A Béga melléke.
A Béga melléke.
Krassó-Szörénymegye éjszaki és éjszakkeleti részének áttekintését a Béga völgyében kezdjük meg, a mely a Temes völgyével a temesmegyei Bélincz és Kiszetó helységek közt egyesűl. A Béga völgyétől éjszakra már csak alacsony dombok és hegyhátak vannak, melyek a vízválasztó vonalon túl éjszakra, a Maros felé sokkal meredekebben lejtősödnek, mint délre, a Béga felé. E hegyhátak lankás oldalait többnyire jól mívelt szántóföldek, néhol pedig gazdag gyümölcsösök borítják, míg a tetőket többnyire dús lomb erdők koszorúzzák, melyeket azonban, különösen a községekhez közelebb eső részeken nagyon meggyérített már a lakosság irtó fejszéje. E völgy legnagyobb községe Facset mezőváros és járási székhely 1800 főnyi lakossággal. A Temesből Hunyadmegyébe vivő út mellett, igen szép vidéken fekszik. Eredetileg két községből: Német- és Román-Facsetből alakúlt. Hajdan Facsádnak nevezték. Egykori erős várának most romjai is alig látszanak. Facsettől éjszaki irányban jó karban tartott úton mehetünk a megye marosi járásába, melynek többnyire csekély községei közűl Birkis és Kápolnás érdemelnek említést. Ez útobbinak élénk marhavásárai vannak, melyeket főleg a Maros jobb partján fekvő községek lakosai szoktak látogatni.
A Facsettől egyenes irányban kelet felé vivő út Kossova községnél három irányban ágazik el. Egyik éjszakkeletre a regényes Dobra szoroson át Hunyadmegye felé halad; a második délkeletre a pojéni völgybe csap át. E tájékon nincsenek nagy hegyek, meredek bérczek, vadregényes völgyek, de azért szépségre nézve méltán versenyez hazánk szebb vidékeivel. Kies, hullámzatos vidék; erdős hegyek-halmok váltakoznak zöldelő rétekkel, kalászt rengető lapályos szántóföldekkel, hol az apró völgyek pázsitos öléből takaros falvak kandikálnak ki. E szinekben gazdag képet éjszak felől a Hegyes-Drócsa s még távolabb a Biharhegység kékellő ormai zárják be, míg az ellenkező oldalon a Pojána-Ruszka erdős kúpjai szorítják szűkebb korlátok közé a kilátást.
A harmadik út egyenesen délnek tart, a tájképi szépségekben, gazdag lunkányi völgyön fölfelé. E völgyben említést érdemel a szép erdőktől koszorúzott kies völgyecskében fekvő Rumunyest kis román község, melynek határában egy szélesebb körben csak újabb időkben ismeretessé lett nagyobb terjedelmű mészkőbarlang van, hol cseppkövek is képződnek. E barlangban legszebb részletek a Kereszt, a Fátyol és Szószék nevű alakzatok, s az egymássál kapcsolatos termek, melyeken apró patakok futnak át. Rumunyesttől délre Tomest község van, honnan éjszakra a völgynek szép erdőktől körűlvett, egyik csinos kitágúlásában üveggyár látható. E gyár 1843-ban alakúlt és jelenleg mintegy 100 munkás dolgozik benne. Készítményeit leginkább a szomszéd Romániába szállítják.
Marillavölgy.
Cserna Károlytól
E községtől délre esik a Béga felső völgyének legkiválóbb helysége, Lunkány, melytől éjszakra, a Béga jobb partján régebben nagyon látogatott fürdő és hidegvíz-gyógyintézet volt. Környékén jól mívelt gazdag vasércz bányák vannak, melyek előbb a „Brassói bánya- és kohó-részvénytársúlat” tulajdonában voltak, most pedig a „Salgótarjáni részvénytársaság” birtokaihoz tartoznak. Ezek közűl említendők a Stefánia-bánya és azok a tárnák, melyek éjszaknyugatra a Vęrfu Koru, a Vęrfu Bresinári és a Vęrfu lui Stan környékén állandó mívelés alatt vannak.
