A Temes és a Cserna völgye.

Teljes szövegű keresés

A Temes és a Cserna völgye.
Krassó-Szörénymegye székhelye, Lugos rendezett tanácsú város, mely a megye éjszaki felének nyugati részében a Temes folyó két partján s a temesvár–orsovai vasút mellett fekszik szép tágas völgyben. A mintegy 15.000 főnyi lakosságú város eredetileg két helységből: Német- és Román-Lugosból egyesűlt. Lugos nevét az oklevelek először 1369-ből említik. 1376-ban királyi vár és 1440-ben már város volt. Régi erős vára egészen elpusztúlt. A törökök kiűzetésének idején 218 házból álló csekély helység volt. 1779 óta a megyének és 1854 óta egy görög-katholikus püspökségnek a székhelye. A püspöki székesegyház 1835-ban a kincstár költségén a város legszebb terének közepén épűlt. A városban több szép középűlet van, melyek közűl említést érdemelnek a színház, továbbá a vasút felé vezető útczában az apáczakolostor és a Temes partján az állami főgymnasium. Román-Lugos mellett van a magyar királyi honvédség baraktábora, mely 10.000 ember befogadására épűlt.
A Temes völgyét Lugostól keletre mindkét felől alacsony dombhátak szegélyezik. A mint a temesvár–orsovai vasúton beljebb hatolunk a megyébe, a dombhátak erdős hegyekké magasodnak. Keleten és délen a Ruszka-Pojána meg a Szemenyik hegység kopasz ormai ötlenek szemünkbe. A hegyvidék jellege egyre határozottabb, a levegő üdébb és csipősebb, a patakok vize tisztább és gyorsabb futású. Gavosdia és Kavarán-Szákul állomásokat elhagyva, Zsuppánál a Ruszka-Pojána és a Godján-Szárkó hegységet egymástól elválasztó Bisztra-völgy nyílik, melynek folytatása Hunyadmegye terűletén, Bukova és Zajkány között, a Hunyadi János egyik győzelméről történeti hírűvé lett Vaskapu szoros.
Zsuppán túl csakhamar a megye második városába, Karánsebesre érkezünk, mely a Sebes és Temes folyók összeömlésénél már magas hegyek közt fekszik. E város egészen a XVI. századig igen népes és nagy forgalmú hely volt, de a törökök mostoha uralkodása alatt majdnem egészen tönkre ment. A törökök kiűzetése után a határőri intézmény által okozott sulyos helyzet tette lehetetlenné nagyobb fejlődését. Ma 6153 lakosa van. A rendezett tanácsú s elég csinos város 1864-ben székhelyévé lett az akkor fölállított karánsebesi görög-keleti román püspökségnek, ezenkivűl székhelye egy királyi törvényszéknek és több más állami hivatalnak.

