A renaissance és a barokk ízlés. Niemann Györgytől
A renaissance és a barokk ízlés.
Niemann Györgytől
Niemann Györgytől
A középkori művészet utolsó százada az építés terén termékeny volt; különösen sok templom épűlt úgy, hogy a szükséglet ez irányban hosszú időre ki volt elégítve. Ez és egyéb körűlmények, köztük a vallási zavarok okozták, hogy a renaissance műveiként csakis szerény részleteket hozhatunk föl.
Ide tartoznak, mint legrégibb emlékek, Neustadtban az I. Ferdinánd császár által épített fegyvertár kapui. A főkapu a fölirása szerint 1524-ben készűlt és fínom mintaképe az olasz építésnek. Nehány városban, így Kremsben és Ybbs melletti Waidhofenben egyes házak a XIII-ik századbeli építés jellegével bírnak; Waidenhofenban figyelemre méltó a községház oszlopcsarnokos udvara. Sajátszerű s általánosan elterjedt szokás volt akkor a házaknak az utczára néző tűzfalát látszólagos emelettel ellátni a czélból, hogy az épület palotaszerű jelleget nyerjen. Az olasz építés hatása az irányban nyilvánvaló. Ezeknél azonban sokkal fontosabb nehány kastély. Első közöttük Tinti báró kastélya, a Schalaburg, a Bécsi-erdő melléki felső járásban. Rendkivűl kedvező körűlmények lehettek azok, melyek között ez a maga nemében páratlan épület keletkezett és fönmaradt. A kastély eredeti terve a XI-ik századba vihető vissza; de főrésze egy szabálytalan hosszúkás négyszög oszlopos folyosóval, a XVI-ik századból való. Képünk a kastély keskenyebb oldalát mutatja. Az építménynek különös érdeket kölcsönöz az olasz és az éjszaki formaérzék sajátos vegyüléke, továbbá az anyagúl pazar módon használt terrakotta, mely Alsó-Ausztriában ritka. Bármennyire elüt ez épület az Alsó-Ausztriában ismert minden építési módtól, mégis jellemzi az időt és az országot, hogy itt is érvényesűlt az olasz hatás. Nem kevésbé hatásos építmény a Manhartsberg vidéki fölső járásban Eggenburg városka közelében a Rosenburg nevű vár, mely 1590 körűl fejeztetett be; csakhogy ez nem jó állapotban van. Szomszédságában van a XVI-dik század közepén megkezdett Göllersdorf kastély.
A környék uralkodó magaslatain épűlt várkastélyoknál szabályszerűbbek a lapályos vidék úri lakai. Alaprajzuk rendszerint négyszögű, tornyok, bástyák és árkok tekintetében a legszükségesebbre szorítkoznak. Ilyen példáúl Walpersdorf kastély Szent-Pölten mellett; 1577 körűl épűlt; az udvarnak a bejárat felőli oldalán oszlopos folyosó van, a kiugró szárnyak párkányát gyámok díszítik gazdagon.
Miként Bécsben, úgy az egész főherczegségben a fővárosnak fölszabadításával 1683-ban kezdődik az építés új korszaka, s míg a korai renaissance-ot csak nehány példa képviseli, addig a barokk ízlés kedvező körűlmények között hosszú ideig uralkodott és számos épületet alkotott az országban. Lépten-nyomon találkozunk ez ízléssel. A hol szántóföldek és szőlőhegyek, az erdők és rétek között egy-egy templomtorony emelkedik, a hol az út mentén egy emlék áll, a kis városokban a polgári házak vagy falusi úri lak kapuján avagy erkélyén finomabb formákat látunk, azok mind a barokk művészet módjára vallanak; épen úgy a dombokat koronázó kastélyokon és zárdákon kevés kivétellel mindenütt a barokk ízléssel találkozunk.
Schalaburg kastély udvara.
Niemann Györgytől
A kastélyok és a zárdák vonják különösen magukra figyelmünket, mert csakis ezeken ért el nagyobb fejlettséget az építés. A XVIII-ik században épűlt falusi úri lakoknak kivétel nélkűl közös vonásuk van; a főépület négyzetes vagy négyszögű udvart zár körűl; az udvarban az épület minden emeletén folyosó fut végig, földszinten a folyosó néha nyílt oszlopcsarnok. A folyosókról lépünk a szobákba, melyeknek ablakai az épület külsejét élénkítik; az egész elrendezés igen szabályos és a kisebb mellékhelyiségek hiánya többnyire érezhető. A lépcső rendszerint nem az épület főtengelyén, hanem a kapu egyik oldalán van; ez az olasz paloták megszokott elrendezése. Az épület sarkán néha tornyok emelkednek, nemkülönben szárnyépület is csatlakozik hozzá, s ez előudvart képez. A földszinten alárendelt helyiségek vannak, e fölött a díszes és magas első emelet, e fölött pedig egy alacsony második emelet. A nagy terem vagy a kapu fölött, vagy annak átellenében van; gazdagabb, emlékszerű díszítés emeli ki és a második emeleten át a tetőig ér; a homlokzatoknak a többé-kevésbé egyszerű ablak-kereteken kivűl nincs egyéb díszök, néha pillérek vannak az ablakok között.
Ernstbrunn kastély.
Niemann Györgytől
Ilyen nagyobb méretű épületek a Lichtenstein-féle Feldsberg kastély a Manhartsberg vidéki alsó járásban és a Morva-mezőn a Schlosshof, mely utóbbi császári birtok és Jenő herczeg építette; kisebb kastélyok a Kinsky-család által épített Eckartsau vadászkastély, a Khevenhüller-féle Ladendorf és Riegersburg kastélyok, melyek közűl az elsőt Daun Wirich Fülöp táborszernagy építtette. Schlosshof 1715 és 1736 között épűlt; kiválik nagysága, nagy kiterjedésű udvarai, lejtőfokos kertjei, kapui és szökőkútjai által. Alsó-Ausztria számos kastélya azonban eltér a leirt elrendezéstől; ezek közé tartozik Ernstbrunn igen régi, különböző időkben megnagyobbított kastély, mely az építés különböző korainak nyomát viseli magán. A barokk építés jellemző sajátsága, a tágas helyiségek, sokkal nagyobb mérvben érvényesűl a kolostorokon, semmint a kastélyokon. Ezek legnagyobb részben a pompakedvelő VI. Károly császár idejében és bizonyosan annak hozzájárúlásával épültek. A tágas termek és szobák, mi pazarlásnak tűnik fel az előtt, ki a térrel gazdálkodó mai épületekhez van szokva, egyik lényeges föltétele az emlékszerű hatásnak, mely e zárdákat jellemzik
A melki monostortemplom belseje.
Niemann Györgytől
Alsó-Ausztria kolostorai között figyelmünket legelőször a benczések melki kolostora köti le; fekvésénél és jól számított nagyságánál fogva egyaránt jelentékeny. A Duna partjai fölött büszkén emelkedve, az épület elrendezésének szabályos egyszerűsége és főhelyiségeinek gazdag dísze a barokk építés fénykorának ismertető jeleit tűnteti föl. Hosszú négyszöget képezve, egymásután következnek az előudvar, az oszlopcsarnokos nagy udvar, a praelatura és a templom, az utóbbi oldalán a könyvtár és az ebédlő. Prandauer építész helyes fölfogása az építmény külsejének roppant tömegét kiugró tagok és pillérsorok mértékletes elrendezésével korlátozta, s más részt bent igen kellemes hatású helyiségeket teremtett. Képünk a templom belsejét ábrázolja. Alaprajza megfelel a bécsi templomok már ismertetett elrendezésének, de rövid kereszthajója van és a keresztezés fölött magas kupola emelkedik; a főhajó mindkét oldalán három kápolna van. A templom derűlt, a legvégsőig fokozott, szinte világi pompa hatását teszi, s ezt a márvány és gazdag aranyozás fénye és az üde színű falképek összhatása idézi elő, a mely utóbbiak könnyed kezelése feledteti a tartalmatlanságot; ezekhez járúlnak a fínom érzéssel alakított ékítmények; szépek kivált az oszlopos karzatok a mellékoltárok fölött. A templomnál nem kevésbé bámúlatra méltó a sokkal egyszerűbb könyvtár és a praelatura egyes termei a mennyezeten szabadon elrendezett falfestményekkel; e tágas helyiségekben kényelmet árúl el minden. Nem kevésbbé jelentékeny a klosterneuburgi kolostor, melynek épületei nagyon különböző időkből valók. A XVII. században épűlt a mostani régibb conventépület; egy része most is használtatik, s felső emeletén a folyosók boltozata gazdag díszítményű; a középkori háromhajójú templom ugyanakkor épűlt újjá az előbb leírt templomok mintájára, melyekben két oldalt kápolnák vannak elrendezve. A conventépületet a XVIII-ik században építették teljesen újjá. A kolostorban megőrzött rajz tájékozást nyújt az építkezők nagy terveiről, melyek kivitelét a VI. Károly halála után beállott zavarok meghiúsították. A befejezett rész nagy méretű derékszögű épület; két kupolája, melyek egyikét herczegi kalap, másikát császári korona díszíti, messziről látható. A bemenetnél leköti a figyelmet a nagyszerű lépcső, mely egy kerülék alakú, márványnyal kirakott és kupolával födött terembe vezet; a teremhez csatlakoznak a császári szobák kilátással Bécs felé. A főbejárat fölött van a könyvtár, az átelleni szárnyban a Duna felé van a praelatura.
A klosterneuburgi conventépület valamivel későbbi, mint Herzogenburg, Alsó-Ausztria kanonokrendi második nagy kolostora. A melki építész alkotta ennek a tervét is, s 1714-től 1740-ig építették; egy kis csúcsíves épület helyén valamivel később emelték a mostani kupolás templomot, melynek alaprajza eltér az ez időbeli többi templomokétól. A kolostorépület rendkivűl nagy kiterjedésű tervének megvalósítását itt is megakadályozták a kedvezőtlen körűlmények. A tulajdonképeni szükségletet nagyon fölűlmúlta a herzogenburgi épület terve; de a göttweigi benczéskolostor még ezen is jóval túltesz. A tágas folyosókba, lépcsőcsarnokokba és termekbe lépve, vagy kivűlről a magasan fekvő várszerű, tornyokkal védett épület hatalmas arányait látva, mindenki bámúlni fogja a szándék vakmerőségét; de mégis sivár nagyszerűség ez, mert nincs összhangban a száraz berendezéssel, s a fínomabb érzék hiánya hidegen hagyja a szemlélőt.
A herzogenburgi monostortemplom belsejének egy része.
Niemann Györgytől