Lunkányt elhagyva, egy lassan emelkedő hegyi úton nem sokára a Teu urs nevű hegynyeregre érünk, mely az útvonal legmagasabb pontja s a melyről elragadt kilátás nyílik minden irányban. Szép fenyvesektől szegélyezett úton érünk be a Ruszka-völgybe, melynek két nagyobb helysége van: Ruszkicza és a tőle délre fekvő Ruszkabánya. E két községet úgy tekinthetjük, mint a Ruszka hegységbeli vasbányászat székhelyeit. Ruszkicza a Ruszkicza patak egyik legszebb szurdokában fekszik, mely oly keskeny, hogy a vashámor épűleteit alig tudják benne elhelyezni. A mintegy 700 lakosú kis helység fő terén vannak a bányahivatalok, a kohó és a vasöntőműhely. A vasbányák a helységtől éjszakra és éjszakkeletre a Ruszka hegy lejtőin nyílnak s hosszaságuk a csapás irányában másfél kilométer, mélységük pedig 300 méter. A gyártelepek közűl főleg a kohó és az öntőműhely érdemelnek megtekintést. Mindkettő vízerőre van berendezve, de vízhiány esetén gőzgéppel is hajthatók. Az olvasztók csupán faszénnél dolgoznak. Ruszkabánya a Lózna és a Ruszkicza hosszúkásan keskenyűlő völgyeinek egyesűlésénél fekszik s messzire elnyúlik a Ruszka folyó két partján. Egészben véve csinos városka, mintegy harmadfél ezer lakossal. Ruszkabányán vashámorok és szer-kohók vannak, melyeket vízerő hajt. Összesen 18, részint felűl, részint alúl csapó, 120 lóerejű hajtókerék szolgáltatja a mozgató erőt. A társúlat harmadik telepe Nándorhegy, mely Ruszkabányától nyugatra, már a Bisztra völgyében van. E három gyártelep szintén a salgó-tarjáni részvénytársaság tulajdona.
Ha Ruszkabányától éjszaknyugatra a Lózna patak gyönyörű völgyében teszünk kirándúlást, a Pojána-Ruszka hegység gerinczén áthaladva, a Nadrág-völgybe ereszkedünk alá, mely a hegységnek kétségkivűl egyik legkiesebb és legérdekesebb mélyedése, melyet nyaranként a tájképi szépségekben gyönyörködni szeretők egyre nagyobb számban szoktak fölkeresni. Tulajdonképen három-négy völgyből áll, melyek a nadrági völgynek nevezett fő völgy körűl csoportosúlnak. Ott, hol a Kornyét nevű mellékvölgy beletorkollik a fő völgybe, fekszik az egykori kezdetleges gyártelepből fejlődött Nadrág község. A völgyet hasító patak partján van az emeletes fő épűletből s a két oldalt hozzá csatlakozó, 20–20 ablakos földszinti szárnyépűletből álló bányaigazgatósági épűletcsoport. Ebben van a bányaigazgatóság, a bányapénztár, a posta, a plébánia és az iskola. Mellette van a görög-keleti templom. A patak balpartján áll a római katholikus templom, s a völgytágúlatban a vasgyár épűletei: a kohó, az olvasztó és az érczpörkölő sorakoznak egymás mellé.
A nadrági gyártelep 1846-ban alakúlt. Három évvel később épűlt a hengerező, 1862-ben a lemezhenger-gyár s azóta évről-évre emelkedik. A nadrági hengerezőgyár volt az első, mely Dél-Magyarországon mindennemű hengerelt vasat hámorok segítsége nélkül állított elő. A nadrági gyártelep fejlődésének azonban sok akadálya van. Egyik az, hogy környékén a vasércz-telepek teljesen ki vannak merítve s így az érczet messziről s az út legnagyobb részében tengelyen kell oda szállítani. A hozzá legközelebb eső vasércz-telepek: Istvánháza, Gladna is 12 kilométernyire vannak; Aradmegyéből, Tauczról is hordanak ide vasérczet, mely Nadrágig körűlbelűl 200 kilométer útat tesz részint kocsikon (Ternováig), részint vasúton. Egy másik hátráltató körűlmény a vasgyárakhoz szükséges fa szállításának nehéz és költséges volta, továbbá az, hogy a vasúttól meglehetősen távol fekszik s így gyártmányait aránylag nagy költséggel és csak némi késedelemmel bocsáthatja forgalomba.
A mehádiai Herkules-fürdő.
Dörre Tivadartól
A ki a nadrági vasgyárakat megtekinti, örömmel látja azoknak a vasgyári technika legújabb színvonalán álló szép és czélszerű berendezését, valamint azt is, hogy a nadrági gyártmányok szép és tartós voltuknál fogva méltán csatlakozhatnak Krassó-Szörénymegye azon többi vasgyárainak készítményeihez, melyek e megyének természeti kincsekben, iparos szorgalomban és fejlettségben egyaránt első rendű voltát nemcsak hazánkban, hanem annak határain kivűl is messze földön ismertté és elismertté teszik.