A Cserna völgye Orsova közelében.
Cserna Károlytól
Karánsebes környéke egyike hazánk legszebb vidékeinek. Bármerre tekintünk, szemünk mindenütt a festői hegyi tájképekben gyönyörködhetik. Keleten, délkeleten és nyugaton magas hegyek emelkednek; ezek között leghatalmasabb a félkör alakú Szárkó, mely kopasz és szakgatott homlokát 2196 méter magasra emeli. Annak a hegycsoportnak, mely a Szárkóhoz csatlakozik, csekély távolságban öt olyan csúcsa van, melyek az 1900 méter magasságot meghaladják. Karánsebestől Szlatináig a hegyoldalokon mindenütt elszórt falvak láthatók. Szlatina községe a Temes balpartján, vasúti állomása pedig a jobb parton van.
A szlatinai állomáson túl a vasút az örményesi szorosba jut, mely oly keskeny, hogy a vaspályát az országúttal egyetemben a hegyoldalba kellett bevágni. Az örményesi szorost követő vadregényes teregovai szurdok után a sziklabérczes táj mogorva képe megváltozik és a termékeny lapálylyá kiszélesedő völgyben Teregova járási székhely mellett elhaladva, vonatunk elhagyja a Temes völgyét s a Porta orientalisnak nevezett vasúti állomásnál a Temes és Cserna vízválasztójára érünk. Attól a magaslattól, melyen a Porta orientalis van, délnyugatra mintegy két kilométernyi egyenes vonalban egy erdős hegyektől övezett völgykatlan van. Ez az úgy nevezett Almás völgye, melyen a Néra vize fut végig s a mely völgy egyike a megye legszebb és legtermékenyebb vidékeinek. A völgykatlan hoszsza 30, legnagyobb szélessége pedig 15 kilométer. A völgyet környező erdős hegyek alját valóságos gyümölcsfaerdők borítják. Ez aránylag kis terűleten mintegy 20.000 ember él a csínos, tiszta falvakban. A jó módú és erőteljes lakosság fő foglalkozása állattenyésztés, mezőgazdaság és gyümölcstermesztés. Az asszonyok téli időben vásznat és posztót szőnek s gyönyörű varrottasokat készítenek. A völgy elzártsága okozza, hogy az Almás-völgy lakói szívósabban ragaszkodnak régi szokásaikhoz és viseletükhöz, mint a hegyvidék többi lakói.
A Porta oriantalistól délre hazánk egyik leghosszabb alagútja következik, melyen túl a vaspálya már lefelé kezd lejteni. Egy darabig egyhangú dombos vidéken haladunk, de Jabloniczát elhagyva, ismét szebb és érdekesebb a tájék. A Csernába szakadó Béla patak mentén csakhamar beérünk a Béla víze és egy sziklafal közé ékelt Mehádia nagyközségbe, melytől keletre s alig egy órányira van a Cserna völgyében a Herkules fürdő.
A Cserna völgye hazánk legbájosabb vidékei közé tartozik. Két oldalán a hegyeket a völgy aljától fölfelé mintegy 500 méter magasságig bükk-, hárs-, tölgy-, kőris-, juharfákból álló erdőségek, továbbá diófák és más, vadon termő gyümölcsfák borítják. Az erdős övön fölűl kopár, vagy csak gyéren fásított sziklatömegek tornyosúlnak, csaknem vízszintes vonalban elnyúló párkányt alkotva, melyből pázsittal, vagy bükk-, nyír- és fenyűfákkal zöldelő gömbölyded kúpok emelkednek ki. Helyenként a szürke mészkőfalak egész függőlegesen merednek föl. E sziklabérczek között itt-ott sötét hegyszakadékok és barlangok tátonganak.
A Herkules-fürdő táján a Cserna szűk völgyét hoszszában magas hegyek fogják közre. Az egyik hegyoldalt lombos erdő takarja, a másik meredek sziklabércz. A Cserna két partján fakadnak a fürdő nagyhatású forrásai, melyek között leghatalmasabb az emberderéknyi vastag sugárban előtörő s 56 C° meleg Herkules-forrás. A Herkules-fürdő tulajdonosa a magyar királyi kincstár, mely mindent elkövetett, hogy a természetnek itt található pazar kincseit értékesítse a szenvedő emberiség javára. Nagyvárosi palotákhoz hasonló fényes szállókat és minden követelést kielégítő fürdőházakat emeltetett. Szökőkútakkal, virágágyakkal, facsoportokkal ékesített parkokat, márvány-lépcsős terraszokat s 35 kilométernél hosszabb sétaútakat készíttetett, melyek fölvezetnek a Cserna balpartján emelkedő, 1190 méter magas Domogled hegyre, honnan a legszebb kilátás nyílik nemcsak a délkeleti Kárpátok bérczeire, hanem a szomszédos Szerbiára és Romániára is.
A fürdőtelep fő épűlete a Domogled lábánál emelkedő hatalmas gyógy csarnok, mely mögött szép lombos erdő díszlik, előtte pedig a Gizella-park terűl el, mely a műkertészetnek igazi mesteri alkotása. A gyógycsarnokot födött sétacsarnok köti össze a Rudolf- és Ferencz József-udvarokkal. Hatalmas palota mind a kettő. Az utóbbival átellenben emelkedik az Erzsébet-villa. Ebben volt szállva boldogúlt Erzsébet királyné is, mikor e fürdő vizeit használta. A Cserna jobb partján emelkedik a franczia renaissance stilben épűlt, hatalmas kupolájú, 184 méter hosszú s fényes berendezésű Szapáry-fürdő, melytől karcsú vashíd vezet a Cserna balpartján elterűlő Gizella-ligetbe.
A Herkules-fürdő környéke igen gazdag a legszebb kirándúló helyekben is. A Cserna balpartjáról egy kígyódzó út a Schneller-magaslatra megy, melyet Schneller cs. és kir. tábornok tett a nagy közönség számára járhatóvá. Ha tovább megyünk, az úgy nevezett rabló-barlanghoz érünk, mely két óriási üregből áll s melyről a vidék népének ajakán számtalan monda kering. Közel van ide az izzasztó-barlang, a mi nem egyéb, mint egy sziklahasadék, a melyből meleg gőz tódúl ki s melyet a vidék népe természetes gőzfürdőül szokott használni. A jobboldali részen emelkedik a Domogled. Ezen a részen az úgy nevezett fehérkereszthez szoktak kirándúlni, de a vállalkozóbb fürdővendégek fölmennek egészen a hegy csúcsára is, mely vízválasztó Magyarország és Románia között.
A Herkules-fürdő éghajlata enyhe. A hőmérséklet egyformasága kapcsolatban a levegő tisztaságával, a legjobb hegyi forrásvízzel, az igazán előkelő kényelemmel és a társas élet kellemes szórakozásaival a fürdők használata nélkül is jótékonyan hat a betegre. A betegségek, melyek ellen az itteni források kénes meleg vizeit fürdő- vagy ivó-kura gyanánt használják, a következők: megrögzött izűleti és izomcsúz, bénúlások, köszvény, ischias, bőrbajok. A teljesen kéntelen konyhasós meleg források pedig görvélyes mirigyduzzadásos, nehezen gyógyuló fekélyes bajokban bizonyúltak hatásosnak.
Mehádiátol délre ismét magas hegyek között haladunk a Cserna partján, melynek habjai haragos zúgással rohannak a meder fenekét borító kövek és sziklatörmelékek között. Gyorsan közeledünk a Dunához, melynek széles, ezüstszínű tűkre ki-kicsillan a fák közűl s vonatunk egy középmagasságú hegy alján bekanyarodik Orsovára, mely egyúttal Románia felé vasúti határ-állomás is. Távolabb a Duna közepéből, mint valami gazdag gyümölcsöskert zöldel felénk Ada-Kaleh, mely török lakosaival, ódon erődítményével, karcsú mecsetjével, a hajdani oszmán uralom emléke. Dél felé a hatalmas folyó jobb partján Szerbia hegyei zárják be a láthatárt, kelet felé pedig Románia határ hegyei látszanak. A Duna egy kissé délkeletre fordúl s a szigeten alól a Vodnicza patakot magába fogadva búcsút vesz Magyarországtól.

A magyar határ Ada-Kaléhval szemben.
Háry Gyulától

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT