐR.
De monddsza, kérlek, ki az a lovag,
Ki a királylyal egy sátorban alszik?
De monddsza, kérlek, ki az a lovag,
Ki a királylyal egy sátorban alszik?
1. ŐR.
Hastings lord az, király legfőbb híve.
Hastings lord az, király legfőbb híve.
3. ŐR.
Ugy-é! – De mért hagyá meg a király,
Hogy a városokban szálljanak baráti,
S ő a hideg táborföldön tanyáz?
Ugy-é! – De mért hagyá meg a király,
Hogy a városokban szálljanak baráti,
S ő a hideg táborföldön tanyáz?
2. ŐR.
Nagyobb becsűlet, mert veszélyesebb.
Nagyobb becsűlet, mert veszélyesebb.
3. ŐR.
Eh mit! ha van tisztességem s nyugalmam,
Több ez nekem, mint vészes becsület.
Warwick ha tudná, milyen állapotban
Van ő, bizonynyal fölébresztené.
Eh mit! ha van tisztességem s nyugalmam,
Több ez nekem, mint vészes becsület.
Warwick ha tudná, milyen állapotban
Van ő, bizonynyal fölébresztené.
1. ŐR.
Ha el nem állná utját alabárdunk.
Ha el nem állná utját alabárdunk.
2. ŐR.
Királyi sátrát mért is őrzenők, ha
Nem védjük őtet éji ellenektől?
Királyi sátrát mért is őrzenők, ha
Nem védjük őtet éji ellenektől?
Warwick, Clarence, Oxford, Somerset jőnek seregekkel.
WARWICK.
Ez sátra itt, ott állnak őrei.
Rajta, fiúk! most vagy soha dicsőség!
Utánam! és mienk lesz Edvárd.
Ez sátra itt, ott állnak őrei.
Rajta, fiúk! most vagy soha dicsőség!
Utánam! és mienk lesz Edvárd.
1. ŐR.
Ki az?
Ki az?
2. ŐR.
Halál fia vagy, megállj!
(Warwick s a többiek mind rivalganak: „Warwick! Warwick!” s megtámadják az őröket, kik kiáltozva megfutnak. „Fegyverre! fegyverre!” Warwick s a többi követik őket.)
Dob- és trombitaszóval visszajőnek Warwick s a többi, a királyt hozva magokkal, éji ruhájában, karszékben ülve; Gloster és Hastings a színen átszaladnak.
Halál fia vagy, megállj!
(Warwick s a többiek mind rivalganak: „Warwick! Warwick!” s megtámadják az őröket, kik kiáltozva megfutnak. „Fegyverre! fegyverre!” Warwick s a többi követik őket.)
Dob- és trombitaszóval visszajőnek Warwick s a többi, a királyt hozva magokkal, éji ruhájában, karszékben ülve; Gloster és Hastings a színen átszaladnak.
SOMERSET.
Kik futnak ottan?
Kik futnak ottan?
WARWICK.
Hastings s Rikhárd. hagyd őket, itt a herczeg.
Hastings s Rikhárd. hagyd őket, itt a herczeg.
EDVÁRD KIRÁLY.
Herczeg? Utolsó búcsunkkor királynak
Hítt Warwick engem!
Herczeg? Utolsó búcsunkkor királynak
Hítt Warwick engem!
WARWICK.
Midőn követségemben meggyaláztál,
Letettelek akkor a királyi rangról,
S York herczegévé teszlek most megint.
Egy államon hogy urkodnék, a ki
Nem tudja, hogy kell bánni követekkel,
Nem tudja, hogy kell egy nővel beérni,
Nem tudja testvér tisztét véreihez,
Nem tudja, népe üdvén hogy tünődjék,
Nem tudja óni ellentől magát?
| Ah! más az eset: |
Letettelek akkor a királyi rangról,
S York herczegévé teszlek most megint.
Egy államon hogy urkodnék, a ki
Nem tudja, hogy kell bánni követekkel,
Nem tudja, hogy kell egy nővel beérni,
Nem tudja testvér tisztét véreihez,
Nem tudja, népe üdvén hogy tünődjék,
Nem tudja óni ellentől magát?
EDVÁRD KIRÁLY.
Ah! te is itt vagy-é, Clarence öcsém?
Már látom, Edvárd bukni kénytelen.
Ám, Warwick, minden balszerencse és
Magad s mindannyi czimborád daczára,
Edvárd, királyként mindvégig megáll;
S ledönt a sorsszeszély bár, kereke
Korlátain e lélek túllebeg.
Ah! te is itt vagy-é, Clarence öcsém?
Már látom, Edvárd bukni kénytelen.
Ám, Warwick, minden balszerencse és
Magad s mindannyi czimborád daczára,
Edvárd, királyként mindvégig megáll;
S ledönt a sorsszeszély bár, kereke
Korlátain e lélek túllebeg.
WARWICK (leveszi koronáját).
Lelkére hát Edvárd király legyen;
De Henriké lesz Anglia koronája,
S való király ő, te csupán az árnyék.
Mylord Somerset, kérlek, légy azon,
Hogy rögtön innen Edvárd herczeget
York érsekéhez kísérjék, öcsémhez.
Pembroke hadával harczom’ ha kivíttam,
Én is megyek majd, s elmondom, mi választ
Üzen Lajos és Bona hölgy neki.
Ég véled addig, York jó herczege.
Lelkére hát Edvárd király legyen;
De Henriké lesz Anglia koronája,
S való király ő, te csupán az árnyék.
Mylord Somerset, kérlek, légy azon,
Hogy rögtön innen Edvárd herczeget
York érsekéhez kísérjék, öcsémhez.
Pembroke hadával harczom’ ha kivíttam,
Én is megyek majd, s elmondom, mi választ
Üzen Lajos és Bona hölgy neki.
Ég véled addig, York jó herczege.
EDVÁRD KIRÁLY.
Tűrnünk kell, a mit ránk sors keze mére:
Hijába küzdünk szél s ár ellenére.
Tűrnünk kell, a mit ránk sors keze mére:
Hijába küzdünk szél s ár ellenére.
| (Edvárdot elvezetik; Somerset vele.) |
OXFORD.
Nincs hátra tennünk most egyéb, urak,
Mint hadaink’ London felé vezetni.
Nincs hátra tennünk most egyéb, urak,
Mint hadaink’ London felé vezetni.
WARWICK.
Igen, legelső teendőnk lesz ez,
Hogy börtönéből Henriket kimentsük
Igen, legelső teendőnk lesz ez,
Hogy börtönéből Henriket kimentsük
| És fölemeljük a királyi trónra. | (Mind el.) |
