A Borsa patak és a Kis-Szamos völgye.
A Borsa patak és a Kis-Szamos völgye.
Ha természeti szépségekben és néprajzi érdekességben Kolozsvár többi vidéke nem versenyezhet is a föntebb leírt vidékekkel, ezekben is mindenütt akad valami, a mi figyelemre érdemes. Így mindjárt Kolozsvár szomszédságában ott vannak a szucsági, bácstoroki és monostori kőbányák, melyek építészeti ékítményekké könnyen faragható ó-harmadkori mészkövet szolgáltatnak. Az e kőből való római emlékek maig is teljes épségben maradtak meg. Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári nagy hírű palotájához szintén innen szállíttatta a szükséges követ. Az erdélyrészi csúcsíves templomok nagy része e kőből készűlt, sőt a budavári Mátyás-templom megújításánál is használták ezt a követ. A Kolozsvár és Gyalu közötti úton, egy pár kilométernyire Kolozsvártól tekintélyesebb községek Szász-Fenes és Szász-Lóna. Ezek határában volt 1660-ban magyarok és törökök közt az a csata, a melyben II. Rákóczy György fejedelem halálos sebeket kapott. Szász-Lónától délre Magyar-Fenes község van a báró Jósika-féle ódon, de részben renovált udvarházzal.
Érdekes kirándúlást tehetni Kolozsvárról éjszak felé a Kajántó és Borsa völgyeibe is. Mind a kettő csöndes, szerényen meghúzódó völgy; de ha elvetődünk beléjök, nem egy helyen lep meg bennünket a múltak emléke s egy-egy igazán megragadó természeti szépség vagy érdekes ritkaság. A vadkacsáknak kedves tanyát adó nádassal szegélyezett s azért a kolozsvári vadászoktól sűrűn látogatott Kajántó patak völgyén Kolozsvárról Kajántó és Babucz községeken át harmadfél ára alatt Sólyomkő helységbe kocsizhatunk. A falu hegyoldalon fekszik. Hátterében nagy sziklahasadék tátong. A sziklahasadék oldalai telve vannak kisebb nagyobb üregekkel, melyekben tömérdek bagoly tanyázik. E sziklaüregek között van egy terjedelmesebb barlangszerű is, melyben sok porladozó csontot találhatni. A községtől nem messze fekvő Grecsa nevű hegyen egy nagyobb szabású földvár maradványai láthatók.
A magyar-fenesi kastély kivűlről és az udvar felől.
Háry Gyulától
Sólyomkőről egy hegyen át a közeli Borsa völgyébe érünk, s ott nyugatra, a patak felső folyása mentén az egymással szomszédos Kis- és Nagy-Esküllő községek vonják magukra figyelmünket. A történelmi monda szerint, mely a két község között levő „Aranyos domb”-hoz fűződik, ezen a dombon állott Tuhutum vezér, mikor az almás-völgyi csata után a legyőzött benszülöttek hűségesküjét fogadta. Innen származnék a községek neve is. E helyről küldött földet a megye 1867-ben Budapestre a koronázó dombhoz. Innen keletre, a Borsa völgyének a Szamos völgyével való egyesűlésénél fekszik a Deés felé vivő országút és vasút mellett Válaszút báró Bánffy Albert szép kastélyával és parkjával. E községgel szemben, de már a Szamos jobb partján fekszik Bonczida (régen Bonczhida) község, gróf Bánffy György pompás kastélyával s az erdélyi részekben páratlan terjedelmű gyönyörű parkjával. 1674-ben Bonczidára menekűlt üldözői elől, a később Apaffy Mihály fejedelem által kivégeztetett Bánffy Dénes. Az 1703: év őszén Bonczidánál verték tönkre a kuruczok az erdélyi labancz tábort, s aztán elfoglalták Kolozsvár környékét. Bonczidára vonatkozik az a ma is közönséges régi mondás, hogy „Henczidától Bonczidáig folyta sárga lé”, a mi egy, valamikor ott lefolyt nagy lakmározás alkalmából keletkezett. Bonczidától délre a Szamos mellett fekszik egymás szomszédságában a három Zsuk: Alsó-, Felső- és Nemes-Zsuk. Alsó-Zsuk az utóbbi évtizedekben az erdélyi főurak versenytelepévé lett s nemcsak lóversenyeiről, hanem falkavadászatairól is nevezetes.
